Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 84. szám

348 A court of exchequer, kincstári törvényszék, egy elnökből (chief báron) és négy bíróból (báron). E három törvényszék illetősége nincs szabatosan meghatározva, s a fél tetszésére bizatik annál indítani meg perét, a melyiknél kedve tartja. A koronái és államfenségi ügyekben azonban a King's bench az illetékes, s ez egyszersmind kiválólag büntető törvényszék is. Egyébiránt vagyoni, családi, büntető, közigazgatási és államjogi kérdések meglehetősen tarkázva fordulnak elő e torvényszékeken, melyek a határozott törvények fülé soha sem bírtak ugyan emelkedni, de azoknak valódi értelmét finom megkülönböztetések, magyarázatok s főleg fictiók által nem egyszer elforgatták. Illetőségükhöz tartozik a fontosabb ügyek megbirálására vonatkozó alaptörvények vagy főbb közigazgatási törvények kétes értelme fölött határozni, s az ily határozat „Mandamus1' nevet visel, és kötelező erejű. Miből kiiünik, hogy e bírák a politikára is jelentékeny befolyást gyakorolnak. E törvényszékek első s egyszersmind felebbezési bíróságot képeznek, s az általuk megbírált ügyek vagy a felsőházhoz vagy azon két másik westminsteri törvényszékhez vitetnek felébb, mely az itélethozásban részt nem "vett. Az utazó bírák tisztét mind a három törvényszék bírái egyenlően osztják föl magok közt, s az abból áll, hogy tavaszkor, nyarutoljan s néha karácsonkor a kerületekbe utaznak, s a büntető törvénykezést esküdtszékek (curts of assise) tartása által gyakorolják. E czélból Anglia és Wales 60 kerületre van felosztva. Csak London és Middlesexben 8) tartatnak havonként esküdtszékek. E szerint a londoni gazember vidéki collegája fölött azon előnyben részesül, hogy nem kénytelen hónapokig vizsgálati fogságban sínylődnie, mi azonban — nem csekély boszuságára kiegyenlittetik az által, hogy a mindenütt jelenlevő policemen 9) által könyebben fülön csipetik, s biztosabban elitéltetik vidéki collegajánál, ki fölött az utazó bíró egyik lábával a kengyelben mondja ki az ítéletet. Jogeset. 1. Vételre jogosultak közvetlen megbízottja, az általa fölvett, s elköltött összegért, nem — hanem egy harmadik személy felelős ? mert a felvett pénzt nem ő vette fel, és költötte el, hanem az, a ki erre felhatalmazva vólt. 2. A ki üres meghatalmazással láttatik el, és ezt másra átruházza , — nem az a ki mint valódi meghatalmazott eljárt és kárt okozott — hanem az lenne felelős, a ki az üres meghatalmazást másra ruházta? 3. A kárt szenvedett vétel jogosultak hasonló részese, illetőleg testvére azért — mert alperes nője, az alperest terhelő kárpótlási részét, maga javára szabályszerű beavatkozási keresetében, meg nem ítéltetheti? Balogh Katalin s felperes társai, Nóvák Gusztáv földbirtokos ellen, Középszolnok megye polg. törvényszéke előtt mult 1863-ik évi 1511. sz. alatt, 8) Middlesex Angliának egyik legkisebb de leggazdagabb 8 legjelentékenyebb grófsága, London nagyobb része is hozzá tartozik. 9) Peel kormányzata alatt 1829-ben a constablerek Londonban rendőrökkel (police-consble vagy policemen) cseréltettek föl, s e végre a főváros 5 rendőri kerületre osztatott. 7778 írt. 40'/4 kr. kárpótlás iránti keresettel pert indítottak. Alapittatik ezen kereset azon ténykörülményre, mintha alperes, a felperesek megbízása folytán, a kereset levélben megnevezett úrbéri vesztesség fejében javukra megitélt 7787 írt. 4Ül/t kr. kárpótlási összeget, kezéhez vette, s ezen összeget akaratuk, s beegyezésük nélkül, Moné József urnák, saját neve alatt, váltó mellett átadván — azt felpereseknek többszöri felhívásuk után sem adta át. Ezen valótlan és semmivel sem bizonyított ténykörülmény tagadása mellett, alperes elleniratilag kifejtette, hogy a követelt kárpótlási összeget, Moné József, „a vétel jogositott felperesektől nyert felhatalmazás mellett vette fel, s tartóztatta magánál, illetőleg elköltötte alperes befolyása és hozzájárulása nélkül, s hogy e szerint az alperes önvétkén s befolyásán kívül, egy harmadik által elkövetett cselekvényből származó károsodás iránt, jogszerüleg felelőssé nem tétethetik." Felperesek válaszilag beismerik a követelt összegnek M- J. által lett fel vételét, és visszatartóztatását, azonban a kereseti ténykörülmény, s indok lényeges módosításával azt állítják fel, hogy alperes által 1. NB. és 2. NB. alatti hozzájuk intézett levélbeli felszólítás folytán, alperest, a kérdéses kárpótlási tőke kivétele végett, kitöltetlen aláirott felhatalmazással látták el, ezen kitöltetlen felhatalmazást alperes Moné József nevének bejegyzésével kitöltötte, s ekkép M. J.-et, a kivételre, felperesek engedelme nélkül helyettesitvén — ezen helyettesítési tényéből eredett károsodás tekintetében magát felelőssé tette. Alperes a viszon válaszban azon fent felperesi válaszban egyszerűen felhozott uj körülményre tagadással felelt, s azt 1 — 7 sz. alatt beidott teljes hitelű köziratokkal czáfolta , bebizonyítván, hogy M. J. kérdés alatti kárpótlási összeget— nem mint alperes helyettese, hanem mint a vétel jogosult felperesek közvetlen megbízottja vette kezéhez. Kifejtette alperes, hogy ha tagadólag helyettesítése folytán adatutt volna is ki M. J.-nek, a követelt kárpótlási összeg, ez a kiutalást és kifizetést tárgyazó földtehermentesitési szabályok értelmében csak olyan felhatalmazás alapján történhetett, mely szerint vétel jogosult felperesek által, alperesnek, a helyettesítés világosan meg volt engedve, s következőleg a felelőség mindkét esetben — akár közvetett felhatalmazottja lett légyen is M. J. felpereseknek, — csak M. J-re három itathatik. A helyettesítés esetében (mi egyébiránt 1 — 7. sz. alatti okiratokkal begyőzött tényállás szerint fen nem forog) terhelhetné alperest a személy választásában elkövetett vétség; ámde felperesek ily vótségbeli körülményt fel sem hoztak, s e szerint erről szó sem lehet. Alperes neje Balogh Anna — mint felperesek testvére, s hasonlóul vétel jogosult, a főper folyama rendén — aránylagos részesedését — illetőleg szabályszerű beavatkozási keresetet tett folyamatba, s kérte keresetileg kimutatott kárpótlási részét — alperes férjének elmarasztalása esetében —javára megítéltetni. Ezek folytán, az első biróságot gyakorló megyei törvényszék, 1866.decz. 18. 3345.sz.a. kelt ítéletével alperest, a kereseti összegben, s ennek 1859. évi jun. 1-től