Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 1. szám
Pest, 18Ö9. péntek jan. 1. I. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A clebreczeni ügyvédegylet észrevételei stb. — Jogeset. — Törvények. A debreczcni ügy védegylet észrevételei a bélyegei illet ékad . s ezen adónemet tárgyazó szabályokra. A bélyeg- s illeték adó Magyarországon vagy azért, mert idegen uralom által hozatott az be, vagy mert igen felemelt és terhes, vagy mert annak behajtása módja s a kezelésre hivatott közegek eljárása kellemetlen és boszantó, s gyakran alaptalan és igazságtalan, tagadhatlanul gyűlölet tárgya. Ugyanazért, ha az állam emez adóból származó jövedelmét más uton lehetséges fedezni, igen kívánatos és óhajtandó volna : a bélyegadónak átaláncs megszüntetése, a mit a kormány és törvényhozás figyelmébe nem is tudunk eléggé ajánlani, s főohajtásunk az: hogy a bélyegadó, — az ebből folyó jövedelem más uton pótoltatván, más adónemmel hajtatván be, — átalában szüntetnék meg. Ha pedig ez kivihető nem lenne, azon esetre a bélyeg és illetékek tárgyában fenálló s jövőre netalán alkotandó törvényt illetőleg a következő észrevételeink vannak. 1. A mostani bélyeg és illeték szabályzatnak főbaja : hogy időnkint több uj szabályjyal pótoltatott a nélkül, hogy maga az alapszabályzat elenyészletett, s az abból fennhagyott részek az ujabb szabályokba illető helyeken beigtattak volna; e mellett számtalan rendelet bocsáttatott ki időnkint a nélkül, hogy azok aztán összeszedve a nagy közönségnek átadattak volna, s azok ha némi részben közhírré tétettek is, de legnagyobb részben a pénzügyi hivatalok fiókjaiba zárattak. így aztán a kincstár megrövidítésének szándékától távol álló felek is, minden jóhiszeműségük daczára hibázhattak s hibázhatnak most is, s igazságtalanul is büntettethetnek. E sajnos körülmény mindenekelőtt elkerülhetlen szükségül jelöli ki : a bélyeg és illeték szabályzatnak, ha a bélyegadót megszüntetni átalában nem lehet, teljesen újonnan alkotását. 2. A fennálló bélyeg és illetékszabályzat s illetőleg annak tételszámainak tartalma, felette határozatlan, minden logikai következetesség-nélkülisége miatt érthetetlen, a minek oka bizonyosan azon körülményben rejlik egy felől, hogy a magyar szöveg csak forditás, más felől pedig ama törvény szerkesztésébe oly személyek folyhattak be, a kik a törvénynek egyedül pénzügyi oldalát s horderejét ismerték s mérlegelték, ellenben a törvénykezésben, a melylyel ama törvény pedig annyira össze van nőve, vagy semmi vagy legalább kellő jártassággal nem birtak. Ebből kifolyólag szükséges, hogy a teljesen újból kidolgozandó bélyeg és illetéktörvény, — szabatos, határozott, minden magyarázatot kizáró s mindenki által megérthető legyen és ugy pénzügyi, mint kereskedelmi, valamint törvénykezési szakemberek közbejöttével alkottassák. 3. A tétel számoknál végetlen sok hivatkozás van egyiktől a másikra, és e hivatkozás annyira sokszoros, hogy e miatt az eligazodás alig lehetséges, söt igen gyakran épen lehetetlen. A tételszámoknál más tételszámokra hivatkozás helyett azért a hivatolni netalán szükséges tételszámok tartalmának egyszerű, rövid, világos beigtatása sokkal czélszerübb lenne. 4. Felette szükséges volna oly intézkedéseket tenni, melyek folytán a bélyegeket s illetékeket mindenütt megvizsgált szakértők kezelnék; mert az avatatlan személyek általi kezelés a kincstárnak is kárt okoz, a feleknek pedig alaptalan, igazságtalan zaklatását, sőt megbüntetését is eredményezi, a mi az adó e nemét gyűlöltté és elviselhetlenné teszi. 5. A bélyegtörvényben mindenütt ki vannak szabva a mulasztó, vagy a kincstárt megrövidítő felekre, s a kezelő hivatalnokokra a büntetések ; de nincs kimondva s meghatározva a bélyegadó kezelésére kötelezett közegeknek a felek irányábani felelőssége azon esetre, ha ezeket tudatlanságból, elnézésből vagy szándékosan zaklatják, vagy meg is büntettetik, vagy büntetik, a mire pedig legalább ez ideig sok példa vala, s a mi jövőre is mindig előadhatja magát. — És nem tapasztaltuk még, hogy a kincstár az illető hivatalnak téves, egyoldalú vagy önkényes eljárása folytán, felemelve a kiszabott illetéket, a hivatalnoknak is megrovása mellett, az ezt észre nemvevő s azért nem folyamodó legszegényebb félnek is visszaadatni rendelte volna; pedig tekintve a számos helytelen kiszabást, s azt, hogy igen sok bélyegköteles egyén e tekintetben magát tájékozni sem képes, hogy ily, a szoros igazság szerint a kincstárt nem illető, sőt az által visszaadandó illetékek a kincstárba be nem folytak volna, szinte képtelenség. — A kiszabás pedig, tekintve azon körülményt, hogy a hiányzó krajczárosok is utólagosan is mindig követeltetnek s bevétetnek, több fórumon megy keresztül, s a mint a kevesebbnek, ugy a többletnek is fel kell fedeztetni. A mily szükséges volna azért a bélyegeket s illetékeket átalában mindenütt valódi szakértők által kezelD (Jt