Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 5. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 2. [r.]

Fest. ÍHW. kedd jan. 15. 5. szám. Kilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom; A békebiródágok. II. Váltó jogeset. — Telekkönyvi átkebelezés. — Hivatalos tudnivaló. A béke bíróságok mint egyes bíróságok. II. A nemzetek magán — s közjogi autonómiáját képviselő népjogok rendszerének eltűntével, s a római jog elterjedésével, kifejlődött s megalapitatott azon formális jog, mely külön jogtudományt, külön szak férfiakat, a törvény tudókat tette szükségesekké. így keletke zett egy külön kast, mely a törvények magyarázatából, ugy a törvények alkalmazásából, az igazság szolgáltatás kezeléséből valódi egyedáruságot űzött — a nép elem befolyásánakteljes kizárásával.1)—Nem lehetett ez máskép hazánkban is, hol a római jog teljes érvényre s uralomra nem emelkedhetett ugyan, de a melynek jogéletében az még is nagy befolyást vivott ki magának, hol a római nyelv használata mind a törvényhozás, mind a fórum termeiben uralkodóvá vált. Természetes, mikép ez nem maradhatott tetemes hát • rányok nélkül. A törvények ismerete a nép körében jóformán megszűnt, s ezzel a törvények s bíráskodás ir.inti bizalom is nagy részben elfojtatott; mi csak azok érvényének, s a nép erkölcsökre és szokásokra való üdvös befolyásának hátrányára szolgálhatott. Ez okozza, mikép az ujabb korban mindinkább terjed azon törekvés, hogy azállamok jogrendszerének alakitásában a nép elemnek kellő befolyás engedtessék; már mindenek előtt magában a codificatióban is, az anyagi s főleg az alaki jog egyszerű formulázásával; de különösen a biróságok szervezetében, mely nép elemek befogadására s hatályuk érvényesítésére legkedvezőbb tért nyithat. Azért népszerük s azért nyernek mindinkább jelentőségükben az esküdtszékek, a helyesen szervezett váltó-kereskedelmi törvényszékek, a gyár — s más szakbiróságok — melyek mindannyian a nép elem befolyásán, annak a joggyakorlatban való érvényre emelésén alapszanak. És ily jogintézmények a béke biróságok is, melyek ugy alakítva, mint ki vánatos, szinte a juristai elzárkózott kast ellenében a nép elem befolyásának s érvényesítésének eszközeiül szolgálnak. Ezt eszközlik a békebiróságok egyrészt az által,hogy tagjaik nem az elkülönzött törvénytudói osztályból, hanem magából a nép kebeléből vétettek; másrészt azzal, mikép eljárásuk nem szorítkozván a rendes bíráskodásnál egyedül érvényes formális jogra, hanem a helybeli körülmények és szokások kellő megbirálásából vett meggyőződésen alapulván, a nép jognézeteinek is kifejezést és érvényt szereznek. A jogkiszolgáltatás kezelésére nézve ugyanis a békebiróságok saz egyes biróságok között, melyek törvénytudókból álló szakbiróságot képeznek, lényeges különbség forogfenn. Utóbbiak eljárásukban, s különösen a kivilágítás előidézésében,a bizonyolási eljárásban szigorúan a törvénykezési jog szabályaihoz kötelesek ragaszkodni, s ^Volksrecht u. Juristenrecht, von G. Beseler geh. Justizrathe Leipzig 1849: M ü 11 e r : D i e germán. SchöíFengeriehte. Archív für Civil. Praxis 1864. I csak azt venni bebizonyitottnak, mi a bizonyitéki jogszabályok szerint annak vétethetik. Ellenben a békebirák, k< hogy itt szabad kézzel bírjanak, mozgásuk a formális jog szÍFor'i rendeletei által össze ne szoritassék, a jogot a lé körülmények szabad vizsgálatával, tiszta meggyőződésük szerint megalapíthassák: Ezen különbség alapját s ebben a békebirói imézmény egyik fő lényegét: a bizalom képezi, mely ezen eljárá; tárgyát létesítő jogcselekvények fő forrásául szolgál, s melynek azután magára a békebiróság egyéniségére is vifzhatással kell lennie. A békebirói eljárásnak ugyan is, hogy sajátszerű hivatásának megfeleljen, csak azon ügyek alárendelhetők, melyek egy szellemdús jogtudós ?) szerint akis vagy is mindennapi forgalom kifolyásaiul szolgálnak, amaz ellenében, mely nagy forgalomnak nevezhető, s a melynek ügyletei, helyesen már csak a társas biróságok hatáskörébe vonhatók. Mig emez a fontosabb jogviszonyok, s különösen a birtok s egyéb jogok szerzése s ennek különbféle biztositókai körül forog, — a mindenféle jogi kételyek, bonyodalmaknak folyvást ki van téve, melyeknek alapos birói megoldása tehát szükségkép szakképességet, törvénytudományt feltételez. Ellenben ama kis, mindennapi forgalom tárgyait azon apró ügyletek képezik, melyek a napi szükségeket fedezik, melyek az élet folytonos, egyformán visszatérő mindennapi mozzanatainak kielégítésére szolgálnak, melyek az életszükségi apró bevásárlásokban, a gazda házi megbízásaiban, iparos hitelezéseiben, gazda s cseléd, mesterember és segédjei közti viszonyokban stb. stb. állanak; s melyek mind oly természetűek, melyek a viszonos b i z a 1 o m feltétele nélkül sem nem alakulhatnak, sem meg nem ítélhetők. 3) Nem alakulhatnak bizalom nélkül, mert természetük egyszerű s rendes lefolyásuk olyan, mikép a felek a rendes, különösen az Írásbeli biztosítékokról nem is szoktak gondoskodni, de azt alig is tehetnék; tehát egyedüli biztosítékul közöttük csak a viszonos bizalom szolgálhat, mely nélkül a mindennapi élet forgalma kénytelen lenne fenakadni. — De épen ez okból az innen s azok körül keletkezett jogviszályok a bizalom alapjai nélkül el sem intézhetők, miután ily ügyeknél hiányzanak ama rendes szabályszerű biztosítékok, jogbizonyitékok, melyek a törvénykezési jog szabályai szerinti szigorú bizonyítás, kivilágítás előállittására szükségeltetnek. *) H. Féder: Grundzüge einer volksthümlich deutsoben Gerichtsverfaesung. Offenburg 1862. 3) így fogják fel azt a franczia jogtudósok „E a s e n t i e 11 ement p o pu lairedesa nature — mond egyik legjelesbikők — p u i s q u e 11 e s ex e r c e s u r unefoule de petits i n t é r é t s, et jusque dans le sein des fa m illés, la jurisdietion de9 juges de paix dóit par-dessus tout étre environnée de la oonfiance des citoyens.1' d' E y r a n d . De 1' administration de la justice. — így C a r r é : Traité des lois de 1' organisation judiciaire stb. E. Regnard. De 1' org. jud. így a német juristák is : B e s e l e r ; Volks u. Juristrecht Féder: Grundzüge.