Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 17. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 8. [r.]

G7 vényes egyezkedéseknek tárgyát sem képr-zheti: tagadhatlan az is, hogy a kérdéses egyességben foglalt kielégítési végrehajtást kikötő záradék jogi hatálylyal nem bír; ha valamiről ugy bizonyára a végrehajtásról állván, hogy az: publicum jus, quod pactis privát orum mutari nequit. Akitüzütt első kérdésre tehát határozottan „nem"mel felelünk. De térjünk át a második kérdés fejtegetésére. Feltesszük, hogy a biróság előtt kötött, pert befejező egyesség fekszik előttünk, ezen egyesség tehát minőségénél fogva ugyan alkalmas lenne kielégítési végrehajtás alapjául szolgálhatni, annak tartalma szerint azonban alperes bizonyos kötelezettségeket csak feltételesen vállalt magára, mely kötelezettségek tehát nem hárulnak alperesre feltétlenül, hanem csak a kikötött feltétel létesülése esetében. Kérdés tehát, elrendelhető-e ezen birói egyesség alapján a kielégítési végrehajtás alperes feltételes kötelezettségeire nézve is, anélkül hogy a biróság a feltétel bekövetkezte felől a feleket meghallgatta volna? Tekintsük a concret esetet. A kérdéses egyességben, — melyről tegyük fel, hogy birói egyesség lenne — kötelezték magokat L. és Ph. gépgyárosok azon esetre, ha a náluk megrendelt olajsajtót 1867 ik évi jan. 10-ig el nem készítenék, 10-én tul minden napra 75 irtot kártéritéskép L. és B. megrendelőknek fizetni. Elrendelhető-e L. és B. megrendelőknek kértére a kielégítési végrehajtás L. és Ph. gépgyárosok ellen, a feltételesen lekötött kártérítési összeg megvétele iránt, —• a nélkül hogy az olajsajtó 1867-ik évi jan. 10-ig eszközölni kellett elkészítése felől a biróság a feleket meghallgatta volna? Mi ezen kérdésre nézve szintén határozottan „n e mm e 1" felelünk. Nézetünk szerint a birói egyesség is közvetlenül csak annyiban szolgálhat kielégítési végrehajtásnak alapjául, a mennyiben a perben álló felek közötti jogviszony, azoknak egymás irányábani kötelezettségei abban véglegesen megállapitvák ; mert valamint a birói ítélet által a peres jogviszony egyszer mindenkorra szabályoztatván, a perben állott felek között megtámadhatlan jogi bizonyosságot akként állit elő, hogy a meddig csak az ítélet tartalma terjed, semmi bizonytalan, kétséges, vagy el nem határozott a felek között fen nem foroghat: azonképen a birói egyességnek végrehajthatásához mellőzhetlenül megkívántatik, miszerint benne a feleknek kötelezettségei véglegesen meghatározva és jogi bizonyosságra emelve legyenek. És valamint a birói Ítélet által a felek között kétessé vált, bizonytalan (illiquid) jogügy bizonyossá (1 i q u i d-d é) változtatik (resjudicata finem controversiarum pronuntiatione j u dicis accepit — post remjudicatam nihil qu a e r i t u r) ugy hogy az csak ezen 1 i q u i d minőségében alkalmas kielégítési végrehajtásnak anyagátképezni: épen ugy a birói egyességben meghatározott kötelezettségek közül is. csak azok szolgálhatnak a kielégítési végrehajtásnak anyagául, melyek a bizonyosság jellegével bírnak. A feltételesség, által azonban, azaz a kötelezettségnek jövő bizonytalan körülménytől történt függővé té tele által, a bizonyosság fogalma már ki van zárva, minél fogva pedig a birói egyességbe felvett feltételes kölezettségek, a felek közötti jogviszonyt véglegesen meg nem állapítják, bizonyossá nem teszik. Tehát mint jogilag nem bizonyosak, a birói egyességben foglalt feltételes kötelezettségek, végrehajtási jogalapul a nélkül, hogy előbb a feltétel bekövetkezte bíróilag ne constatáltatnék, nem szolgálhatnak. De ezen állitásnak helyessége még világosabban tűnik fel, ha a feltétel jogi természetét közelebbről vizsgáljuk. A feltétel által ugyanis függővé tétetik a jogügylet létesítésére irányzott szándék a jövő bizonytalan ténykörülmény bekövetkeztétől vagy elmaradásától. Lényeges különbség létezik ennél fogva a feltétlen,s a feltételes kötelezési szándék között. Ki magát feltétlenül kötelezi, az minden esetre,— míg az, ki ezt pusztán feltételesen teszi, csak egy határozott esetre vállal kötelezettséget. A feltételesen magát kötelező, csak azon esetben válik kötelezetté, ha azon ténykörülmény valósággal bekövetkezik, melynek létesülése esetére kötelezettséget vállalt, vagy is ha a feltétel teljesedésbe ment: mig ellenben a feltétel meghiúsultával, az az ha azon eset, melynek létesülésétől a kötelezé-i szándék függővé tétetett, be nem következik, a magát csak feltételesen kötelezőre kötelezettség nem hárulhat; mert azon egy eset, melyre nézve, kötelezettséget vállalt, be nem következett, minden egyéb esetre pedig kötelezettség általa vállalva nem volt. Hogy tehát elhatároztathassák, váljon a feltételes megállapodásból kötelezettség származott-e, vagy sem, kell hogy előbb tudva és megállapítva legyen, hogy a feltétel, mely alatt a kötelezettség el vállaltatott, teljesedésbe ment-e, vagy sem. Az utóbbi kérdésnek megelőzött megfejtése nélkül a feltételesen vállalt kötelezettségnek lételéről határozni nem lehet. Ha azonban a biróság a feltételes kötelezettséget tartalmazó birói egyesség alapján a feltételesen vállalt kötelezettségekre nézve is kielégítési végrehajtást rendelne el , a nélkül, hogy előbb a feltétel teljesedéséről magának megyőződést szerzett, úgy ez által ellenluondva a biroi egyesség tartalmának alperes hátrányára, annak kötelezettségét lényegében megmásítaná és feltételes kötelezettségét feltétlen minőségűvé változtatná. Már pedig a biróság alperes kötelezettségeinek jellegét és mértékét meg nem változtathatja és nem szoríthatja alperest oly kötelezettség teljesítésére, melyet az csak feltételesen vállalt el, a nélkül hogy előbb bíróilag constatáltatnék, mikép a feltétel, melyhez a kötelezettség köttetett, valósággal teljesedett e. Nézetünk szerint tehát, ha oly egyesség alapján kéretik végrehajtás, melyben alperes csak feltételesen vállalta el a kötelezettséget — feltéve mindjárt, hogy maga az egyesség a birói egyesség minden jellegével bir — a kielégítési kérvény folytán mégis előbb tárgyalás lenne rendelendő, melyen a bizonyítás szabályai szerint a feltétel bekövetkezte vagy be nem következte megállapítandó lenne, és csak az ezen tárgyalás folytán kifejlettek nyomán lenne a végrehajtás elrendelhető, ha ugyan is a kikötött feltétel valósággal bekövetkezett. A fenforgó concret esetben a végrehajtás közvetlen elrendelése, annyival is inkább ellenkeznék az igazsággal, mert mint bevezetésileg előadtuk, L. és. Ph. gépgyárosok csak magát az olajsajtót késziték, és a felállításra csak ugy kötelezték magukat, hogy L. és B. szerezzék meg a felállításhoz szükséges egyéb részeket. Megállapítandó lenne tehát előbb még az is, hogy L. és B. megszerezték-e valósággal ezen egyébb részeket ugy, hogy a felállítást L. és Ph. csakugyan jan. 10-re eszközöltethették.