Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 68. szám

282 a könyveken fölül még az áruk megrendelését, vagy azoknak a vevő kezéhez jutását is bebizonyítani. 120. §. Az emiitett üzleti könyvek félbizonyitó ereje a könyvtulajdonosnak vagy könyvvezetőjének az iránti pótesküje által, hogy tudtára a számvitelben megjelenő minden tételek mind jogczimökre, mind mennyiségökre nézve helyesek, s ezek ára kifizetve nincsen, — teljes bizonyiték erejére emeltetik. 121. §. Ezen könyvek bizonyító erejöket, megtámadásra használtatva, egy esztendeig és hat hónapig tartják meg, védelemre pedig azontúl is teljes erejűek. Ha azonban a számla a fenkitett idő alatt a hitelesítésre jogosított személyek által hitelesíttetik, a könyvek három esztendeig megtámadásra is használtathatnak. Vé^re ha a keresetlevél egy eszsendő és hat hónap alatt az illető bíróságnál beadatott, bizonyító erejök tovább is fönmarad. Ha a számlát az adós maga aláirta, ez teljes bizonyitó erőre emelkedik. 122. §. A könyvek általi bizonyítás akkép történik,hogy a számlát a bizonyitó fél a hitelesitésre jogosított személyek által könyveivel összehasonlittatja. Ha a megkeresett hiteles személyek megvizsgálván a könyveket, azt találjak, hogy ezek a törvény értelmében vitettek, a számla pedig azoknak hű kivonata: aláírásukkal bizonyitandják, hogy az a törvény rendelete szerint vezetett könyvekkel megegyez. Ezen törvényesen hitelesített számla másolata a perirathoz mellékeltetik, a mely a megjelenési határnapon pedig a hitelesített számla mutattatik be. 123. §. Alperes, ha az ily hitelesített kivonat mellett is a könyvek törvényszerű vitele iránt kétségei volnának : a könyveknek a bíróságnál leendő előmútatását kivánhatja. Ezen kérelemnek teljesítésére a bíróság egy rövid határnapot rendel, melyre a fél könyveit eredetiben a bíróságnak bemutatni köteles. Bemutattatván ezek, a bíróság a könyvek rendes vitelét tekinti meg, azután a fél, de csupán az őt illető tételeket, a bizonyitó és pertárnok vagy bírósági tag jejenlétében megvizsgálhatja, s a hitelesített kivonattal összehasonlíthatja. 124. §. A külföldiek kötelesek igazolni, hogy törvényeik szerint bizonyitó erejű könyveket vihetnek, hogy könyveiket rendesen vezették, s hogy hazájukban e hon lakosai irányában viszonosság létezik. Minthogy azonban ezen viszonosság az örökös tartományokban törvényesen fenáll, ez iránt igazolás nem szükséges. Az okirat helye. 125. §. Az okirat érvénye és bizonyitó ereje, a mennyiben alakjától függ, azon hely törvényei szerint ítélendő meg, hol az okirat keletkezett. Az okirat közlése. 126. §. Rendszerint minden okirat az illető helyen másolatban teljesen közlendő. Ha különféle tárgyakat tartalmaz, legalább a per tárgyára vonatkozó tételek pontos másolata terjesztessék elő. Az eredetiek megtekintése. 127. §. Mindenik félnek joga van az ellenfél által felhozott okiratok eredeti példányait megtekinteni. Ha ezt az ellenfél bíróságon kivül megtagadná, az illető fél folyamodása következtében, mely azonban a legközelebbi perirat beadására kiszabott határidő első felében benyújtandó, — a bíróság az eredetieknek a pertárban leendő felmutatására határnapot tűzzön ki. A mely okirat ekkor sem mutattatnék fel, az többé az itélethozásnál figyelembe nem jöhet; ellenben az aggályosaknak nyilvánitott eredeti okiratok a biróság által lepecsételendők és a percsomóhoz csatolandók. Az eredetiek felmutatásáról azonnal külön jegyzőkönyv vétetik fel, melyben a fél csak azt jelentse ki, mely okiratokat tart aggályosaknak ; aggályait pedig a következő periratban fejtse ki. 128. §• Ha az okiratok eredetijei biróságon kivül közölte-g^ s a fél, ki ellen azok felhozattak, a közlés utáni legelső perirataan azokat aggályosaknak nyilvánítja : a bizonyitó fél tartozik az i». gályosaknak nyikyánitott eredetieket az ügynek Ítélet alá terjes, tése alkalmával, ha ezt az ellenfél előbb nem kívánta volna lepecsételve a percsomóhoz csatolni. 129. § A felek az okiratok eredeti példányait a bíróságnál előre is letehetik, s erről az ellenfelet a periratban értesithetik. Ez esetben az okiratok felmutatása végetti kérelemnek nincs helye. 130. §. Oly okirat, melyre nézve az ellenfél a legközelebbi periratban kifogást nem tett, aggálytalannak és valódinak tekintetik. Ugyanez áll akkor is, ha az eredetiek felmutatására kitűzött határnapon azon fél nem jelennék meg, ki az okirat eredetijének bírósági felmutatásáért folyamodott. 131. §. Ha valamelyik perirat mellett felhozott okiratok eredetijei, vagy a kézírások egybehasonlitására szükséges irományok, az ezekre hivatkozó félnek birtokában nincsenek, hanem a biróság vagy más közhatóság őrizete alatt léteznek: a biróság szükség esetében azoknak megtekintés vagy a per eldöntésénél leendő használat végetti előszerzése iránt hivatalból intézkedjék. Közös okirat. 132. §. Egyik fél sem tartozik oly okiratokat közleni, melyeket maga használni nem kiván. A ki azonban oly közös okiratot kiván bizonyítékul használni, mely ellenfelének birtokában van, — az illető fél a főügy folyama alatt ellen fülétől a per birája előtt alkeresettel követelheti, hogy ellenfele azon okirat előterjesztésére szorittassék. Ily keresetek azon periratnak, melyben az okirat használandó, beadására kitűzött határnap előtti időköz első felében nyújtandók be a bíróságnál. A később beadott kereset hivatalból visszautasítandó, mi ellen perorvoslatnak helye nincs. A kellő időben beadott kereset tárgyalására rövid, legfölebb 15 napig terjedhető határnap tűzendő ki, mely naptól számítva 8 nap alatt, a kereset külön jegyzőkönyvben,további halasztás nélkül tárgyalandó és 3 nap alatt elintézendő. Ha a tárgyalás alkalmával az okirat közlését kérő fél ellenfele az okirat bírását vagy közös voltát tagadná, mindenekelőtt azon kérdés döntendő el: váljon azon okirat valóban közös-e ; mely kérdés eldöntésénél a biróság azt fontolja meg: vájjon az okirat oly czélból adatott-e ki, hogy ez mindkét fél jogainak védelmére szolgáljon. A biróság által e kérdésben hozott végzés ellen mindkét fél felfolyamodással élhet, s addig mig ezen kérdés jogérvényesen el nem döntetik, a főügy tárgyalás függőben hagyandó. Mihelyt pedig ezen kérdés az okirat közlését kérő fél javára jogérvényesen eldöntetett , az első biróság további tárgyalás nélkül az okirat birtokosának hagyja meg, hogy vagy az okirat rövid legfelebb 15 napig terjedhető határnapon az ellenféllel közölje , vagy esküt tegyen arra, miszerint az okiratot nem bírja, sem szándékosan meg nem semmisítette, vagy birtokából ki nem adta, s nem is tudja, hogy az hol létezik. Ha sem az okiratot nem közölné, sem ezen esküt le nem tenné, az okiratnak a követelő fél által állított tartalma bebizonyitottnak tekintetik. Ezen végzés ellen perorvoslatnak helye nincsen. 133. §. Ha a valmelyik fél által bizonyitékul használt okirat eredetije harmadik személy birtokában van s az ellenfél annak felmutatását kérte, az okiratra hivatkozó fél, ha az okirat birtokosától az eredetit barátságos uton meg nem szerezhetné, annak megszerzését szavatossági per utján eszközölheti. (Folyt, köv) Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Megjelen e lap heteukint kétszer— kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. —félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálás: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-sőszáma. festen, 18b7. Nyomatot! Kocsi S á nd o r által. ( Érkotty, (iataóc:y és ríocst nyomdájában.) Hal-piaa és al-dunasor sarkán 9. si. a.