Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 17. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 8. [r.]

G7 vényes egyezkedéseknek tárgyát sem képr-zheti: tagad­hatlan az is, hogy a kérdéses egyességben foglalt kielégí­tési végrehajtást kikötő záradék jogi hatálylyal nem bír; ha valamiről ugy bizonyára a végrehajtásról állván, hogy az: publicum jus, quod pactis privát o­rum mutari nequit. Akitüzütt első kérdésre tehát határozottan „nem"­mel felelünk. De térjünk át a második kérdés fejtegetésére. Feltesszük, hogy a biróság előtt kötött, pert befe­jező egyesség fekszik előttünk, ezen egyesség tehát mi­nőségénél fogva ugyan alkalmas lenne kielégítési végre­hajtás alapjául szolgálhatni, annak tartalma szerint azon­ban alperes bizonyos kötelezettségeket csak feltétele­sen vállalt magára, mely kötelezettségek tehát nem há­rulnak alperesre feltétlenül, hanem csak a kikötött felté­tel létesülése esetében. Kérdés tehát, elrendelhető-e ezen birói egyesség alapján a kielégítési végrehajtás alperes feltételes kötelezettségeire nézve is, anélkül hogy a biróság a feltétel bekövetkezte felől a feleket meghallgatta volna? Tekintsük a concret esetet. A kérdéses egyességben, — melyről tegyük fel, hogy birói egyesség lenne — kötelezték magokat L. és Ph. gépgyárosok azon esetre, ha a náluk megrendelt olajsajtót 1867 ik évi jan. 10-ig el nem készítenék, 10-én tul minden napra 75 irtot kártéritéskép L. és B. megren­delőknek fizetni. Elrendelhető-e L. és B. megrendelők­nek kértére a kielégítési végrehajtás L. és Ph. gépgyá­rosok ellen, a feltételesen lekötött kártérítési összeg meg­vétele iránt, —• a nélkül hogy az olajsajtó 1867-ik évi jan. 10-ig eszközölni kellett elkészítése felől a biróság a feleket meghallgatta volna? Mi ezen kérdésre nézve szintén határozottan „n e m­m e 1" felelünk. Nézetünk szerint a birói egyesség is közvetlenül csak annyiban szolgálhat kielégítési végrehajtásnak alap­jául, a mennyiben a perben álló felek közötti jogviszony, azoknak egymás irányábani kötelezettségei abban végle­gesen megállapitvák ; mert valamint a birói ítélet által a peres jogviszony egyszer mindenkorra szabályoztatván, a perben állott felek között megtámadhatlan jogi bizo­nyosságot akként állit elő, hogy a meddig csak az íté­let tartalma terjed, semmi bizonytalan, kétséges, vagy el nem határozott a felek között fen nem foroghat: azon­képen a birói egyességnek végrehajthatásához mellőz­hetlenül megkívántatik, miszerint benne a feleknek köte­lezettségei véglegesen meghatározva és jogi bizonyos­ságra emelve legyenek. És valamint a birói Ítélet által a felek között kétessé vált, bizonytalan (illiquid) jog­ügy bizonyossá (1 i q u i d-d é) változtatik (resjudicata finem controversiarum pronuntiatione j u ­dicis accepit — post remjudicatam nihil qu a e r i t u r) ugy hogy az csak ezen 1 i q u i d minőségé­ben alkalmas kielégítési végrehajtásnak anyagátképezni: épen ugy a birói egyességben meghatározott kötelezett­ségek közül is. csak azok szolgálhatnak a kielégítési vég­rehajtásnak anyagául, melyek a bizonyosság jellegével bírnak. A feltételesség, által azonban, azaz a kötelezettség­nek jövő bizonytalan körülménytől történt függővé té tele által, a bizonyosság fogalma már ki van zárva, mi­nél fogva pedig a birói egyességbe felvett feltételes kö­lezettségek, a felek közötti jogviszonyt véglegesen meg nem állapítják, bizonyossá nem teszik. Tehát mint jogi­lag nem bizonyosak, a birói egyességben foglalt feltéte­les kötelezettségek, végrehajtási jogalapul a nélkül, hogy előbb a feltétel bekövetkezte bíróilag ne constatáltatnék, nem szolgálhatnak. De ezen állitásnak helyessége még világosabban tűnik fel, ha a feltétel jogi természetét kö­zelebbről vizsgáljuk. A feltétel által ugyanis függővé tétetik a jogügylet létesítésére irányzott szándék a jövő bizonytalan ténykö­rülmény bekövetkeztétől vagy elmaradásától. Lényeges különbség létezik ennél fogva a feltétlen,s a feltételes köte­lezési szándék között. Ki magát feltétlenül kötelezi, az minden esetre,— míg az, ki ezt pusztán feltételesen teszi, csak egy határozott esetre vállal kötelezettséget. A feltételesen magát kötelező, csak azon esetben vá­lik kötelezetté, ha azon ténykörülmény valósággal bekö­vetkezik, melynek létesülése esetére kötelezettséget vál­lalt, vagy is ha a feltétel teljesedésbe ment: mig ellen­ben a feltétel meghiúsultával, az az ha azon eset, mely­nek létesülésétől a kötelezé-i szándék függővé tétetett, be nem következik, a magát csak feltételesen kötelezőre kö­telezettség nem hárulhat; mert azon egy eset, melyre nézve, kötelezettséget vállalt, be nem következett, min­den egyéb esetre pedig kötelezettség általa vállalva nem volt. Hogy tehát elhatároztathassák, váljon a feltételes megállapodásból kötelezettség származott-e, vagy sem, kell hogy előbb tudva és megállapítva legyen, hogy a feltétel, mely alatt a kötelezettség el vállaltatott, teljese­désbe ment-e, vagy sem. Az utóbbi kérdésnek megelő­zött megfejtése nélkül a feltételesen vállalt kötelezettség­nek lételéről határozni nem lehet. Ha azonban a biróság a feltételes kötelezettséget tartalmazó birói egyesség alapján a feltételesen vállalt kötelezettségekre nézve is kielégítési végrehajtást rendelne el , a nélkül, hogy előbb a feltétel teljese­déséről magának megyőződést szerzett, úgy ez által ellen­luondva a biroi egyesség tartalmának alperes hátrányára, annak kötelezettségét lényegében megmásítaná és felté­teles kötelezettségét feltétlen minőségűvé változtatná. Már pedig a biróság alperes kötelezettségeinek jellegét és mér­tékét meg nem változtathatja és nem szoríthatja alperest oly kötelezettség teljesítésére, melyet az csak feltételesen vállalt el, a nélkül hogy előbb bíróilag constatáltatnék, mikép a feltétel, melyhez a kötelezettség köttetett, való­sággal teljesedett e. Nézetünk szerint tehát, ha oly egyesség alapján ké­retik végrehajtás, melyben alperes csak feltételesen vál­lalta el a kötelezettséget — feltéve mindjárt, hogy maga az egyesség a birói egyesség minden jellegével bir — a kielégítési kérvény folytán mégis előbb tárgyalás lenne rendelendő, melyen a bizonyítás szabályai szerint a fel­tétel bekövetkezte vagy be nem következte megállapí­tandó lenne, és csak az ezen tárgyalás folytán kifejlettek nyomán lenne a végrehajtás elrendelhető, ha ugyan is a kikötött feltétel valósággal bekövetkezett. A fenforgó concret esetben a végrehajtás közvetlen elrendelése, annyival is inkább ellenkeznék az igazság­gal, mert mint bevezetésileg előadtuk, L. és. Ph. gépgyá­rosok csak magát az olajsajtót késziték, és a felállításra csak ugy kötelezték magukat, hogy L. és B. szerezzék meg a felállításhoz szükséges egyéb részeket. Megállapí­tandó lenne tehát előbb még az is, hogy L. és B. meg­szerezték-e valósággal ezen egyébb részeket ugy, hogy a felállítást L. és Ph. csakugyan jan. 10-re eszközöltet­hették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom