Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 21. szám - Másik ellenvélemény a póthit módositott letétele iránt

Pest, \mi. kedd mart. 12. 21. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom ; Másik ellenvélemény ,•« póthit módositott letétele iránt. — -/ Misik ellenvélemény a póthit módositott letétele iránt. Hallmossy Endre megye tszéki ülnök úrtól.1) Midőn ezen e lapok 1. 4. 8. számaiban már megvita­tott kérdéshez hozzá szólnék, értekezésemet nem annyira a közlött jogesetre szorittani, hanem inkább az alapul szolgáló elvek fejtegetésére és a feleknek megítélt eskük módositott letétele kérdésére egyáltalában kiterjeszteni akarom, és megvallom, hogy én a módositott letételt megengedhetőnek vélem. Annyi bizonyos, hogy egyik vélemény mellett sem találhatni törvényeinkben világos s határozott intézke­dést, miért is törvényes rendeletre magam sem hivatkoz­hatom; azonban törvényeink ezen hallgatása az ellenvé­leményt sem támogathatja, mert a modósitott letételnek kizárása joghátrány, mely világos törvény nélkül helyt nem foglalhat. A törvény ezen hiányosságát csak az ér­telmezés derítheti ki, s itten különösen az eljárási elvek s s eljárási törvényeink szelleme fognak felvilágosítani. A birói eljárásnak végczélja a megtámadott jognak érvényesítése; azonban a polgári perben magánjogok fo' rogván kérdésben, a jogosult igényéről a per bármely ' szakában egészen vagy részben lemondhat, sőt az Ítélet jogerőre lépte után is, miért is a bírónak tevékenysége és így a birói eljárás a polgári perben a jogosult fél kérel­mén tul nem terjedhet. De a jogosult igényéről közvetve az által is mondhat le, hogy állításokat visszahúz vagy az ellenfél irányában beismeréseket tesz, és ezen közve­tett lemondást is a bíró a per bármely szakában tekintetbe venni köteles. A felek esküi a polgári eljárásnál bizonyitékokul el­fogadtatnak, és az itélet nem az esküre, hanem csak azon tényekre alapittatik, melyek valósága az eskü által bi­zonyítandó, és ezen bizonyítéknak szükségessége elesik, mihelyt a bizonyítandó ténykörülmények az illető fél ál­tal elismertettek. Az eskünek ezen bizonyitéki minősége kitűnik az ilyféle ítéletek szerkezetéből is, mely szerint kimondatik: hogy az esküt annál bizonyosabban kell le­tenni, különben annak ellenkezője, mire megkellett volna esküdni, fog valónak tartatni. Máskép állana a dolog, ha a felek semmi tekintettel a ténykörülmények fontossá­gára, egyáltaljában valamely eskünek letételétől teszik függővé igényüket egyességileg, mely esetben az eskü bizonyítéknak már nem tekintethetnék, és nagyot hason­lítana a középkorban divatozott ordalék és bajvivásokhoz. A felek esküi hasonlítanak a tanúvallomásokhoz annyiban, hogy a felek saját ügyeikben tanúskodhatnak bizonyos feltételek alatt; különböznek azonban annyiban, hogy az azok letételét megengedő birói határozat egyúttal a végitéletet feltételesen magában foglalja, holott a ró­mai s a közönséges németországi eljárás szerint a végité­') Ezen jeles s különösen a telekk. ügyekben nagy szakkép­zettségű törvénytudónk jelen értekezését figyelembe ajánljuk. Szerkeszt. Csőd jogeset. (Vége.) — Földbér szerződ jogeset. — Hivatalos. let az eskü letétele után hozatott (lásd: Dr. Bayer: Ver­tragé über den gemeinen Ord. Civilprocess lap. 947 és Puchta: Institutionen II. lapsz. 274.) A bizonyításnak czélja: a bírót a vitás ténykörül­mények valóságáról meggyőzni; miért is a bíró csak annyiban engedi meg a bizonyítékok felvételét, a meny­nyiben valamely fontos ténykörülmény vitás; és ha a lel ezen felvétel előtt állításait visszahúzza vagy beisme­rést tesz, a bizonyíték is fölöslegessé lesz, fölösleges bi­zonyítéknak felvételét pedig a bíró meg nem engedheti. A felek esküi az azok letételére kitűzött határnapon vé­tetnek fel, és a mennyiben ezen határnapig az azok tár­gyát képező tények egészen vagy részben visszahuzatnak avagy beismertetnek, az eskü letétele is fölöslegessé vá­lik, fölösleges eskü letételére pedig a felet nem kötelez­hetni; ugy hogy az eskünek módositott letétele az eljá­rási elvekkel teljesen megegyezik, azonban csak annyi­ban , hogy a módosítás által az itéletileg megállapított tények meg ne változtassanak, és hogy a módosítás csak az illető fél igényének leszállítására vonatkoz hátik; mert különben a jogczim és az igény változtatnék meg, a mit az eljárási elvek tiltanak. A módosítás tehát különösen megengedhető a kö­vetkező esetekben : 1) Ha oly körülmény hagyatik ki az eskümintából, mely egészen lényegtelen, és mely egy lelkismeretes embert az eskü letételétől visszatartoztatna; hiszen az eskü csak bizonyíték oly tények fölött , melyek döntő befolyással bírnak, és ily lényegtelen körülmények fölött bizonyíték nem is szükséges, és ezeket már a bíró­nak hivatalból kell kihagynia. 2) Midőn több önálló ténykörülményekre vonatko­zik az eskü, és a fél csak egyikére vagy másikára akarja az esküt letenni p. o. ha alperes kifogáskép az adóssági kereset ellen három részletfizetést boz föl, és felperesnek a főhitet arra kellene letenni, hogy alperes nem fizetett jan. hóban 1000 ftot, máj. hóban 500 ftot, jun. hóban 300 ftot; felperes azonban az eskületétel előtt beismeri a két utólsó részletfizetést, és a főhitet csak az elsőre nézve akarja letenni; minek oka abban kereshető, hogy az ügy­véd nem volt kellőleg értesítve, vagy hogy a fizetés ké­sőbben, avagy felperes meghatalmazottja kezéhez történt stb. A két utolsó fizetés elismertetvén, további bizonyíték nem szükséges, de felperes ezekre hitét le sem tehetné, és e végett az első részletfizetésre nézve se bocsájtassék az eskületételhez és 1000 ftot veszítsen?— hiszen a két utolsó fizetés önálló tényt képeznek s az elsővel mi ösz­szeköttetésben sem állanak. 3) Ha a követelés összege képezi az eskünek tárgyát, s a fél ezen összeget leszállítja, a mennyiben ez által a tény lényege nem változik. Oka ezen leszállításnak szinte az lehet, hogy az ügyvéd kellőleg értesítve nem volt, vagy hogy időközben fizetés történt, vagy hogy az ösz­szesitésnél tévedés jött közbe stb. Mindezen esetekben a módosítás az ellenfél helyzetét 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom