Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 15. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 7. [r.]

58 Mindezek azonban nem képesek előttünk a kötelező kibékitési intézmény czélszerütlenségét, üres formalitását igazolni, nem képesek meggyőződésünket annak hasz­nosságáról megingatni. Az igaz, hogy e tekintetben a franczia rendszernek kirivó hiányai vannak; hogy azon szabályai, melyek az ügyek nagy részét kiveszik a kiegyeztetési kötelezettség alól, melyek a feleknek itt eldöntő jelentőségű megje­lenését nem is követelik, melyek a bírósági s más fiscalis tekintetekre nagy súlyt fektetnek, stb. stb. igen károsan hatnak a főczélnak — a kibékülésnek, a perek eltávolítá­sának eszközlésére. Minden szakértő kénytelen azonban elismerni, mikép e hiányok a kibékitési intézménynek nem lényegét, ha­nem csak mellékes, változható, különfélekép alakitható tulajdonait, nem annak alap hivatását, hanem csak kül formaságait illetik. Ezek javitása, változtatása a törvény­hozási reformoknak van fentartva. Magok a franczia ál­lam férfiak elismerik ama hiányokat, és eltávolításukra — mint alább megemlitendjük — fontos reform szabá­bályokat is sürgetnek , a nélkül azonban, hogy azért magát a kibékítő békebirósági intézményt eltörültetni ja­valnák.7) Igaz az is, mikép épen itt a kibékitésre hivatottak személyi tulajdonaitól, azok kellő megválasztatásától fe­lette sok függ: mint az is, hogy épen e tekintetben a fr. rendszer még sok kívánni valót mutathat fel.8) — Mi­dőn azonban a kötelező kibékítés ellenesei a kibékítés si­kerét attól feltételezik, hogy az arra hivatottak tekin­télyei s köz bizalommal bírjanak, akkor szerintünk ezen rendszer czélszerütlenségét nem bizonyítják, mert mint fent láttuk, mi a békebiróság legelső, leglényegesb kel­lékeiül épen azt soroljuk, hogy a békebirák választása ak­kép történjék, hogy azok a közbizalmat teljesen bírják, hogy azok vidékükön valódi tekintélyül szolgáljanak, hogy azok a népnek valódi meghitt, legbensőbb tanácsa­dói legyenek. Hogy pedig ily békebirák környezetükben a kibé­kitési, az ellenkező érdekek összeegyeztetését, a szenve­délyek becsillapitását nagy mérvben eszközölhetik, sze­rintünk legalább semmi kétséget sem szenvedhet. Kétségtelen,mikép a magán érdekek által oly köny­nyen felizgatott szenvedélyek s viszályok már a tényle­ges perlekedés előtt teljesen kifejlődnek; de az emberi ter­mészet sajátságainak kétségbe vonása lenne, megtagadása annak, mikép a Ieghevesb szenvedélyek is lecsillapodnak a hideg ész komoly intései, a megfontolt, s önzéstelen ta­nácsok előtt, főkép ha azok oly egyénektől jönnek, kik a közbizalom s tekintély választottjai, minőkké kívánjuk mi a békebirákat alakitatni.9) Itt azon tekintély, melyet egy magasb bírósági ille­tőség nyújthatna, s a melynek hiányát a békiróságnál, en­') így nevezetesen a kitűnő jogtudós Carré:Traité des lois de la competence. Lois de la proced. civile, tom I p. 208; Del­z e r s: Cours de proced. ci v. p. 163; C h a r d o n : les Reformes fa­ciles etdesirables dans la procedure. 8) Innen van, mikép a rajnai részeken a békebirák nagyobb befolyással s tekintéllyel bírnak mint a franeziák, mert alaposabb készültség és több szellemi kellék szükségeltetik állomásuk elnye­résére. E hiánynak tulajdonitatik az, hogy e század elején a fr. békebirák csekély elismerésben részesültek, s a feltörvényszékek eltávolitatásukra szavaztak. 9) D e 1 z e r s : Cours de proced. Civile pag. 164. R. Bor­deaux: Philosophie de la l'roced. Civile, pag. 418. nek ellenesei nagy nyomatékkal emelikki, teljesen pó­tolva van a bizalom s népszerűség által, melyei a béke­biráknak birniok kell. És ezek közbejárásának kedvező sikerére épen nem szükségeltetik, hogy a viszályos — kibékítés alá tartozó — ügy részleteiről oly tüzetes ismerettel bírjanak, mily­lyetcsak a per kimerítő felszerelése, és az előleges tárgya­lás vagy irat váltás utján érhetni el.10) Mert a békebirák e téren ügydöntő, érdemleges bírói határozatokat nem hoznak, erre nem is hivatottak. De hogy a felek által ügyük állásáról és viszonyairól a békebiró előtt tett elő­terjesztés, minek a kibékitési kísérletet mindig meg kell előznie, egy törvénytudó előtt, minőnek kell szerintünk lenni minden békebirónak. teljesen elégséges, hogy az magának az ügy állásáról, ennek előnyeiről, s hátrányai­ról, hiányairól s mulasztásairól világos s tiszta átnézetet nyerhessen; és hogy ennek alapján, tárgyilagos, az ügy érdemet érintő,s igy a felek akaratára s törekvéseire ha­tást is gyakorolható tanácsokat, észrevételeket, s figyel­meztetéseket tehessen — ez szerintünk — minden két­ségen kivül áll. Be kell azonban vallanunk, mikép ezen ellenvetések ilyképi — elvont s igy csak elméleti — czáfolata teljes s kielégítő nem lehet. Arra szerintünk a kibékitési siker tényleges előállításának felmutatása, tehát a czáfolatnak a kibékitési tényekre, adatokra való fektetése szükségel­tetik. Azért legközelebb ezen adatokat fogjuk vizsgálni. Ellennézetek a póthit módosított letétele kérdésében. Ezen fontos kérdésben, mely lapunk f. évi 1. 4. 8. szban fej­tegettetett, az eddig közlött véleményekkel ellenkező nézeteket tartalmazó értekezéseket is kaptunk, melyeket a kérdés tisztázása, minden oldalróli kifejtése érdekében szinte közlendőknek találunk. Az első Kissházy Kálmán ügyvéd úrtól ') következőleg szóll: Pest városa törvényszékének mindkét félre nézve jogerejüvé vált Ítélete a kereset érdemét illetőleg F és K. tanú tanuzása folytán, alperes tagadása ellenében, az áruknak alperes kezeihez adására és a tartozás fenállá­sára nézve a törvényszerű bizonylatot előállitván, a jog és kötelezettség egymást feltételező összefüggésénél fogva alperes a megrendelés által a fizetési kötelezettséget is természetesen biztosította felperesnek. — Már most, nem merő ellentét volna-e az a jog alapelveivel, ha a fizetési kötelezettség teljesítésére alperes ily esetben bíróilag nem köteleztettnék ? vagy lehetne-e ez ügyben itélő bí­rónak jövőre is követendő zsinórmértékül oly elvet álli­tani fel, mi a jog e tiszta követelményével ellenkeznék? Hol találnók fel akkor Verbőczinknek ama hires monda­tát, a minek mindenféle törvényt átlengeni kell: quod t i b i v i s f i e r i, m i h i f a c, quod non t i b i, n o 1 I i. 10) Sőt a legkitűnőbb jogtudósok szerint ez helytelen is len­ne, mert a bíráskodásra hivatott biróság, és a kibékitésre hivatott békebiróság feladata közt lényeges a különbség. „Cependant — mond E. Regnard — n'ya-t il pas une certaine incompati­bilité entre les fonctions de conciliateur et celles de juge? Le juge de paix est uniquement chargé de concilier les parties; il ne dóit point entrer dans l'instruction du proees, L'instrucf ion appar­tient tout éntiere au tribunal. — On dóit donc bannir du bureau de paix toute interpellation, toute réponse sur des points de fait, en un mot tout acte d'instruction" D e l'orgauis j u d i­ciair. pag. 261. ') Borsod megyéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom