Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 14. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 6. [r.]

55 1866 évi april 4-én Kondert Józsefnek által küldött 520 ft. csak ugyan e perben érintett 1050 ftos váltóra vonat­kozik, mely tény egész próbára fog emelkedni az által, ha alperes az Ítéletben közelebbről meghatározott póthi­tet leteendi. E szerint tehát alperesnek a vtk. II. r. 103. §-a szerint a póthit megítélendő volt.1' Akii. váltó f e 11 ö r v é ny s z é k ellenben felpe­res felfolyamodása folytán m. évi 4268 sz. alatti Ítéleté­ben alperest a betudni kívánt 520 ft. lefizetésében is fel­tétlenül elmarasztalta. Indokok. „Alperes abbeli kifogása, hogy a bepe­resitett váltótartozás lerovására — a kibocsájtó és forga­tónak, ki akkor még a váltó birtokában volt, a 2/. sze­rinti postai bizonyítvány szerint 520 frt. küldött, forgat­mányos felperes ellenében a vtk. I. r. 29. §-ánál fogva figyelembe nem vétethetik — és pedig annál kevésbbé, — minthogy alperes a váltónak fizetés végett, bemutatá­sát be nem várva, a fizetést lejárat előtt teljesítette mi a vtk. I. r. 111 §-a szerint csak is az ő veszélyére történhe­tett — de a fizetést is magának nyugtatványoztatni, ugy a mint azt a vtk. I. r. 122. § a rendeli, — elmulasztotta." Ezen Ítélet ellen intézett alperesi felebbezés folytán akir. Hétszemélyes tábla az első bírósági ítéle­tet az abban felhozott indokokból hagyta helyben. Ezen legfel, bir. határozat által egy a külföldi váltó törvénykezésben is a legrégibb idők ólta vjtás kérdés találta ujolag megoldását, azon kérdés t.i. minő követ­kezményei vannak a lejárat utáni forgat­mánynak? s elv gyanánt kimondatott, hogy: a lejárat utáni forgatmányos köztörvé­nyi engedményesnek tekintendő, követke­zőleg, hogy a váltóadós a lejárat utáni forgatmányos ellenében mind azon kifogásokkal élhet, melyek ó't az engedményező ellenélen meg illetik. Ellennézet a kiskora egyes ség kötése tárgyában. Ezen tárgy felett e lap. f. é. 9. szban következő kérdések állitattak fel: 1. Lehet-e a kir. táblának a fel­folyamodó kérelmén, mely csak a közbejött birói egyes­ség megsemmisitését kéri, túlterjeszkedve, az egész eljá rást megsemmisíteni, mi nem kéretett s nem kérethetett. 2. Ha egy kiskorú birói egyesség kötése érvényte­len, egy már előbb kiskorúsága alatt létesített adásvevési — két oldalú szerződés érvényesnek tekintethetik-e? Hogy az első kérdésre felelni lehessen, szükség­kép azon ujabb kérdést kell feltennünk, hogy mily stá­diumban fellebbeztetett a per, s mily birói cselekmény volt az, melynek jogérvényessége akir. tábla előtt kétessé tétetett? E kérdés megfejtéséből íog a közlött jogeset első kérdésének felelete is következni. Az előadott tényvázlat szerint a per a törvényszék előtt kellőkép megvitattatván, a neheztelt jogcselekmény aper befejezéséül szolgáló ítélet erejű bi­rói egyesség volt, s felfolyamodó gondnok által nem is az eljáró birósig ellen emeltetett semmiségi panasz, hanem a gondnokság alatti kiskorúval kötött Ítélet he­lyét pótló birói egyesség megsemmisítése kéretett; — ennél egyéb nemis kérethetett, mert ebben minden bent foglaltatik. Midőn tehát a kir. tábla alperes gondnok fel folyamo­dása következtében a kiskorúval kötött birói egyességet semmisnek nyilvánitá, a per érdemében keletkezett első bírósági cselekményt döntötte meg, vagy is a keresetet leszállitá; — s részrehajlás nélkül nem hozhatott felperes javára oly határozatot, hogy a per befejezéséül ál­tala ítélet helyett elfogadott birói egyes­ség megsemmisíttetvén, ugyanazon perben az eddigi tár­gyalás alapján kisértessék meg szerencséje alperes ellen hozandó ítélet által. Alperes gondnok ítélettel, nem birói egyességgel kí­vánhatta befejezni a pert, s midőn felperes mégis alperes ellenére elfogadta a másodbiróságilag megsemmisített bi­rói egyességet, saját tette ellen nem panaszkodhatik, s nem követelheti azt, hogy ha keresetének birói egyesség alak­jábani elintézése megsemmisült, éledjen az fel ítélet alak­jában. Pigyedüli jogorvoslata a felebbezés, mert nem le­het több joga, mint alperes gondnoknak volt. Felperesnek a részére sérelmes másodbirósági végzés ellen pedig azon jóhiszemben kell fel folyamodni, hogy a legfelsőbb bíróság ennek megváltoztatásával az 1-ső biró­rósági egyességet fogja helyben hagyni. — Ellenkező esetben annak valószinüségét sejtetné, hogy már kezdet­ben meglévén győződve a peralku jogellenességéről, a bi­rói egyesség kötésénél esik azon véletlenre számított, hogy alperes gondnok talán nem fog idejében fellebbezni. A jogeset második kérdését illetőleg mindenek előtt szükséges tudnunk hogy a kiskorú birói egyessége miért érvénytelen? A másod bírósági végzésnek e kér­désre vonatkozó indoka a közleményből kimaradt, s csak hozzávetőleg lehet következtetni, hogy ez azért érvény­telen, mert kiskorúak és gondnokság alattiak terhes kö­tésekre jogositva nem lévén, — a mire biróságon kívül képtelenek, arra bíróság előtt is képtelenek annál in­kább, mert épen a bíróságok főfeladata a törvények tisz­teletben tartása. Minthogy azonban a kiskorúak szerző­dési és egyezkedési képességüket korlátozó törvények csak ótalmazó — védő erejűek, kérdésen kívül áll, hogy azok a kiskorúak kárára, ártalmára nem magyarázhatók; — s ha a kiskorú maga részére hasznos és előnyös szer­ződést kötött, azért neki korát ellenvetni nem lehet. — A törvény csak attól óvja az éretlen korút, hogy magának ne árthasson ; de nem gátolhatja abban, hogy javát esz­közülje. Ha tehát jelen esetben a kötött birói egyesség a kis­korura nézve terhes, a két oldalú adásvevési szerződés pedig előnyös; — a fentebbi jogelvekből következtetve a terhes birói egyesség érvénytelennek, — egy már előbb, kiskorúsága alatt létesített két oldalú előnyös adás­vevési szerződés pedig érvényesnek tekintendő. Mellesleg szólva azonban, épen a fentebbi okokból jogérvényteleu a kiskorúnak a kereset alapjául szolgáló három tanú előtt kötött terhes elismervénye is; — melynek nem léhet nagyobb erőt tulajdonítani annál, mely az egész bí­róság színe előtt köttetett. Végre felperes P Katalin igazait tekintve, nem hisz­szük, hogy hazánkban általán, vagy különösen a kalocsai törvényszék kerületén oly szomorú állapotban lenne az igazságszolgáltatás, mikép R. György állítólagos helyte­len követelése ellen csak a törvények kijátszására czélzó koholt adásvevési szerződés által menekülhetett volna. Mindig bün marad a bün: s a czél soha sem szente­síti az eszközöket. Ezen egész pongyolaságában közzé tett hamis okirat gyártást pedig annál k o­molyabban kell kárhoztatnunk, — minél in­kább tapasztaljuk, hogy ezen erkölcste­le ni tő métely a nép közt naponta jobban t e r j e d, s ha a gonosznak idejében eleje nem vétetik, a közhitel és a törvényes igazság romjain a jogvédelme alá burkolt rosz-hiszemüség fog diadalt ünnepelni. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom