Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 83. szám

345 *Viooo holdakban — az urb. legelő illetőséget az az erre jogosított 101 */8 telek után telkenkint 10, — az úrbéri faizásnak megfelelő erdő illetőséget pedig szinte annyi telek után nyolcz 1200 • öles holdban állapítván meg,— a volt úrbéresek birtokában levő irtvány földeknek a volt földesurak általi kiválthatását, és az ezekért járó irtási becsárnak a végrehajtás alkalmával szakértők általi ujabbi megalapítását, —a volt úrbéresek birtokában találtató 616 42a/.. . hold úgynevezett váltott földeknek a jelenlegi birtokosok által az urb. ny. par. 19. § á értelmében leendő megválthntásat, a mészparti erdőből a község részére 79 27/,.,00 holdnak kiadatását elrendelte, — és mindezen úrbéri es a fentemiitett sorozaton kívüli birtokoknak osztályozott holdakban a bíróság által meghatározott pontok közötti helyiségben leendő kihasittatását oly formán, hogy a mennyiben a helyzet engedendi, azon földbirtokosok majorsági földje, kik úrbéri telkeket is bírnak, összesítve kihasitandók — elrendelte, és végre a földes uri közbirtokosok közötti birtokkulcs alapjául az 1860 nov. 10. 539. sz. a. urb. törvszéki itólet indokául vett NB. a. kiszámítást továbbra is elrendelte. Ezen ítéletet mindkét fél fellebbezte. Felp. fellebezte, mert habár az urb. ny. par. 5. §-a is megalapítja a telkeknek az 183 -/6 : V. t. cz.-ben megszabott illetőséget, miután még is a földesúr az 183'^g X. t. cz. 7. §-a szerint is a telki hiánynak pótlásara csak akkor köteleztetett, ha be lett bizonyítva, hogy a fogyatkozás az urb. földeknek általa lett elvételéből származott, ezt pedig alp. a persorán nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, ennélfogva felp. uraság a kültelki hiány pótlására most annál kevésbbé kötelezhető, mivel az urb. ny. par. csak a kezeiben levő birtokra nézve ruházta fel a volt jobbágyokat tulajdoni joggal; — mert maradványnak nem mint kéretett 401 U6/1000 hanem csak 354 14/... hold lett megalapítva; — mert az irtványokra nézve a végrehajtáskor uj becsű rendeltetett, holott az anyaperben H. a. becsű a pártfogó tiszti ügyész befolyásával törv. bizonyság által eszközöltetett, s igy egyoldalúnak nem mondható: — mert a censualis földekre nézve téves azon Ítéleti indok, hogy ezen földek birtokában alperesek ember emlékezetet meghaladó idő óta vannak, hogy folytonosan egyenlő bánásmód alatt állottak, s hogy felp. a birtoklás ideiglenességét nem igazolta, minthogy ezen körülmények a felp. szóváltásokban tökéletesen megczáfolvák, mert azon indok is, hogy ezen földek a hiteltelekkönyvbe ellenmondás nélkül lettek alperesek nevére beirva a felp. E/2. a. csatolmánynyal meg van czáfolva, de a bejelentés mulasztása nem is szolgálhat felperesek hátrányára, miután az 1855. decz. 15 iki telekkönyvi törvény 5. §-sa szerint az úrbéri igények az alá nem vonathatók. Alperes község f ö 11 e b b e z e 11 , mert a perbeli előadásai szerint maradékföldek e községben nem léteznek, de felp. számítás szerint is a 7i>6/s telek illetőségét a jelenlegi urb. kézenlevő birtokból levonva a maradványok összesen 19G 3I6/... holdat tennének s igy a legrosszabb esetben is csak ennyi lenne megalapítható, — mert csak azon irtványok válthatók vis-za, melyek földesúri engedelem nélkül irtattak, avagy ideiglenes szerződés mellett biratnak; már pedig követelő Mp. azt be nem bizonyította, igy tehát az irtványok sem valának neki megítélhetők, hanem birtokaikban meghagyandók, annál is inkább, mivel emberemlékezet óta s a felmutatott 17 7G.évről i szerződés szerint is telki pót lék ként léteztek. Ezen fölebbezések folytán Heves megye törvényszéke 1864. jul. 6-án 1675. sz. a. hozott Ítélet ével „az alispányi bíróság ítéletét azon változtatással, hogy a maradék földek 401 116/I000 holdban állapittatnak meg, és az egyes telki illetményekben találtató hiányok a maradék földekből pótlandók, s végre az urb. faizásnak megfelelő erdő illetőség telkenkint hat holdra leszállítandó — egyebekben helyben hegyta." Ezen itélet ismét mindkét (él részéről, azonban minden ujabb érvek fel hozása nélkül felebbeztetvén: a kir. ítélő Táblán ítéltetett: ,,Az úrbéri törvényes illetőségen felül felesleggel bíró egyes volt úrbéresek a más egyes volt úrbéreseknél találtató hiányoknak saját birtokukból leendő kipótlására törvén yszerüleg kötelezhetők nem levén, ily értelemben a me<íyetörvszékének a maradék földek Összegét 401 ll6/1 000 holdban megállapitó, felp. volt földesurak által e tekintetben nem fölebbezett ítélete helybenhagyati k. A vissza vnlthatóknak megítélt irtványok becsárára nézve, mint hogy az úriszéki bíróság által hitelesített irtvány becslés egyoldalulag készítettnek nem tekinthető: az alsóbb bíróságoknak e részbeni Ítélete oda változtatik, hogy a mennyiben azokban a kereset megindítása idejéig a volt földesuraságok beleegyezése mellett szab ad adások svételek nem történtek volna, mely esetben a vételár is megtérítendő, az irtványok becsárára nézve a fentemlített H. a. irtvány összeírásban meghatározott becsár leend zsinórmértékül veendő. — Továbbá az úgynevezett váltott földekre vonatkozólag, jóllehet ezeknek a jelenlegi birlalók általi folytonos, s ugyanazon bánásmód és adózások melletti használtatása felperesek részéről sem tagadtatnék, — minthogy azonban másrészről a H. a. tanuval'atásban kihallgatott tanuknak összhangzó vallomásaiból az, hogy ezen földek, mint az úrbéresektől mindig megkülönböztetve, külön adózások alatt állók, folytonosan földesúri szabad rendelkezés alatt léteztek, s mint ilyenek akkép kezeltettek, kellőleg igazolva lenne,— és ezen tanuk vallomása a felperesileg felmutatott, s e tekintetben egyoldalú próbául nem tekinthető E. F. Gr. és E i. a. okmányokkal is támogattatnék, — sízek ellenében alp. volt úrbéresek azt, hogy ezen földek akár jobblétük tekintetéből, akár más czimen örökre és feltétlenül a jelenlegi birlalóknak átengedtettek volna, nem igazolták, mindezeknél fogva, ezen a földkönyvben is a majorsági földek sorozatába bevezetett földek- mint kétségtelen földesúri szabad rendelkezés alatt állók, az urb. 1. f. szab 20. §-alá sorolandóknak ítéltetnek. Az urbériség elhelyezésére nézve az alsóbb bíróságoknak Ítélete azzal hagyatik helybe, hogy a mennyiben a köz=ég részére megítélt 79 2Vl20o hold erdőrész, a földes uri birtokosok tagja közt lenne helyezve, ezen erdőterület az úrbéri faizás czimén megítélt erdőrészszel kapcsolatban, s ennek szomszédságában, a felek által kölcsönösen eszközlendö kiegyenlítés mellett hasittassék ki, — végre a földes uri kózbirtokosok közötti birtok aránykulcsot illetőleg — tekintve, hogy báró Podmaniczky János földesúri birtokos, illetőleg birtok utódja a 9. sz a. beperesitett okmány nyal a birtok elődjének átadott Józsa-fé'e teleknek a földesúri birtokokból lett leszármaztatását nem igazolta, és