Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 27. szám

107 nemzetségi tagok oly megszorítással vették, hogy ha nevezett, a zálogos összeget egyszerre le nem fizetendi, a zálogba adott javakat sem a zálogban tartók, sem örököseik kiadni kötelesek ne legyenek; később aztán a zálogba vett javak a zálogos summa 6°/0 kamatjáért az L. szerint. Szentiványi Károlynak haszonbérbe adattak. Majd nevezett alperes a fenn elősorolt, őt csak korlátolt tulajdonjoggal illető s általa 1864. nov. 8-ig haszonbérben birt javakat, az M. adásvevési szerződés szerint Szentiványi Ferencz nemzettségi tag nejének, Szentiványi Johannának javára a tulajdonjogot telek könyvileg is bekebleztette, — Miután azonban eladó alperes az A. végrendelet alapján a B., C. egyességeket elfogadta, sőt az A. B. C. alattiak alapján a néh. Szentiványi Anselm végintézkedései érvényességét 1860-ban szinte ő is megtámadta, — miután továbbá a megvett javak természetéről 2-od r. alperesnek is tudomása bizonyára volt, — de a megvett javak elidegenithetlenségéről s felosztathatlanságáról maga a K. alatti telekkönyvi végzés tanúskodnék, — alpereseket elleniratuk 30 nap alatt leendő beadására kötelezni, — a per befejezése után pedig kimondatni kérte, hogy valamint az M. alatti adásvevési szerződés semmis és érvénytelen, — ugy az annak alapján történt, vagy történendő telekkönyvi bejegyzések es semmisek és joghatály nélküliek. (Folyt, köv.) Az uj perrcnd életbeléptetése iránti iniuisteri rendelet. (Folytatás.) IV. czikk. Rendes szóbeli pereknél, a melyekben a tárgyalás befejeztetett, s rendes írásbeli pereknél, a melyekben a periratok már beadattak, a bizonyítási eljárásra, valamint az előadásra és Ítélethozatalra nézve az 1868: LIV. tezikk szabályai alkalmazandók. Oly esetben azonban, midőn valamelyik fél akár ellenfelét kínálta meg a főesküvel, akár maga ajánlkozott ennek letételére: a bíróság köteles Ítélethozatal előtt tárgyalást tartani, a 144. §-ban szabályozott eljárás szerint, a czélból, hogy a felek a főeskü ajánlása és elfogadása vagy visszakinálása iránt az 1868: LIV. tezikk rendeleteire való tekintettel nyilatkozhassanak. V. czikk. A felebbvitel (275. §•) az 1868: LVI. tezikk hatálybalépte előtt keletkezett azon határozatok ellen, melyekre nézve a beadási határidő az említett törvény hatálybaléptekor még le nem járt: az 1868 : LIV tezikk szabályai szerint s azon bírósághoz nyújtandó be, melyhez azt az említett törvény hatálybalépte előtt beadni kellett volna, még akkor is, ha azon bíróság az 1868 : LIV. tezikk szerint illetéktelenné vált. Ez utóbbi esetben mindazonáltal az ilyen biróság csak az átvételt eszközölheti: az elintézés ellenben az 1868: LIV. tezikk szabályai szerint s azon biróság által történik, a melyben az ügy a X. czikk értelmében átteendő. Ugyanez áll az igazolásra és perujitásra nézve is, a mennyiben a határidő, — mely alatt e jogorvoslatnak az előbbi törvk. szabályok szerint helye lehet, — az 1868: LIV. tezikk hatálybalépte napjáig még le nem járt. A hol az emiitett törvény ezen határidők tekintetében az előbbi törv. szabályoktól eltérőleg intézkedik: a perorvoslatok érvényesítésére a hosszabb határidő áll nyitva. VI. czikk. A felebbvitel alatt levő ügyekre nézve a következők rendeltetnek: 1. Azon elsőfolyamodási bíróságok, a melyeknek az eddigi fennállott törvényt szabályok szerint gyakorolt felebbviteli bíráskodását az 1868: LIV. tvezikk megszünteti: tartoznak az uaza törvény hatálybaléptéig el nem intézett ilyetén ügyeket a kir. ítélő táblához, mint másodbirósághoz felterjeszteni, további illetékes eljárás végett. 2. A mely ügyben az előbbi pontban érintett elsőfolyamodási biróság már ítélt másodbiróságilag az 1868 : LIV. tvezikk hatálybalépte előtt: a további felebbvitel, — akár az emiitett törvény hatálybalépte után, akár azt megelőzőleg adatott be, — különbség nélkül a magyar kir. euriához küldendő, harmadbirósági elintézés végett. 3. Azon ügyek, a melyek az 1868 : LIV. töryényczikk hatálybaltíptekor a kir. itélő tábla mint harmadfolyamodási biróság által még el nem intéztettek : hasonlóan a magyar kir. euriához tétetnek át harmadbirósági határozathozatal végett. 4. Az 1868: LIV. tvezikk 25. §-ában emiitett azon ügyekre nézve, a melyekben a kir. itélő-tábla az említett törvény hatálybalépte napjáig az előbbi törvényk. szabályok szerint harmadbiróságilag végérvényesen határozott, nincs helye további felebbvitelnek. 5. A 4. pontban nem érintett azon ügyek, a melyekben az eddigi törvényk. szabályok szerint a kir. itélő-tábla harmadbirósági határozata ellen is volt helyi: felebbezésnek : az V. czikkben foglalt határidő alatt a magy. kir. euriához is felebbvihetők. 6. Az 1868: LIV. tvezikk hatálybalépte előtt akár felebbezé3sel együtt, akár külön beadott seramiségi panaszok elintézése nem a semmitőszék, hanem az előbbi törvényk. szabályok szerint illetékes felebbviteli biróság által történik, azon bíróságok kivételével, a melyek az emiitett törvény hatálybalépte után felebbviteli bíráskodást nem gyakorolhatnak. 7. Az igazságügyministeriumnál felebbvitel alatt lévő gyámsági és gondnoksági elintézetlen ügyek a fennidézett törvény hatálybaléptével a kir. itélő táblához tétetnek át. VII. czikk. A folyamatban lévő végrehajtási ügyekben, a melyekre nézve az eddig fennállott törv. szabályok szerint előzetes tárgyalásnak volt helye az árverési feltételek és határnapok, valamint a kielégítési sorrend megállapítása végett: az 1868. LIV. tezikk határozatai csak annyiban alkalmazandók, a mennyiben ennek hatálybalépteig tárgyalási határnap még nem tüzetett ki. A jogorvoslatokra nézve azonban itt is az emiitett törvényczikk szabályai tartandók meg. VIII. czikk. A birci határozatok kézbesítése az 1868: LIV. tezikk hatálybaléptétől kezdve, még a folyamatban levő ügyekben is, az emiitett tezikk szabályai szerint eszközlendő. IX. czikk. Az örökösödési eljárásra nézve az 1868: LIV. tezikk idevonatkozó határozatai az idézett törvény hatálybaléptével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandók. X. czikk. Ha a biróság az 1868: LIV. tezikk folytán vált illetéktelenné valamely ügyben, ezt az arra vonatkozó összes iratokkal együtt azon bírósághoz köteles hivatalból áttenni, mely azon ügyre nézve az idézett törvény szerint illetékes. Felebbvitel alatt levő ügyek azonban, mihelyt elintéztettek, a következő czikkben érintett kivétellel, azon bírósághoz küldetnek le, a melynél az elsőfolyamodási határozat keletkezett, még akkor is, ha ezen biróság az 1868 : LIV. tezikk szerint illetéktelenné vált. Ez utóbbi esetben mindazonáltal az ilyen biróság a leérkezett ügyek áttételét a jelen czikk határozatához képest hivatalból eszközli. A biróság az illetőségéhez utasított ügyek átvételéről az érdekelt feleket azonnal értesiti, s ha szükség, a per folytatása iránt az 1868: LIV. tezikk szabályai szerint intézkedik. Ha valamelyik fél kifogással kíván élni az illetőség ellen: kifogását a keresetre nézve az idézett törvényezikk által előszabott módon és időben (98. $.), a mely esetben pedig a törvény az illetőség elleni kifogás beadásának határidejéről nem intézkedik: az ér-