Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 96. szám

396 Az említett olasz codificatió is — mint a mienk — csak ideiglenes néhány évre készült volt, melyre a gyökeres reform átalános sürgetése folytán az 1859-i következett, azon codificatió, mely az időközben Piemonthoz adnectált országokra is kiterjesztetvén, ezekben a leghevesebb oppositiot s megtámadást idézte elő; azon codificatió, mely a franczia intézmények szolgai utánzása miatt több ír. intézmény u. m. az államügyészség, semmitőszék rendszere irányában igen heves megtámadásoknak lett kitéve. De ezen codificatiót is az jellemezé, hogy abban a bírósági szervezet — 1859. nov. 13-ról — a perrendel — 1859. nov. 20-ról — együttesen vétetett reform alá.6)" Ha innen a szomszéd államba, a szabadság szép hónába, Schweiczba átmegyünk, ugyanazon tapasztalatokra jutunk, melyek legkevesbbé sem lehetnek kedvezők igazs. ministeriumunk kellő és alapos szakképességének megítélésében. Midőn Genf a franczia igától, a Cesarismus vas karjaiból szabadulva, önálló nemzeti jogosultságát ismét visszanyerte, mindenekfelett törvénykezési rendszere javítására gondolt, melyről — mint a cesarismus egyik lenyomatáról — a hires Bellot találóan s jellemzőleg mondotta: ,,le décret de brumaire eut substitué au fléau de l'exces des formes le fléau plus grand encore de l'arbitraire, et la Francé comme la Turquie n'eut plus connu que la justice des cadis" ") — ugyanazt mit hazánk igazságszolgáltatásáról — a felelős kormány alatt is — bátran s egész lelkiismeretességgel elmondhatunk. És ezen szomorú állapotjavítására irányzott törekvésekben a genfiek is legelőször a bíróságokra s ezek reformjára gondoltak. Mielőtt ugyanis a jeles 1821 -ki genfi perrend elkészült s létesitetett, már előbb megjelentek az 1816. febr. 7-i — febr. 15-i — febr. 20-i törvények, melyek a bíróság szervezetéről hozattak. Következéskép a perrend itt is a bir. rendszernek megfelelöleg, ahhoz idomitottan készíttetett el, — befoglalván a codificatió igényeinek megfelelöleg az ügyvédi rendezést is (nevezetesen az 1820. oct. 2. s 1821. máj. 25. törv.) A legújabb időkben itt is a politikai mozgalmak nagy befolyást gyakoroltak. Az 1842-i részletes — békebirói szervezés után következtek az 1846-i törvényjavaslatok, melyeket a politikai szabadság túlsúlyra emelkedése folytán, főleg a jury rendszer bevitele tett szükségesekké. Innen az 1848-i mart. 4-i szervezési törvény. — Az irány az volt, hogy a törvénykezési eljárásba nagyobb egyszerűség és olcsóság hozatassék be — és épen e czélra nevezetes bírósági reformok létesítettek, különösen a békebiróság illetőségének kiterjesztése, és a bírósági személyzet kevesbitése által. Ugyanezen codif. irány követtetett a többi cantonokban is — mint p. o. F r e i b u r g ba n, hol nz uj reformkor megnyílván, a perrend 1849. okt. 13 jelent meg, a bírósági szervezet pedig azt megelőzőleg már 1848. máj. 29. törv. által létesitetett; s igy a perrend a codifi6) Ugyanezen irányt találjuk a régibb külön álló olasz államokban is mint p. o. M o d e n á b a n melynek 1852. perrendje codice de proced. civile per gli stati Esteim s mely szinte kitűnik nagy terjedelme (1174. §§.) által, hasonlóan a birósági szervezettel együttesen alakult — kiterjedve az ügyvédség rendjére is, s befogadván a polgárjogi államügyészséget is, ugy a békebiróságot, társas bíróságokat l ő fokon stb. 7) Loisur la proced. civile. pag. 11. catió által a birósági szervezet rendszeréhez alkalmaztatott, annak megfelelöleg idomitatott. Hasonlóan alakult az aargaui 1851. dec. 19 ; a berni 1847-i melyben az alsó s felső törvényszékek tagjai néhány évre választatnak; s a bírói szavazás s tanácskozás is nyilvánossá tétetett; a luzerni 1850. okt. 22-i társasbiróságokkal és szóbeliséggel, békebirósággal; végre a solothurni 1852-i; a zürichi 1851. apr. 1-i mit az 1863 i t. javaslatok követtek ; a graubünde ui 1855-i. A kir. tábla kerületek szerinti szétosztása. (Vége.) II. Ily keserves körülmények közt üdítő hatást gyakorolt ránk a magyar kir. igazságügyér urnák, a törvénykezés tárgyában, a mélyen tisztelt Ház asztalára letett előterjesztésének egyebek közt azon része, mely a kir. ítélő Táblának kerületek szerénti felosztását, tehát az égetően szükségelt decentralisátiót indítványozza. De a vigasztaló remény felc-iilláinlásat elpalástolhatlan aggodalom váltotta fel, midőn e törvényjavaslat átvizsgálására kiküldött országos bizottság a királyi ítélő Tábla mint másodbirósági törvényszéknek Pestvárosában jövőre is felosztatlanul való fentartását hoztamódositójavaslatba. Ily módon canouisáltatnék a nyomasztó központosítás. Tudjuk, hogy a mélyen tisztelt Ház bolcsesége határozand e véghetetlen horderejű kérdésben; méltóztassék azonban ezen ügy eldöntése előtt kegyesen meghallgatni igénytelen, de a gyakorlati élet adataira támaszkodó higgadt véleményünket, melynek őszinte kimondására a haza iránti tántorithatlan szeretet s a felek érdeke ösztönöz, és hivatásunk bátorít. Őszintén kimutattuk a most fenálló centralisátio kártékony hatásait, nevezetesen, hogy az ügyek elintézése lassú, felületes; a periratok áttanulmányozását lehetetleníti; a birák tömegesítése nehézkességet és következetlenséget okoz; az analóg ügyek is több senátusban tárgyaltatván, minden principiális egység s öszhangzatosság, mit ugyanazon egy testülettől méltán várhatnánk, elenyészett. A kir. Curia felosztatlan fentartása, és a másodbiróságnak egyedül a királyi Tábla által leendő gyakorlása a fentebb vázolt szomorú állapotot nem csak megörökítené, hanem ijesztő mértékben még növelné is ; mert a) Eme módosító javaslat szerint minden pör a királyi Táblára menne másodfolyamodásilag, holott jelenben a szolgabirótól, alispántól, a megyéhez, a XVI. szepesi városok törvényszékeitől a tartományi székhez, a Hajdú városoktól a kerületi törvényszékhez, a Jászkun kerületben a kerületi törvényszékhez, Erdélyben a ma rosvásárhelyi királyi ítélő Tábla- és a nagyszebeni főtörvényszékhez — felebbeznek. Ha minden ügyek Pestre fognának egyenesen felebbeztetni, képzelhető-e emberi erő, mely ezekkel megbírhasson? Nem lenne-e oly nagy kiterjedésűvé a királyi Tábla, hogy annak ügyrendé kezelhetlenné válnék ? s az expediüo is minduntalan felakadna ? De különben is : b) A tervezett centralisátio ellenkezik a nemzet géniusával, mely a municipális életben nyilvánul, s a merev központosítást nem türi. A kerületek másfél század óta birnak külön kerületi törvényszékekkel: miért adnánk fel ezen eszmét, miért cserélnénk fel azt roszabbal V c) Ha a központosító javaslat lépne életbe, ekkor a magyar birodalomnak, Dalmát-Horvát-Tótországok és a katonai őrvidék nélkül is, 4893 • mfdre menő és 12 millió lélek által népesített nagy területén csak egyetlen másodbir ósága lenne. Ilyesmit a raü-