Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 14. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 6. [r.]

55 1866 évi april 4-én Kondert Józsefnek által küldött 520 ft. csak ugyan e perben érintett 1050 ftos váltóra vonatkozik, mely tény egész próbára fog emelkedni az által, ha alperes az Ítéletben közelebbről meghatározott póthitet leteendi. E szerint tehát alperesnek a vtk. II. r. 103. §-a szerint a póthit megítélendő volt.1' Akii. váltó f e 11 ö r v é ny s z é k ellenben felperes felfolyamodása folytán m. évi 4268 sz. alatti Ítéletében alperest a betudni kívánt 520 ft. lefizetésében is feltétlenül elmarasztalta. Indokok. „Alperes abbeli kifogása, hogy a beperesitett váltótartozás lerovására — a kibocsájtó és forgatónak, ki akkor még a váltó birtokában volt, a 2/. szerinti postai bizonyítvány szerint 520 frt. küldött, forgatmányos felperes ellenében a vtk. I. r. 29. §-ánál fogva figyelembe nem vétethetik — és pedig annál kevésbbé, — minthogy alperes a váltónak fizetés végett, bemutatását be nem várva, a fizetést lejárat előtt teljesítette mi a vtk. I. r. 111 §-a szerint csak is az ő veszélyére történhetett — de a fizetést is magának nyugtatványoztatni, ugy a mint azt a vtk. I. r. 122. § a rendeli, — elmulasztotta." Ezen Ítélet ellen intézett alperesi felebbezés folytán akir. Hétszemélyes tábla az első bírósági ítéletet az abban felhozott indokokból hagyta helyben. Ezen legfel, bir. határozat által egy a külföldi váltó törvénykezésben is a legrégibb idők ólta vjtás kérdés találta ujolag megoldását, azon kérdés t.i. minő következményei vannak a lejárat utáni forgatmánynak? s elv gyanánt kimondatott, hogy: a lejárat utáni forgatmányos köztörvényi engedményesnek tekintendő, következőleg, hogy a váltóadós a lejárat utáni forgatmányos ellenében mind azon kifogásokkal élhet, melyek ó't az engedményező ellenélen meg illetik. Ellennézet a kiskora egyes ség kötése tárgyában. Ezen tárgy felett e lap. f. é. 9. szban következő kérdések állitattak fel: 1. Lehet-e a kir. táblának a felfolyamodó kérelmén, mely csak a közbejött birói egyesség megsemmisitését kéri, túlterjeszkedve, az egész eljá rást megsemmisíteni, mi nem kéretett s nem kérethetett. 2. Ha egy kiskorú birói egyesség kötése érvénytelen, egy már előbb kiskorúsága alatt létesített adásvevési — két oldalú szerződés érvényesnek tekintethetik-e? Hogy az első kérdésre felelni lehessen, szükségkép azon ujabb kérdést kell feltennünk, hogy mily stádiumban fellebbeztetett a per, s mily birói cselekmény volt az, melynek jogérvényessége akir. tábla előtt kétessé tétetett? E kérdés megfejtéséből íog a közlött jogeset első kérdésének felelete is következni. Az előadott tényvázlat szerint a per a törvényszék előtt kellőkép megvitattatván, a neheztelt jogcselekmény aper befejezéséül szolgáló ítélet erejű birói egyesség volt, s felfolyamodó gondnok által nem is az eljáró birósig ellen emeltetett semmiségi panasz, hanem a gondnokság alatti kiskorúval kötött Ítélet helyét pótló birói egyesség megsemmisítése kéretett; — ennél egyéb nemis kérethetett, mert ebben minden bent foglaltatik. Midőn tehát a kir. tábla alperes gondnok fel folyamodása következtében a kiskorúval kötött birói egyességet semmisnek nyilvánitá, a per érdemében keletkezett első bírósági cselekményt döntötte meg, vagy is a keresetet leszállitá; — s részrehajlás nélkül nem hozhatott felperes javára oly határozatot, hogy a per befejezéséül általa ítélet helyett elfogadott birói egyesség megsemmisíttetvén, ugyanazon perben az eddigi tárgyalás alapján kisértessék meg szerencséje alperes ellen hozandó ítélet által. Alperes gondnok ítélettel, nem birói egyességgel kívánhatta befejezni a pert, s midőn felperes mégis alperes ellenére elfogadta a másodbiróságilag megsemmisített birói egyességet, saját tette ellen nem panaszkodhatik, s nem követelheti azt, hogy ha keresetének birói egyesség alakjábani elintézése megsemmisült, éledjen az fel ítélet alakjában. Pigyedüli jogorvoslata a felebbezés, mert nem lehet több joga, mint alperes gondnoknak volt. Felperesnek a részére sérelmes másodbirósági végzés ellen pedig azon jóhiszemben kell fel folyamodni, hogy a legfelsőbb bíróság ennek megváltoztatásával az 1-ső birórósági egyességet fogja helyben hagyni. — Ellenkező esetben annak valószinüségét sejtetné, hogy már kezdetben meglévén győződve a peralku jogellenességéről, a birói egyesség kötésénél esik azon véletlenre számított, hogy alperes gondnok talán nem fog idejében fellebbezni. A jogeset második kérdését illetőleg mindenek előtt szükséges tudnunk hogy a kiskorú birói egyessége miért érvénytelen? A másod bírósági végzésnek e kérdésre vonatkozó indoka a közleményből kimaradt, s csak hozzávetőleg lehet következtetni, hogy ez azért érvénytelen, mert kiskorúak és gondnokság alattiak terhes kötésekre jogositva nem lévén, — a mire biróságon kívül képtelenek, arra bíróság előtt is képtelenek annál inkább, mert épen a bíróságok főfeladata a törvények tiszteletben tartása. Minthogy azonban a kiskorúak szerződési és egyezkedési képességüket korlátozó törvények csak ótalmazó — védő erejűek, kérdésen kívül áll, hogy azok a kiskorúak kárára, ártalmára nem magyarázhatók; — s ha a kiskorú maga részére hasznos és előnyös szerződést kötött, azért neki korát ellenvetni nem lehet. — A törvény csak attól óvja az éretlen korút, hogy magának ne árthasson ; de nem gátolhatja abban, hogy javát eszközülje. Ha tehát jelen esetben a kötött birói egyesség a kiskorura nézve terhes, a két oldalú adásvevési szerződés pedig előnyös; — a fentebbi jogelvekből következtetve a terhes birói egyesség érvénytelennek, — egy már előbb, kiskorúsága alatt létesített két oldalú előnyös adásvevési szerződés pedig érvényesnek tekintendő. Mellesleg szólva azonban, épen a fentebbi okokból jogérvényteleu a kiskorúnak a kereset alapjául szolgáló három tanú előtt kötött terhes elismervénye is; — melynek nem léhet nagyobb erőt tulajdonítani annál, mely az egész bíróság színe előtt köttetett. Végre felperes P Katalin igazait tekintve, nem hiszszük, hogy hazánkban általán, vagy különösen a kalocsai törvényszék kerületén oly szomorú állapotban lenne az igazságszolgáltatás, mikép R. György állítólagos helytelen követelése ellen csak a törvények kijátszására czélzó koholt adásvevési szerződés által menekülhetett volna. Mindig bün marad a bün: s a czél soha sem szentesíti az eszközöket. Ezen egész pongyolaságában közzé tett hamis okirat gyártást pedig annál k omolyabban kell kárhoztatnunk, — minél inkább tapasztaljuk, hogy ezen erkölcstele ni tő métely a nép közt naponta jobban t e r j e d, s ha a gonosznak idejében eleje nem vétetik, a közhitel és a törvényes igazság romjain a jogvédelme alá burkolt rosz-hiszemüség fog diadalt ünnepelni. Z.