Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 21. szám - Másik ellenvélemény a póthit módositott letétele iránt

Pest, \mi. kedd mart. 12. 21. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom ; Másik ellenvélemény ,•« póthit módositott letétele iránt. — -/ Misik ellenvélemény a póthit módositott letétele iránt. Hallmossy Endre megye tszéki ülnök úrtól.1) Midőn ezen e lapok 1. 4. 8. számaiban már megvitatott kérdéshez hozzá szólnék, értekezésemet nem annyira a közlött jogesetre szorittani, hanem inkább az alapul szolgáló elvek fejtegetésére és a feleknek megítélt eskük módositott letétele kérdésére egyáltalában kiterjeszteni akarom, és megvallom, hogy én a módositott letételt megengedhetőnek vélem. Annyi bizonyos, hogy egyik vélemény mellett sem találhatni törvényeinkben világos s határozott intézkedést, miért is törvényes rendeletre magam sem hivatkozhatom; azonban törvényeink ezen hallgatása az ellenvéleményt sem támogathatja, mert a modósitott letételnek kizárása joghátrány, mely világos törvény nélkül helyt nem foglalhat. A törvény ezen hiányosságát csak az értelmezés derítheti ki, s itten különösen az eljárási elvek s s eljárási törvényeink szelleme fognak felvilágosítani. A birói eljárásnak végczélja a megtámadott jognak érvényesítése; azonban a polgári perben magánjogok fo' rogván kérdésben, a jogosult igényéről a per bármely ' szakában egészen vagy részben lemondhat, sőt az Ítélet jogerőre lépte után is, miért is a bírónak tevékenysége és így a birói eljárás a polgári perben a jogosult fél kérelmén tul nem terjedhet. De a jogosult igényéről közvetve az által is mondhat le, hogy állításokat visszahúz vagy az ellenfél irányában beismeréseket tesz, és ezen közvetett lemondást is a bíró a per bármely szakában tekintetbe venni köteles. A felek esküi a polgári eljárásnál bizonyitékokul elfogadtatnak, és az itélet nem az esküre, hanem csak azon tényekre alapittatik, melyek valósága az eskü által bizonyítandó, és ezen bizonyítéknak szükségessége elesik, mihelyt a bizonyítandó ténykörülmények az illető fél által elismertettek. Az eskünek ezen bizonyitéki minősége kitűnik az ilyféle ítéletek szerkezetéből is, mely szerint kimondatik: hogy az esküt annál bizonyosabban kell letenni, különben annak ellenkezője, mire megkellett volna esküdni, fog valónak tartatni. Máskép állana a dolog, ha a felek semmi tekintettel a ténykörülmények fontosságára, egyáltaljában valamely eskünek letételétől teszik függővé igényüket egyességileg, mely esetben az eskü bizonyítéknak már nem tekintethetnék, és nagyot hasonlítana a középkorban divatozott ordalék és bajvivásokhoz. A felek esküi hasonlítanak a tanúvallomásokhoz annyiban, hogy a felek saját ügyeikben tanúskodhatnak bizonyos feltételek alatt; különböznek azonban annyiban, hogy az azok letételét megengedő birói határozat egyúttal a végitéletet feltételesen magában foglalja, holott a római s a közönséges németországi eljárás szerint a végité') Ezen jeles s különösen a telekk. ügyekben nagy szakképzettségű törvénytudónk jelen értekezését figyelembe ajánljuk. Szerkeszt. Csőd jogeset. (Vége.) — Földbér szerződ jogeset. — Hivatalos. let az eskü letétele után hozatott (lásd: Dr. Bayer: Vertragé über den gemeinen Ord. Civilprocess lap. 947 és Puchta: Institutionen II. lapsz. 274.) A bizonyításnak czélja: a bírót a vitás ténykörülmények valóságáról meggyőzni; miért is a bíró csak annyiban engedi meg a bizonyítékok felvételét, a menynyiben valamely fontos ténykörülmény vitás; és ha a lel ezen felvétel előtt állításait visszahúzza vagy beismerést tesz, a bizonyíték is fölöslegessé lesz, fölösleges bizonyítéknak felvételét pedig a bíró meg nem engedheti. A felek esküi az azok letételére kitűzött határnapon vétetnek fel, és a mennyiben ezen határnapig az azok tárgyát képező tények egészen vagy részben visszahuzatnak avagy beismertetnek, az eskü letétele is fölöslegessé válik, fölösleges eskü letételére pedig a felet nem kötelezhetni; ugy hogy az eskünek módositott letétele az eljárási elvekkel teljesen megegyezik, azonban csak annyiban , hogy a módosítás által az itéletileg megállapított tények meg ne változtassanak, és hogy a módosítás csak az illető fél igényének leszállítására vonatkoz hátik; mert különben a jogczim és az igény változtatnék meg, a mit az eljárási elvek tiltanak. A módosítás tehát különösen megengedhető a következő esetekben : 1) Ha oly körülmény hagyatik ki az eskümintából, mely egészen lényegtelen, és mely egy lelkismeretes embert az eskü letételétől visszatartoztatna; hiszen az eskü csak bizonyíték oly tények fölött , melyek döntő befolyással bírnak, és ily lényegtelen körülmények fölött bizonyíték nem is szükséges, és ezeket már a bírónak hivatalból kell kihagynia. 2) Midőn több önálló ténykörülményekre vonatkozik az eskü, és a fél csak egyikére vagy másikára akarja az esküt letenni p. o. ha alperes kifogáskép az adóssági kereset ellen három részletfizetést boz föl, és felperesnek a főhitet arra kellene letenni, hogy alperes nem fizetett jan. hóban 1000 ftot, máj. hóban 500 ftot, jun. hóban 300 ftot; felperes azonban az eskületétel előtt beismeri a két utólsó részletfizetést, és a főhitet csak az elsőre nézve akarja letenni; minek oka abban kereshető, hogy az ügyvéd nem volt kellőleg értesítve, vagy hogy a fizetés későbben, avagy felperes meghatalmazottja kezéhez történt stb. A két utolsó fizetés elismertetvén, további bizonyíték nem szükséges, de felperes ezekre hitét le sem tehetné, és e végett az első részletfizetésre nézve se bocsájtassék az eskületételhez és 1000 ftot veszítsen?— hiszen a két utolsó fizetés önálló tényt képeznek s az elsővel mi öszszeköttetésben sem állanak. 3) Ha a követelés összege képezi az eskünek tárgyát, s a fél ezen összeget leszállítja, a mennyiben ez által a tény lényege nem változik. Oka ezen leszállításnak szinte az lehet, hogy az ügyvéd kellőleg értesítve nem volt, vagy hogy időközben fizetés történt, vagy hogy az öszszesitésnél tévedés jött közbe stb. Mindezen esetekben a módosítás az ellenfél helyzetét 21