Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 82. szám

Pest, 18ti7. péntek oct. 25. 82. szám. Kilenezcdik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Kiváltságos végrendeletek külkellékei (Vége). — Jogeset. Az 1715: 27. t. cz. 5. §. értelmében megbírálandó kiváltságos végrendelet külkellékei tárgyában. Közli Tomassovits Ferencz jogtudor ügyvéd ur. (Vége.) Alperesek fölebbezésük további indokolásában s fejtegetésében következőleg szólnak : A Il-ik Ítéleti indok az: hogy a végrendeleti tanuk a községi elöljáróság által a végrendelet alkotására kiküldve nem voltak, és hogy mind a hárman jelen nem voltak a végrendelet alkotásánál. Az e tekintetben II[: 30-re itéletileg történt hivatkozás helytelen, miután a helyi szokás csak a nornalis viszonyoknál iránytadó, nem pedig a kiváltságos végrendeleteknél, a milyen a per alatti. Nem szükség ilyenkor sem a tanukat kiküldeni, sem pedig azok számát normális viszonyok szerint meghatározni, s még az sem kívántatik meg, hogy együtt legyenek a végrendelet alkotásánál vagy szerkesztésénél. Ilyenkor csak azt kell begyözni, hogy a végrendelkező csakugyan ugy végrendelkezett, ennek módja pedig törvény által van szabályozva. Ha be van bizonyítva, hogy az örökhagyó cholera járványban halt el, hogyannak dühöngése alatt szerkesztette a végrendeletet, hogy azt a végrendelkezőnek kívánságára Brezina Ignácz feljegyezte, hogy a végrendelkező azt elolvasá, önkezűleg aláirta s pecsétjével ellátta, hogy a végrendelkező az így feljegyzett végrendeletet magával vitte, s Martis-János tanúhoz elhozta, előtte fenszóval még egyszer elolvasá, saját végrendeletének kinyilatkoztatá, s a tanút megkérte, írná ő is alá az ekkép alkotott végrendeletet: ha ez mind kimutattatik,valóban semmi kétség sem támadhat, hogy a végrendelkező csakugyan így és nem máskép végrendelkezett. A mi a formákat illeti azok megtartva levén, a kiváltságos végrendeleteknél pedig nem szükségeltetvén, hogy a végrendeleti tanuk az elöljáróság által kiküldve, sem pedig, hogy együtt jelen legyenek, s ki levén mutatva, hogy a végrendelet cbolera járvány idején alkottatott s hogy gyermekek javára szól: ezen végrendeletet külkellékek hiányából megerőtleniteni nem lehet. A Ill-ik ítéleti indok a legfontosabb lenne, ha hogy törvényileg okadatolva volna. Azt mondja ugyanis az indok, hogy e végrendeletet „kiváltságos végrendeletek közé tartozónak kimondaninem lehetett" alább pedig megbirálásánál épen a kiváltságos végrendeletekről szóló 1715: 27. 5. §-ra hivatkozik. A tanuk vallomásai elégségesen kimutatták, mikép a végrendelet alkotásának idején (1866.september 21-én) Brezován és környékén cholera járvány dühöngött, s hogy a végrendelkező ebbe bele is halt. A tanuk olyanok Birtok rendezési és arányositási per. — Hivatalos tudnivaló. voltak (egy pap, egy tanitó, a községi biró és két orvos, kiknek egyike a végrendelkezőt gyógyitá), hogy általuk a járvány ideje és mérve kétségen kívül helyeztetett, s kimutattatott, hogy csakugyan a végrendelkező is ezen járványnak áldozatja lett, — kell tehát ezen végrendeletet a kiváltságos végrendeletek sorába számítani. Más kérdés lehet az, váljon bir-e ezen végrendelet a kiváltságos végrendelet kellékeivel vagy sem ? És ezen kérdés eldöntésétől függ a per alatti ügynek megbirálása. Sem a törvény szellemével, sem pedig szövegével össze nem egyeztethető azon ítéleti indok, miszerint az idézett 1715:27. 5. §. a kiváltságos végrendeleteknél ama két kelléket — propria testantis manu scripta et subscripta — megkívánná. Kétféle módja van főkép a kiváltságos végrende le alkotásának. 1) Vagy propria testantis manu scriptum e t su bscr ip t u m , s ez esetben nem szükségeltetik semmiféle tanú; vagy pedig 2) nuncupative coram duobus testibus. Van ezen kivül még egy harmadik eset is, mely az 1715: 27. 5. §-ban foglalva nincs: az u. n. testamentum allographum, midőn a végrendelkező az idegen kézzel feljegyzett végrendeletét önkezűleg aláírja. Ezen esetben az az általános nézet, hogy az ily allographum testamentum tempore pestis conditum, ha az a végrendelkező által egy tanú jelenlétében áláiratott tökéletesen külforma kellékében helyesen s érvényesen alkotottnak tekintendő. A per alatti végrendeletről sem a felperes, sem pedig alperes részről a per folyama alatt nem állíttatott, hogy az propria manu scriptum vagy pedig holographum volna, s így az ezekre vonatkozó szabályok alá nem is fogathatik. A végrendeleti tanuk kifejtették azt, hogy a végrenrendelet a végrendelkezőnek bemondása után szerkesztetett. Azt állítjuk: a kiváltságos vérendelet érvényes, ha két tanú előtt — kiknek együttes jelenléte nem is szükségeltetik — alkottatott, s nem változtata dolgon semmit akár írásba foglaltatott-e, vagy sem. Mert: a rendes végrendelet alkotásához az 1715: 27. 1. §. azt kívánván, hogy az „ab ipsomet testatore et a quinque per testatorem requisitis ac simul praesentibus testibus su b s c ript i o n e et sigiílis c o r r o b o r a t u m" legyen: — mindjárt az5-ik §-ban az mondatik „quae nihilominus praemissae solennitates in privilegiatis testamentis non requirentur. Ez annyit tesz, hogy itt már nem szükséges, hogy írott legyen a végrendelet, nem szükséges, hogy pecsétekkel elláttass ék, s nem szük82