Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 34. szám

134 is a fél bebizonyította a mulasztás vétlenségét, mert különben a semmitő szók, a felebbviteli bíróság szerepét válalná magára. Egy szóval a semmitó szék hivatva lévén az alaki szabályok oly sértéseit, melyek miatt nemcsak az eljáró, hanem más biró sem hozhat alakilag igazságos ítéletet, vagy határozatot, vagy pedig a határozat szabály ellenes hozatalát vagy szerkesztését orvosolni és vagy a hibás eljárást az arra alapított határozattal együtt, vagy csak ez utóbbit,a mennyiben csak ebben követtetett el az alaki sértés, megsemmisíteni; ez lévén — mondom — hivatása a semmitö széknek, ez annak megítélésébe, váljon a biró a perben kifejtett ténykörülményekből törvény szerinti jogkövetkeztetést vont-e le, nem ereszkedhetik. (Folyt, köv.) Hevesmegye egri törvényszékének 1868. évi ilgykiiuutatása. Közli Szuhányi János megye tszéki biró. Az alkotmányos törvényhatóságok mikénti működésükről tudomással birni mind a kormánynak, mind az országnak,sebben különösen a törvénykező közönségnek teljes joga és érdeke lévén, e szempontból, mint a nyilvánosság barátja, Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék Egerben székelő törvényszékének 1868-ik évbeni működéséről készült kimutatást közzétenni, némi polgári kötelességnek tartottam. 1867-ik évről 1868-ik évre maradt elintézetlen üsydarabok száma. 1 1868-ik évben beérkezett ügydarabok száma. •fi telekkönyvi ügyek a :3 61 x> a a polg. árva és csöd ügyek telekköuyvi ügyek -3 "S p t>-. :3 be :3 909 1613 250 2772 6942 8300 1798 17040 Ezekből 1868-ik évben elintéztetett. Hátralékban maradt. polg. árva és csöd ügyek telekkönyvi ügyek t> •« a e> :3 bo •a :B összesen pelg. árva és csőd ügyek telekkönyvi ügyek -3 "2 *2 :3 E? J! :3 összesen 7354 | 9454 1937 18,745 | 497 459 111 1067 Ezen törvényszék polgári, árva, tagositási és csődügyekben 159. ülést, és 588. tárgyalást, — telekkönyvi ügyekben 178. ülést és 691. tárgyalást, — bűnvádi ügyekben 97. ülést tartott. — Az 1868-ik évben elintézett polgári ügyek között volt első birósági per 180. — másodbirósági ügy 173. — tagositási ügy 11. — véglegesen befejezett hagyatéki ügy 540. Ezen törvényszék külön polgári, telekkönyvi, vagy bünfenyitö osztálylyal nem birván, az egész törvényszék' a 2-od alispánból mint rendszerinti elnökből, továbbá egy helyettes elnökből és 8. előadó biróból áll, kik nem csak az összes polgári, tagosítás, csőd és telekkönyvi ügyeket előadják, hanem ezenfelül még a fenyítő törvényszéki ülésekben is bíráskodnak; mely fenyítő ügyekben azonban az előadást egy rendszerinti és több tiszteletbeli aljegyzők teljesítették. Ezen itt közlött ügykimutatás igazolja, hogy a." 1868-ik évben előadott polgári és telekkönyvi ügydarabok számából, egyre-másra felvéve, az előadó ülnökök közül egyre-egyre 2Í0I. előadott ügydarab esett; mely tényállás a kifejtett munkának és igyekezetnek mily fokát igényiette, — ezt teljes megnyugvással a felsőbb hatóságok, és a nagy közönség megbirálása alá bocsátjuk. Törvényszéki ülések, az ünnep- és vasárnapokat kii véve, naponkint tartatnak, és pedig a megállapított sor' rend szerinti napokon, polgáriak ugyan egy tanác?ban, telekkönyviek pedig többnyire két tanácsban, és pedig azon napokon is, melyeken fenyítő ülések i> tartatnak. Végre el nem mulaszthatom megjegyezni, mikép ezen alkotmányos törvényszék, az előbbi ideigl. megyei törvényszéktől 1867-ik évi májusban átvett nagyszámú elintézetlen ügyek egy részével még ezen 1868-ik évben is küzdeni volt kénytelen. Min. rendelet a vasutak s csatornák összpontosított telekkönyvezésiről hozott 1868. I. t. cz. végrehajtása iránt. (Vége.) (42. §. vége) Az ily követelések biztosítására a zálogjog a tulajdonjoggal egyidejűleg bekebeleztetik, és pedig azon elsőbbség szerint, a mint engedélyeztetett. Ha az eredeti főkötvény beadatnék, akkor a bekeblezési záradék rávezetendő ; e czélból azon közvetítő hitelintézet, melynél az eredeti kötvény letétetett, annak beI mutatására még a tulajdonjog bekebelezése előtt külön felszóliI tandó. A törlés a felmutatott részkötvényekre röviden rávezettetik. Ha a már törlesztett részkötvények felmutatása nem lehetséges, és a bekeblezendö összegre nézve a már létrejött vállalatok és a közvetitö intézetek között vita támad, akkor a bekeblezés a hitelező által bemondott és az eredeti fökötelezvény által is bebizonyított összeg erejéig eszközlendő, és a vállalati igazgatóság perre utasítandó. 43. §. Ha a vállalat az elsőbbségi kötvények zálogjogi bekeblezését a 42. §. értelmében kérni elmulasztaná: a hitelezőknek, illetőleg a kölcsönt közvetítő intézetnek kötelessége a bekeblezést a vállalatról nyitott központi telekkönyv hatályosságának megkezdéséig kérelmezni, különben az ily kötvényeket illető elsőbbség, a vállalat telekkönyvezett vagyonára egy harmadik által a fennérintett időpont után szerzett jogok ellenében többé nem érvényesíthető. 44 §. A telekkönyvezés oly vidékeken, a hol telekkönyvek még nem léteznek. (A törvény 51. §-hoz.) Az 1868: I. t. cz. és a jelen utasítás rendeletei oly vidékekre nézve is alkalmazandók, a hol még telekkönyvek nem léteznek, és csak annyiban szenvednek módositást, a mennyiben azok telekkönyvek létezését feltételezik. 45. §. A 44. §-ban érintett vidékeken az egyedi kimutatásba a telekjegyzőkönyvi lapszám fel nem vétethetvén, hogy azonban az adólejegyzés lehetséges legyen, és a birtok-részletek ugyanazonossága megállapittassék: mind a térképen, mind az egyedi kimutatásban az adóföldkönyvben használt helyrajzi számok kiteendők. A birtokos rovatába azon tettleges birtokos veendő fel, a ki a kérdéses területet tulajdonjoggal bírja. Az okmányok az illetékes birtokbirósághoz adatnak be, mely a hitel sitési és igénybejelentési határnapot kihirdeti. A már fennálló vállalatok telekkönyvezésére nézve a fennebbi