Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 67. szám - Az igazságügy ministeri reform javaslat 3. [r.]

Pest, [Ml. kedd sept. 3. tt7. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Mai számnnkban megkezdtük kfizlését a tkezési javaslatnak melyet az igazs miníster különös elismerésre méltó szabadelvű intézke désc folytan mi is megkaptunk. Gyorsabb közölhetésOl mellékleteket l< adunk, s ngy állítjuk össze. Iiogy a lap fötartalmától a javaslat clvá lasztathassék, s külön esy egészben összeállitathassék. Egyszersmind felkérjük 9zakférfiainkat, hogy a min. javaslat iránt, kifejteni - beküldeni szíveskedjenek. Szerli. Az igazságügy ministeri reform javaslat. IIL. Mi nem tartottuk sem feleslegesnek, sem haszonnélkülinek annak vitatását, váljon nem lett volna-e czélszerübb inkább pót —• de azonnali intézkedések által járulni az igazságszolgáltatás kirívóbb bajai enyhítéséhez, mint nagyobb terjemü, de hosszasb időt igénylő, tehát a tényleges reformot hosszasb időre elhalasztó munkálat által ugyanazon czél elérésére törekedni. Nem tartottuk ezt feleslegesnek előszűr, mert szükségesnek véltük, hogy igazoltassák azok véleménye, kik mint mi is, kezdettől fogva azon nézet mellett küzdöttek, hogy legczélszerübb lenne, nagyobb codificatiónális munkálat, bevárása nélkül, pót#intézkedések által azonnal, késedelem nélkül a legégetőbb bajok orvoslásához fogni. Az eredmény is eddig legalább e mellett bizonyít, miután mind eddig valóban semmi sem történt az igazságszolgáltatás bár legsürgősebb javításainak létesítésére; másodszor: mert arra akartunk hatást gyakorolni, hooy jövőben n sürgős es kevésbbé égető szükségü reform teendők közt különbség tétetvén, minden tekintetek közt elsőbbség adassék azon reformoknak, melyek úgy szólván mellőzhetlen, elnapolhatlan szükségekül mu tatkoznak. Ugyanezen czél tekintetéből szükséges még, hogy vizsgáljuk, v a Ij o n a ministeri javaslat s kiindulási pontjainak indokolása mennyiben helyes és alapos, vagy alaptalan? Annak indokolására, hogy mellőzve a sürgős javítások iránti azonnali intézkedéseket — oly hosszas várakozást s nélkülözést feltételező törvényjavaslat, előállítása szükségesebb és czélszerübb volt — mindenek felett az hozatik fel: hogy törvénykezési szabályaink rendszeresek nem levén — azaz szabatosabban kifejezve, egy öntetü rendszerben, rendszeres törvénykönyvben összeállítva nem levén, sőt ezen szabályok, melyek különböző jogi forrásokból erednek , szerteszétszórva létezvén, nagy súlyt s jelentőséget kell helyeznünk arra, hogy az eljárási szabályok egyöntetű rendszerré alakíttassanak, azaz hogy egy rendszeres összefüggő műben összefoglaltassanak ; — és pedig különösen azon okból, hogy ezáltal bíróságainknak — melyek főkép az alsó fórumon nagyon gyönge juristákból állanak — a törvények megtanulhatása, s alkalmazhatása könnyítve legyen. Úgy látszik azonban niikép ezen indokolásban a mennyi a tétel, ugy szólván, annyi a tévedés is. Ily tévedés az, midőn azon indokolásban a t ö r v 6 n yhozás hivatása, a coramentárok . a co mp i 1 1 a t i ó hivatásával ö s s z e k e v e r t fe t i k. Nagy tapasztalatlanság s járatlanság jelet aduok, ha be nem ismernők, mikép a törvényeknek mind ismeretére, mind alkalmazására, de főleg azok megtanulására igen nagy előnyül szolgál, ha azok egy munkában kap<«r Lapunk jelen számához a tudomány s tapasztalat alapján, nézeteiket minél tüzetesebben csolatosan s össze függöleg összeállítva jelennek meg. Nem vonjuk azt sem kétségbe, hogy bíráink legnagyobb része a tanulást s ennek könyitését —fájdalom! nagy mérvben szükségeli. • Hizonyos azonban az is, mikép nincs Európában törvényhozás, mely korunkban hivatása tárgyául azt tűzte volna ki, hogy ily gyüjtemény-féle munka kiállítását eszközölje. A törvényhozások ezzel csakugyan át is hágnák hivatásuk határait, miután az csak abban "állhat, hogy törvényekei alkosson, nem pedig összegyüjtsön s rendezzen.— Ez csak a magán commentátorok, illetőleg compilátorok hivatása lehet, kik ezen szakmával tüzetesen fogla lkozván, annak pontosabban is képesek megfelelni, mint magok a törvényhozók. Angliában ujabb időben számos codificatiónális indítványok merültek fel a polgárjogi törvénykezés terén; de az nem eszközöltetett, hogy szabályai összeállítva a törvényhozás által kiadatassanak. — Angliára hivatkozunk különösen, mert köztudomásilag egy európai állam törvénykezési szabályai sincsenek annyira szétszórva, foinj epen N. Britaniáé. Kzen compillatió tehát, mi a törvényhozás hivatását nem is képezi, épen nem indokolhatja azt,hogy ily munkálat előállítása miatt a jogi reformok rendkívül sürgős létesítése oly hosszas időre elhalasztassék. — Mert azt a magán válalkozók, s comiupillátorok is teljesitheték, a nélkül hogy a ministérinmnak a miatt más sürgős munkákat elmulasztania kellett volna. Egy másik tévedés az, mintha a bíróságoknak, főleg az alsó fórumon, rendkívül nagy számú hibás intézkedéseik, alaptalan határozataik onnan erednének, mivel a jogi szabályok, melyek a törvénykezésnél követendők, szétszórva léteznek, és különböző rendszerekből keletkeznek. Ez téves állítás, mert. bíróságaink helytelenségei köztapasztalatkent onnan származnak, mivel azok nem birnak kellő szakképzettséggel, s mivel a törvények s jogintézvények tanulmányozására igen kevés, részben semmi gondot sem fordítanak. Ez elvitázhatlan tény. Ott van p. o. a telekkönyvi rendtartás, ott, van az ősiségi pátens; kétségtelenül mind összefüggő rendszeres szabályokat képező törvények, melyeknek szabályai nincsenek szétszórva, sem különböző forrásokból előállítva. És mégis nem látjuk-e naponta, hogy azokra vonatkozólag mily alaptalan, mily indokolatlan Ítéletek keletkeznek, és pedig még a felső forumokon is ? Nagyobb szétszórtság s eredeti különbözőség a törvényekben alig létezhet annál, mely Angliában, s több német államban p. o. Poroszországban is létezik, a nélkül még is, hogy ott a bíráskodás oly hiányos, s a panaszok miatta oly számosak lennének, mint hazánkban. Képznlhetö-e tehát, hogy a törvénykezési szabályok egy egészben összeállítva s igv nyuitatva bíráink kezeibe, iv melléklet adatott. 67