Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 76. szám

316 nyebb módon, hanem a törvény által ismert próbák bármelyikével is bebizonyitt.ithatik, s a XVI. t. cz. 16. §-nak be nem jegyzett kereskedőkre vonatkozó eme szavai: ,,ha a követelés valódisága tagadtatnék, a kereskedő köteles e könyveken felül még az áruk megrendelését, vagy azoknak a vevő kezéhez jutását is bebizonyítani", szerintem csak ugy értelmezhetők, hogy tagadás esetében az áruk megrendelése, vagy a vevő kezéhez jutása a könyvek által be nem bizonyítható, hanem ez irányban külön bizonyíték szükségeltetik, mi azonban ki nem zárja azt, hogy, mit a könyvek, és az azokat kiegészítő pót hit bizonyítanak, azt másképen, például a jelen esetben a könyvek és egy tanúvallomás által, bebizonyítani ne lehessen, az eskünél különhen is fenállván azon általános szabály, hogy az eskü altali bizonyításhoz folyamodni csak akkor kell és lehet,ha más bizonyíték elő nem állítható. A közlött esetek körüli nézeteimnek altalánosságbani kifejtése után áttérek azon é-zrevételekre, melyeket az e kérdés iránt irt czikkekben foglalt némely nézetek s állításokra tenni kívánok. Először is nem osztom Bróde Lipót ügyvéd urnák azon nézetét, hogy maga a bíró az ítéletben a megítélt póteskü módosításának lehetőségét, ha csak a módosított eskü letételének következményeit is itéletileg meghatározza, kimondhatja N^ni oszthatom pedig azért, mert csak a feleknek áll j-gukban alternatív bizonyítékokat aján lani, mit tenni sokszor azért kénytelenek, mert nem tudhatják, hogy a bitó melyik bizonyítéknak fog helyt adni ; de ez utóbbinak már határozottan kell kimondania, hogy mit, s mi által tekinti bebizonyitottnak. Különösen a póthitnek szorosan alkalmazkodni . ellvén a per folyama alatt előállított, s alapját képező félbizonyitékhoz, már ez által i« minden h.aiái-ozntlanaág^ lehetősége a felek által ajánlott bizonyítékok elfogadásában kizáratik.— Kissházy Kálmán ügyvéd ur azon körülményből, hogy F és K. tanuk által, alperes tagadása ellenében, az áruknak alperes kezeihez adása és a tartozás fenállása bebizonyíttatott, azon szükségképpeni következést vonja ki, hogy alperes a megrendelés által biztosított fizetési kötelezettség teljesítésére bíróilag szorittassék. Ki tagadhatná ezen okoskodás helyességét ? Csak hogy a mondott következmény , egy lényeges feltételtől függ , t. i. attól, hogy a tartozás mennyisége is törvényszerüleg bebizonyítva legyen. Nem elég felperesnek azt igazolni, hogy az alperes tartozik, neki azt is kell kimutatnia, houy mennyivel tartozik, különben a bíró ez iránt nem is határozhat. Nevezett czikkiró ur azt tartja, h gy jelen esetben a tartozás mennyiségének bebizonyítására al kalruazott póthit nem a könyvkivonathoz, hanem a tanúvallomáshoz Ítéltetett meg, s megengedvén, hoey a tanú vagy az emlékezet gyöngesége miatt, vagy inas okból tévedhetett, még is úgy véli, hogy a tanúvallomás és a módosítva letett póthit egymás mellett megállhatnak. Hogy kérdéses esetben mik ép volt a tartozás mennyisége iránti bizonyíték megalapítható, ez iránti vé>menyem a fentebbiekből kitűnik. Itt csak azt kérdem, hogy mi alapon te-zi fel cz kkiró ur a tévedést épen a tanúnál, ki vallomására szintén esküt tett és nem tévedhet e épen Ugy maga a fel? De történt légyen a tévedés bármely oldalon, kétségtelen az, hogy a tévédé sen alapuló bizonyítási tényező figyelembe nem jöhet s hogy két íéluizonyiték csak azon esetben, ha egymással teljes üszhangzasban van , képez teljes bizonyi tekot. ,,Legfőbb dolog azonban az — mondjaczikkiró ur — hogy a hit már letétetett, miről pedig azt kell feltételezni, hogy azt felperes igazán tette le." Ezen okoskodást nem oszthatom. A tanú is esküt tett a vallomá=ára, róla is ugyanazon joggal feltehetni, hogy azt igazán tettele. Itt eskü esküvel áll szemben, mikép mondhatni tehát, hogy a felperes által módosítva letett eskünek már azért kell igaznak lennie, mert letétetett? ,,Ha ez — t. i. a letelt eskü, mondja továbbá czikkiró ur — bírói figyelembe nem vétetnék, hová lenne akkor az öriik isten nevére letett eskü szentsége, erkölcsi ereje? És így kimondhatjuk, hogy az ítélet szószerinti szövege csak annyiban áll meg, a mennyiben következményeivel nem ellenkezik, vagy is: a letett eskü bizonyító erejű minden esetben." Ezen fel fogással az én nézetem valóban homlok egyenest ellenkezik. Ha megengedjük, hogy a megítélt esküt a fél tetszése szerint módosíthassa, s ha a módositva letett esküt minden esetben, tehát a perbeli adató krai tekintet nélkül, bizonyító erejűnek elfogadjuk, akkor perrendtartásunk — az igaz — egyszerű lefz, de mily lábon fog állni az igazságszolgáltatás, erről csak annak nem lesz fogai ina, ki nem tudja, hogy hány eset van, midőn hamis eskü ajánltatik vagy letetetik. Mily nézetben vagyok a módosítva letett eskünek jogérvónyéröl, a fentebbiekből kitetszik. Azokra hivatkozólag megfordítom a fentebbi tételt akképen, hogy nem az ítélet szószerinti szövege áll meg csak annyiban a mennyiben következményeivel, vagy is a letett esküvel nem ellenkezik,illetőleg nem az Ítélet alkalmazkodik a módosítva letett eskühöz, hanem ellenkezőleg az eskü van kötve a jogérvenyes Ítélet szószerinti szavaihoz, s csak annyiban érvényes, mennyiben a perbeli bizonyítékokon nyugvó ítélet szövegével nem ellenkezik. (Folyt, köv.) Jogeset. Az eskü letétele perújítás esetében. A kamatok megítélendők, ha azok kikötve nem voltak is, midőn a tőke visszafizetésére határidő volt kikötve, és ezen fizetési határidő meg nem tartatott. A tartozási összeg iránt a per meginditatván, ennek folyama alatta tőkének mint per alatt állónak kamatjai el nem évülnek. A perujitás a jogérvényes Ítélet végrehajtását nem akadályozván az az odaítélt eskü letételét sem akadályozhatja. Az 1840. t. cz. II. r. 199. §. rendelete a kielégítési végrehajtásról az eskü letételére is értendő s kiterjed. Mauks Susanna mint felperes Szepes megye szolgabirá'a előtt 1840 ik évi sept. hó 23. Sárosy Tamás mint néhai Görgey Márton gyermekeinek gondnoka elleni 2000 vft. kölcsön visszafizetése iránt indított, későbben 1860. evi má|. 2. 1472. sz. alatt a volt cs. kir. lőcsei megyei, és végre 1*64. evi aug. hó 1-én 1083. sz. alatt a szepesmegyei törvényszék előtt Görgey Géza görgői löldbtrtokos alperes ellen 1700- v. vagy is oszt. ért. 714 frt. és járulékai iránt folytatott rendes szóbeli és a megyei törvényszéknek 1X64. évi nov. 17. 1623. sz. a. kelt