Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 10. szám

39 András örökösödési joga a törvényben és pedig örökösödési jogon, Kiniel Ágnesé pedig ajándék okmányra alapittatik, és igy ez utóbbinak igényét kevesebb törvényes vélemény támogatja, mely oknál fogva Kimel Ágnes az id. törv. szab. XIV. fej. 166. §-a értelmében a perutra utasittatik azon kötelezettséggel, hogy köteles 31 nap lefolyása alatt az illetékes bíróság előtt pert indítani, különben az id. törv. szab 170. §-a értelmében a peres hagyaték az erősebb jogú örökösöknek fog átadatni Kmf." Ezen végzés ellen Kimel Ágnes felfolyamodott, fellyamodását különösen azzal indokolván, hogy a kérdéses ház és 1/i telek a B. a. melléklet szerint tettlegesen tulajdonába át van bocsátva, mint olyan, a melyre igényt már senki sem tarthat. Nem tarthat az árva Ondrejka Venczel, mert erről az 1863 május 21-én kötött egyesség szerint a gyámok közbenjöttével világosan lemondott. Felfolyamodó özvegy tehát már ekkor nyert tulajdonjogot, melyet A. szerint 870 fton elégdrágáu megvásárolt. Kéri ennélfogva özvegyi jogainak is kellő méltánylatba vétele mellett a kérdéses ház és 1/l telket a hagyatéki összeírásból, illetőleg osztály alól kihagyatni és Ondrejka Venczelt a rendes perutra utasíttatni. Ezen felfolyamodás folytán Trencsén megye törvényszéke által végeztetett: „Folyó jul. hó 15-én hozott s felfolyamodott végzés, mely szerint özvegy Benyacska Ágnes Ribény helységben fekvő. 48. sz, a. ház és '/4 úrbéri telek iránt-törvényes útra utasíttatott, megváltoztatván, ezen V4 úrbéri telek hozzá tartozandóival a hagyatéki összeírásból kihagyatni, s a zár alól feloldoztatni rendeltetik; — Ondrejka Venczel árva, illetőleg ennek algyámja Zatkó János pedig az iránti követelésével törvényes útra utasittatik.1' Mert „Ondrejka Venczel árva néhai Ondrejka György és Ondrejka szül: Benyacska Ágnes szülői, illetőleg Benyacska Jakab, és Benyacska Dorottya nagyszülői utáni örökség — különösen a kérdésben levő 48. sz. a. 1\l úrbéri telek iránt is az 1863 évi május hó 21-én 577. sz. a. Újhelyi István hegyentuli járás főbírája előtt az illető rokonok, valamint Vály Károly fő és Zatkó János algyám közbenjöttével kötött és a törvényszék mint árvaszék által helybenhagyott barátságos egyesség; ugy nem különben özv. Benyacska Ágnes és megholt férje Benyacska Jakab f. évi martius hó 3-án kötött szerződés alapján, mely szerint a kérdéses 48. sz. a. 1jl úrbéri telket maga nevére telekkönyvbe átirattá, azt tettlegesen elfoglalta, és birja, a nevezett özvegy Benyacska szül. Kimel Ágnes mellett erősebb jog harczolván, annak következtében a 48. sz. a. 1|4 úrbéri telek hozzá tartozandóival együtt a hagyatéki összeírásból kihagyandó, birói zár alól feloldandó, és Ondrejkó Venczel árva, a ki mellett gyengébb jog van, törvényes útra utasítandó volt. (Trencsén megyei tszék 1864. sept. hó 9. 605. sz. a.) Az 1864-ik évi oct. 18-án mint a fentebbi végzés kihirdetésére kitűzött határnapon ugy az érdekelt felek mint Ondrejkó Venczel árvának, illetőleg a gyámságnak képviselője és Benyacska szül. Kimel Ágnes ügyviselője a bíróság előtt megjelenvén, a fenebbi végzés kihirdettetett, és anya nyelvén az illetőknek megmagyaráztatott, ezen végzés ellen 0: Venczel ügyvéde a gyámság nevében felebbezését bemondá, fentartván magának a jogot a törvényszabta idő alatt indokolását is beadni; —• Benyácska szül. Kimel Ágnes nevében pedig a végzés köszönettel fogadtatott. Kmf. stb. Ezen végzés ellen benyújtott felfolyamodásában | Ondrejka Venczel árva különösen kiemelé, hogy a természetes örökösödési jognál, illetőleg köteles° résznél semmi más jog sem lehet erősebb. Nem adhat tehát a törvényszék az özvegynek holmi ajándékozási okmányok és rosz hiszenimel kötött egyességek alapján, melyekről sem a felfolyamodó árvának, sem a gyámhivatalnak tudomása nincs, erősebb jogot. Nem akkor midőn világos az, hogy a felfolyamodó örökségi igényéről sehol sem mondott le. Az J/8 telket és 450 frtot pedig a felfolyamodó szülei utáni öröksége fejében kapta. Kéri ennél fogva az (>. b. végzést helybenhagyatni. /V lel folyamod ás folytan a kir. it Táblán végeztetett: „A kérdés alatti ingatlanok ö z v. Benyacska Ágnes birtokában — és annak nevére telekkönyvezve levén — a megyei törvszék végzése helybenhagyatik és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1865. decz. 7. 16827. P. sz. a.) Ezen kir. táblai végzés ellen Ondrejkó Venczel részéről bejelentett felfolyamodás folytán az ügy felterjesztetvén : A kir. Hétszemélyes Táblán határoztatott: „ A j o g n a k megvitatása az illető perutra tartozván, a mennyiben az igénylő árvák ugyan arra utasitattak — a kir it. Tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. dccz. 17. 12941. P. sz. a ) Bordézma megszüntetése iránti jogeset. Beregszász városa sgr. Schönboru közti ügyben. A szölök a bordézsma tartozásra nézve az úrbéri viszonyon alapult s tettleg már megszüntetett tartozásoktól különböző tekintet alá nem eshetnek, s igy mint ily tartozások az 1848: IX. t. cz. értelmében eltörlötteknek tekintendők; ha valamely községben a birtokosok a volt földes ur részéről az úrbér behozatala előtt s utána, tartozásaik és szolgáltatásaik tekintetében mindig urbért pótló szerződéses bánás módban részesültek s ez legfőbb hatóságilag is feutartatni rendeltetett; ha ezen bánásmód a község határában létező minden fekvöségekre kivétel nélkül kiterjesztetelt, miért ezen bánásmód alól a szőlőket sem lehet kivenni; ha ezen az úrbér behozatalát megelőző s követő, urbért pótló szerződéses bánásmód 1816-tól 1848-ig folytonos gyakorlat által fentartatott. és ennél a szőlőkre nézve eltérő — ellenkező bánásmód ki nem mutattatott; tehát ha a szölök is ily úrbér pótló szerződéses bánásmód alá tartozóknak bizonyultak be. Jandrisics Antal Beregszász város polgármestere mint felperes, Ruzsák Lajos Beregszász város rcath. lelkésze és gr. Schönborn Károly mint alperesek ellen a Beregugocsa megyei cs. k. törvszék előtt 1851 oct. 17-én 1379. sz. a. beadott keresetében előadja, hogy IV. Béla királynak 1247-ik évben kelt kiváltsága (l. sz. a ) szerint Beregszász város mind a gabona mind a bormérésbeli tizedet egyenesen az általa választott helybeli plébánosnak volt köteles adni, miből világos, hogy ezen gabona és bortized papi tized. Ezen bordézmának papi tized természetét igazotja az 1792-ben működött megyei küldöttségnek 2. sz. a. jelentése és a m. k. Hto Tanácsnak 1782 és ] 816 évben kelt intézményei, melyek beismerik, hogy Beregszász város az 1. sz. a. kiváltság levélnek folytonos gyakorlatában volt, — 5 sz szerint Beregszász város területére nézve a tulajdoni jog törvényszékileg is a városnak Ítéltetett, a 6 és 7 sz. szerint pedig a szüret idejét is mindig a város határozta meg. A 8 szerint a bordézmának tized természete uradalmilag beismertetik, — azon-