Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 38. szám

1 52 Szentély a becsület, mint a családélet, melynek fer­tőzését sem az egyes, sem a társadalom nem tűrheti; — tűrnie nem szabad. „Az egész világ üldözései és bajai ellen" — mondja egyik kiváló irónk — jjuégy falnak csöndessége mindig biztos védelem, de a négy fal közötti szerencsétlenség­től az egész világ elég tágas menedéket nem nyújthat." így van a becsülettel. Érjenek bármi sors-csapások, szükség, nyomor, számkivetés: — a becsülettel emelt fő előtt tisztelettel hajlik meg a világ ; — mig a becstelen embert — környezze bár ragyogó fény, dús jóllét, kerüli a tiszta. És mert ilyen a becsület,— hol az megtámadva van, kötelessége a társadalomnak azt ótalmába venni; — ha a megtámadás — rágalom, azt nyilvánosan megtorlani ; s a rágalom foltját a becsületről az igazság fénysugarai val kiégetni. S a rágalomnál nem kérdés a rágf Imazó egyéni fel­fogása, melynek őszinteségéről vádlott saját lelkiismereté­nek számoljon, hanem az a döntő, — hogy a bepanaszlott czikk, K. Ö. becsületét rágalommal illeti-e s mint ma­gán emberre, vagy közmegbizatásban eljárása tényeire vonatkozik-e? és hogy felelős-e azért vádlott? s miután igazságérzetem szerint az e kérdésekre való felelet csak igénylő lehet, — kérem a t. esküdtszék pártatlan igazság­szerététől, hogy vádlottra a vétkest •— kimondja. (Vége köv.) Igazs. rendelet a bírói ügyvitel tárgyában. (^Folytatása.) 28. §. Az iktatókönyvből betűrendes inutatókönyv készítte­tik, melynek első rovatába jönnek a vezérszavak, t. i. a felek, vagy ilyek nem létében az illető hatóságok nevei betűrendben; második rovatába az ugyanazon ügyre vonatkozó s az év folytában érkezett beadványok iktatói számai, a beadvány rövid megnevezésével; harmadik rovatába pedig az előadó neve 29. §. Ha ugyanazon vezérszóra különböző ügyek vonatkoz­nak : az előbbi §. szerint mindenik ügynek külön rovat nyittatik. 30. §. Ha ugyanazon ügyben több fél van érdekelve : a be­advány mindenik fél neve alatt kiteendő. A vonatkozó számokat mindazonáltal csak az egyik fél nevénél közölni, a többieknél pe­dig arra mint vezérszóra hivatkozni elegendő 31. §. Ha az iktatói számok a mutatókönyv második rovatát betöltik: a következők számára uj rovat nyittatik ugyanazon ve­zérszó alatt, mi az előbbinél figyelmeztetésül megjegyzendő. E szabály áll akkor is, ha ugyanazon ügyben a vezérszó változott. 32. §. Az iktatónak kötelessége a beadványok érkezéséről, iktatói 3 előszámairól, és az elintézés napjáról értesítést, s a meny­nyiben a félnek további joglépések igazolása végett szükséges, Írásbeli bizonyítványt adni. III. Fejezet. Per tár. 33. §. Rendes eljárásnál minden per­irat, a keresetlevél kivételével, az ügynek ítélet alá terjesztéséig a pertárba adandó. 34. §. A pertár a pertárnok vezetése alatt áll, a ki az ügy­iratokat jegyzékbe veszi; a határidőket nyilvántartja, s a tárgya­lások szabályszerű menetére felügyel. A pertárban minden a pertárnok közvetítése és ellenőrzése mellett történik. 35. §. Az idéző végzéssel ellátott keresetlevél első példánya a pertárnoknak kézbesitendő, a ki ezt folyó szám alatt a perkönyvbe iktatja. A per könyv a következő rovatokat foglalja magában: a) első rovatba jő a pertári szám, t. i. a keresetlevélnek, ille­tőleg a pernek folyó száma az év kezdetétől végéig; b) a másodikba a keresetlevél iktatói száma, s az ügy-felek megnevezése; c) harmadikba azon időpont, a melyben a per Ítélet alá ter­jesztetett, illetőleg az iktatóhivatalba adatott; d) negyedikbe azon idő, a melyben az ügy a pertárba ismét visszaérkezett; e) ötödikbe azon idő, a melyben a véglegesen befejezett per az irattárba áttétetik, — az átvevő aláírása mellett. 36. §. A perkönyvből betűrendes mutató készíttetik, melynek első rovatába a felek nevei, másodikba a megfelelő pertári számok jönnek. 37. §. A pertárnok minden ügynek külön percsomót nyit a pertári szám szerint, mely alatt a keresetlevél a perkönyv első ro­vatába beiktattatott. A percsomót a perfelvételi jegyzőkönyv képezi, a periratok­kal, mint mellékletekkel együtt. A pertári szám a percsomó bori­tékának külzetére jegyeztetik. 38. §. A perfelvételi jegyzőkönyv, a felek első megjelenésé­től fogva a pernek Ítélet alá terjesztéséig folytatólag vezettetik, s az eljárásnak mindazon mozzanatait magában foglalja, melyek a per felszerelése körül az ügy folyamában felmerültek. A beiktatás a lehető legnagyobb rövidséggel, szóváltások vagy észrevételek mellőzésével történik. 39. Ha a bíró illetősége ellen vagy érdekeltsége miatt kifo­gás adatik be: a perfelvételi jegyzőkönyvben egyszerűen csak jeleztetik a pertárnok és a kifogást tevő fél aláírása alatt, hogy a kifogás iránt tárgyalás van folyamatban. Maga a tárgyalás külön-jegyzőkönyvben történik. 40. §. Ha valamelyik fél a perirat beadására nézve a törvény­kezési rendtartás 138. §-ában engedett halasztással él: ezt a per­felvételi jegyzőkönyvben jelenti ki, naptár szerint meghatározván a napot, melyen periratát beadandja. Ha a törvény rendtartás 139. §-a szerint ujabb halasztásért folyamodik : az előbbi §-ban szabályozott eljárásnak van helye. 41. §. A 39. §. szabálya követendő azon esetben is, a hol a törvény, rendtartás alkeresetlevél beadását rendeli vagy megen­gedi, vagy a hol az idézett törvény értelmében külön tárgyalásnak van helye. (Folyt, köv.) A szerkesztő jelenlegi szállása, kalap-ntcza 11. szám 2-ik emelet balra. Ide intézendök minden­nemű megkeresések és levelek. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —- kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra. 1 Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r n á I Hal-fiact és al-dunasor sarkán 9. ss. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom