Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 60. szám

242 létből eredő követelésre nézve a hitelező biztosíttassák, egy harmadik személy, Freund Salamon, az adósért kezességet vállalt, s e tekintetben a hitelező részére 1863. évi deczember 18-án következő tartalmú kezeslevelet állított ki: „Herrn Wilhelm Adler in Zombor. Alt-Becse 18. Deczember 1863. Hiermit gebe ich Ihnen die Versicherung, dass ich für den Betrag der rohen Waaren und fertige Kleider, welche Sie dem hiesigen Schneidermeister Moritz Herzog übergeben habén, in Summa fl. 2000 Gi-ulden zweitausend österr. Wáhr. vollstándige Bürgschaft leiste, und wann immer Sie bei der Abrechnung mit Hr. Moritz Herzog nicht ganzlich befriedigt sein sollten, so ist dieses Schreiben anstatt Wechsel über die damals fehlende Summe bei jedem Gerichte zu betrachten. Somit zeichne, achtungsvoll Salamon Freund. s. k." A kérdéses üzlet ilyképen kellően rendeztetvén, Adler a fentebb közölt kezeslevél kiállítása után Herzognak azonnal 2439 frt. 28 kr. értékű árukat szolgáltatott ki, mit folytatólagosan több izben ismételvén, a fenti időponttól kezdve az 1864. évi aug. hó 24-ig szolgáltatott áruk értéke összesen 4800 frt. 32 krra rúgott. Herzog ezen szállítmányokra időközben több apró részletfizetéseket tett. De miután ezekben nagyon lanyhán járt el s hova tovább a fizetésekkel mind feltűnőbben hátramaradozott, Adler adósa iránti bizodalmát elvesztvén, magának ez utóbbi által főkönyvi hátralevő tartozása fejében két, bizonyos időre fizetendő kötelezvényt állíttatott ki, nevezetesen egyet 1865. évi jan. 12-ki kelettel 1,100 ftról szólót u. a. évi febr. 1-én fizetöleg, — s egyet ugyan csak a fenti kelettel 1005 ftról szólót s u. a. évi jun. elsején fizetendőt. Miután Herzog e mindkét rendbeli kötelezvényre lejártuk után is mindössze csak 19 frt. 56 krt fizetett, Adler öt 1865. évi sept. 15-én 8646. sz. alatti keresettel az egész hátralevő tartozásra azaz o. é. 2085 ft. 44 krra Bács-Bodrogh megye törvényszékénél beperelte. Alperes tárgyaláskor csak lényegtelen és okadatlan kifogásokat tévén, a most nevezett törvényszék őt a beperelt összegben, illető késedelmi kamatjaiban s a perköltségekben 1865. évi 9177. sz. alatti ítélettel elmarasztalta, mely ítéletet a kir. itélő Tábla alperes közbevetett felebbezvénye folytán egész terjedelmében megerősítette. Ezen ítélet alperesen — miután ez tovább nem felebbezte, végrehajtásilag foganatosíttatván, a már előbb bizotositáskép legfoglalt ingóságoknak 1866. évi február 15-én történt elárvereztetése alkalmával, ezekből összesen o. é. 1589 frt 60 kr. folyt be. Ezen összegből hátralevő adók, boltbér és árverési költségek fejében összesen 106 frt. 38 kr. levonatván, maradt tiszta bevétel 1483 ft. 22 kr., mely felperesnek követelése fejében átadatott. Miután felperesnek kereseti összege a fenti két egyhangzó Ítélet által járulékaival összesen 2365 frt. 80 krban lett megállapítva, ebből az árverósileg befolyt s felvett 1483 frt. 22 krnyi összeget lehajlítva, fenmaradt még felperes részére 882 frt. 56 krnyi követelése. Alperesnek semmi egyéb vagyona nem lévén, felperes hátralevő követelésére nézve mármost a kezes Freund Salamon, mint egyenes ad ó s a e II e n f o r dul t, ki is a követelt Összeget megfizetni vonakodván, követelő felperes által 1866. évi június 15-én 5379. sz. alatti keresettel a fentebb közölt kezeslevél alapján ugyancsak a fennevezett törvényszéknél bepereltetett. Az ezen kereset folytán 1866. évi július 13 ára kitűzött tárgyalás alkalmával az alperes ellenbeszédileg következő kifogásokat tett: 1. Nem tagadva a kereset alapjául szolgáló kezeslevél valódiságát, ennek értelmét oda magyarázza, hogy az átvállalt kezesség kizárólag csak azon portékákra vonatkozott, melyeke t Adler Herzognak a kezeslevél kiállításakor már átadott volt, s e tekintetben hivatkozik az illető kezeslevél „übergeben habén" — féle kitételére; miután pedig Herzog az e tekintetbeni 2439 frt. 28 krnyi összeget még bepereltetése előtt már lefizette volt, felperesnek jelen követelése pedig nem ezeu, hanem későbbi üzletből ered, melyre pedig alperes jótállást nem vállalt, tehát megtéritéritési kötelezettségről ez esetben szó sincsen. 2. Tagadja továbbá a felperes által az egyeues adós Herzog Mór ellen 1865. évi 864í>. sz. a. indított keresete pertárgyának azonosságát, a fenforgó üzletből eredő követelésével, mivel amottan kölcsönből származó tartozásról, még pedig bizonyos időben fizetendőről van szó, s igy ez egy a fenforgó üzleten kívül kötött, magában álló jogügylet, melyhez a jelenlegi alperes semmi viszonzatban nem áll; minél fogva ha a jelenlegi alperesnek kezessége az üzlet egész tartamára volna is magyarázható, ő a jelen esetben fizetésre még sem kötelezhető, miután az anyaper nem az üzletből eredő tartozáson, hanem készpénz-kölcsönből származó követelésen forog. 3. Folytatólag a kérdéses 'kezeslevél szövegéből azt magyarázza ki alperes, hogy ha állana is felperesnek azon felfogása, mintha a kérdéses kezesség az üzlet egész tartamára állana, felperesnek kereseti joga ez esetben is elesik, mivelhogy a kérdéses kezeslevél kiállításakor azon feltétel lett határozottan kimondva, hogy összeszámolás történjék; hiszen a hivatkozott okmányban világosan ez áll: „wann immer Sie bei der Abrechnung mit Herrn Moritz Herzog nichtganzlich.befriedigt sein sollten" sat. e szavak világosan azt jelentik, hogy felperesnek kötelességében állott volna, a kezes jelenlétében az egyenes adóssal összeszámolni, s csak akkor származhatandik vala kereseti joga ki nem elégités esetében a kezes ellen, miután ezen határozottan kikötött feltételnek eleget tett. De ez nem történvén meg, alperes minden további kezességi kötelezettség alól fel van mentve. Mindezeknél fogva tagadja felperesnek dologi felperességét, valamint kereseti jogát s kéri azt keresetétől elmozdittatni. Ezen érdemleges s a peres ügy lényegét illető kifogásain kivül alperes alaki kifogásokkal is él. Nevezetesen a keresetlevelet határozatlansággal vádolja az okból, mivel abban késedelmi kamatok és perköltségek is kéretnek, melyekkel ő tudomása szerint felperesnek épen nem tartozik, kérvén a keresetet ezért is leszállitatni. Főkép azonban panaszt emel az illető Összeszámítás helytelen és; hibás volta ellen, ennek folytán neheztelvén a kereseti 882 frt. 58 krnyi összeg nagyságát. Mert a kezeslevél tartalma szerint ő csak 2000 ftig vállalt kezességet. Már most pedig az illető árverési jkv. tanúsága szerint az eredeti adósnak elárverezett ingóságaiból befolyt 1589 frt. 60 kr. továbbá pedig ugyancsak az eredeti adós árverés előtt állításaként kétszer 100 ftnyi fizetést tévén, teszen 200 frt. — Összesen tehát 1789 ft 60 kr., melyet a 2000 ftnyi kezességi összegből lehajlítván, maradna legroszabb esetben alperes részére pótlandó o. é, 210 frt. 40 kr.