Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 82. szám

342 nevezett polg. törv. könyv 1104, 1106, 1107. és 1108. §§. lesznek szabályozók. II. Hazai törvényeink haszonbér-elengedéseket nem ismer­vén, az azok uralma alatt kötött s jövendőben kötendő haszonbéri szerződésekből eredő bérleteknél bérelengedéseknek rendszerint he­lye nem lehet; s ilynemű kérelmek, a mennyiben a főtisztséghez akár közvetlenül, akár az alattas gazdászati tisztségek utján ér­keznek, a III. pontban felsorolt eseteket kivéve, feltétlenül eluta­sitandók. III. Haszonbér-elengedéseknek ezentúl csak rendkívüli kivé­teles esetekben lehet helye. Ily esetekül tekintendők oly elemi csapások vagy hadi károk, melyek által az illető bérlemény egy évi termése akár az egész bérleti területen, akár annak két har­madán, még pedig a bérlő önvétke nélkül, végkép és teljesen megsemmisül. IV. Ily esetben bérlőnek szabadságában van bérelengedésért folyamodni, a következő feltételek alatt: 1- ör. Ha a bérlet ideje két évet meg nem halad s kimutatja, hogy vesztesége még részben sem pótolható a mult bérleti év ked­vező eredményéből, vagy a jövő év várható nyereményéből. 2- or. Ha a helyszínén eszközlött szemle és becsű utján hi­telt-érdemlőleg igazolja azon kár összeget, melyet a mondott csa­pás által szenvedett. 3- or. Ha igazolja, hogy a csapás olyan volt, mely ellen ma­gát valamely bizalmat érdemlő biztositási társulatnál váltott bizto­sitás által sem védhette ; vagy hogy, habár biztosította is, mind­azáltal, tőle nem függő eset folytán, kárpótlásban nem részesült. 4- er. Ha bebizonyítja, hogy szenvedett veszteségét az idő­szak elöhaladottsága miatt útóvetemények termesztése által sem enyhíthette, vagy hogy ezen útóvetemények is, a kedvezőtlen idő­járás folytán meghiúsultak. 5- ör. Hogy addig rendes és pontos fizető volt, s hogy az elengedtetni kért haszonbéri részletem tul fenmaradó részét az il­lető évi haszonbérnek tettleg lefizette. V. A fizetési határidők meghosszabbítása folytán a bérhátra­lékok gyakrabban oly összegre növekedvén fel, miszerint később azok teljes behajtása még a haszonbérlő tönkre'juttatásával sem volt eszközölhető, ily határidő-hosszabbítások szintén lehetőleg kerülendők. Határidő-hosszabbításnak e szerint csak akkor lehet helye: a) ha ki van mutatva, miszerint a haszonbérlő, bérelengedés alapjául nem szolgáló csapások következtében, az esedékes ha­szonbér vagy annak bizonyos hányadának a határidő alkalmával pontosan leendő lerovása folytán gazdászati üzletében oly veszte­séget szenvedne, mely által jövőre bérleti kötelmeinek pontos tel­jesítésére képtelenné tétetnék; jelesen: ha ott, hol kisebb gazdák bérelnek, az esedékes haszonbér teljes behajtása bizonyos időben csak is legszükségesebb igavonómarhájának kényszer eladása által volna eszközölhető ; b) ha eddigelé pontos fizető volt s a bérelt jószágot, állagá­nak rongálása nélkül kezelte; jelesen a trágyázás, takarmányfel­használás stb. iránti szerződési kötelmeit mindenkor akadálytala­nul teljesítette ; c) ha azon bérhátraléki összeg, melynek lefizetése iránt ha­táridő-hosszabbítás volna engedélyezendő, árvaszerüleg, vagy jel­zálog, vagy pedig a javitmányok s a bérlő tulajdonát képező fel­szerelés lezálogolása által biztosítva van. Ezen fedezet szabálysze­rűen kimutatandó, s a mennyiben a bérlő javitásaiból s illetőleg gazdászati felszereléséből áll, ezek összeirandók. A becslés helyes­sége, illetőleg a netán előforduló túlbecslésből eredendő kárért az illető gazdatiszt felelős; d) ha a bérletidő a meghosszabbított fizetési határidő alatt lejár, ugy a fizetési határidő meghosszabbítása csak akkor enged­tethetik meg, illetőleg hozathatik javaslatba, ha az illető összeg, melyre nézve határidő-hosszabbitás engedendő, jelzálogilag árva­szerüen biztosítva van; e) minden határidő-hosszabbitás engedélyezése esetén 6% késedelmi kamat kötendő ki, s eziránt a folyamodótól jogérvénye­sen kötelező Írásbeli nyilatkozat veendő ki; f) végre minden netán felmerülő becslési, összeirási s egyéb költségeket, valamint az esedékes bélyegilletékeket a határidő-hosz­szabbitást kért bérlő tartozik viselni. VI. Fizetési határidők meghosszabbításánál többnyire rész­letfizetések engedélyezése is kéretvén, miután ily részlet-fizetések csak akkor birnak gyakorlati előnynyel, ha az illető bérlőről felte­hető, hogy a részlet-fizetéseken fölül a rendes bért is fenakadás nélkül fogja fizethetni, ennélfogva a következő szabályok lesznek megtartandók: a) részletfizetések csak akkor engedélyezhetők, midőn a bér­let-idő még le nem telt, s legalább egy bérlet-év még hátra van ; b) ha a részletfizetések által lerovandó bérhátralék az V. szerint biztosítottnak tekinthető ; c) ha a bérlő pontos fizető volt s a bérleményt az állag ron­gálása nélkül használta ; d) mindezen körülmények fenforgása daczára részletfizetések nem engedélyezendők, illetőleg javaslatba sem hozandók, vala­hányszor alapos aggály forog fen, hogy a bérlő a részletfizetése^ által jövőben lejáró tartozásainak pontos teljesítésére előrelátha­tólag képtelen leend; e) a részletfizetési határidőnek a hátralévő bérletidőn túl terjeszkednie nem szabad. VII. Minden bérelengedési, határidő-hosszabbítási , vagy részlet-fizetések engedélyezése iránti kérvény a fentebbiek szerint kellőn felszerelendő, a netáni hiányok pótlandók s csak a teljesen felszerelt kérvények lesznek a főtisztség okadatolt véleménye kí­séretében végleges elhatározás végett hozzám felterjesztendők. Oly kérvények, melyek első tekintetre alaptalanoknak mu­latkoznak, a főtisztség által közvetlenül elutasitandók. VIII. Oly bérletek, melyeknél a körülmények gondos egybe­vetéséből világos, miszerint a bérlő, zilált vagyoni viszonyai, ügyetlensége avagy gondatlansága folytán, az alapok kára nélkül sem határidő-hosszabbitások, sem részlet-fizetési engedélyezések segélyével fen nem tartható, — pontatlan fizetés esetén a szerző­désekben kikötött módon felbontandók, — a hátralék biztosítása s behajtása iránt a szükséges intézkedések az illető kerületi alapít­ványi ügyészséggel egyetértőleg, illetőleg annak utján eszközlen­dők s a bérlemény ujabbi kibérlése iránt a szükségesek haladékta­lanul megteendők. IX. Behajthatlanoknak bizonyult bérhátralékokra nézve sem bérelengedés, sem fizetési határidőhosszabbitás engedélyezésének helye nem lehetvén, azoknak leíratása évnegyedenkhjt a bérhátra­lékok behajtásáról teendő jelentéeekkel egyidejűleg kellően indo­kolva jegyzék mellett javaslatba hozandó ; mely alkalommal azon tisztek, kiknek esetleges hanyagsága vagy vétkes mulasztása foly­tán valamely haszonbér behajthatlanná vált, a netáni kártérítési és esetleg fegyelmi eljárás megindítása végett feljelentendők. Budán, sept. 4-én 1867. (B. P. K ö z 1 ö n y.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — E 1 ő fi z e t é s i ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. — félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálas: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-ső szám a. Pesten, 1861. Nyomatott Kocsi S a nd o r állal. (íírkócy, tíalgóciy és Kocsi nyomdájában!) Hal-piaci és al-dunasor sarkán \> si a

Next

/
Oldalképek
Tartalom