Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 57. szám

Pest, imi. kedd jul. 30. 57. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: A felebbezési költségek stb (Vége). —A ,Hon' legújabb eodificatorai. — Tulajdonjogi igény ; jogeset (Folyt). - Hivatalos. A felebbezési költségek megállapításáról. K ii 11 c y Ede váltótszéki ülnök úrtól. * # (Vége) De menjünk tovább, s vegyük fel, hogy alperes a másodbirósági helybenhagyó határozat ellen semmiségi panasszal élvénj,#ennek folytán a harmadbiróság az alsó bíróságok határozatait megsemmisíti, s az első bírósá­got uj határozataira utasítja. Ez esetben az alperes két­rendü felebbezési költségeit nem a harmadbiróság, hanem az első biróság fogja uj perdöntő határozatában akképen illetékesen meghatározni, hogy* annak megfizetésére vagy a pervesztes felperest kötelezi, vagy ha alperes ez­úttal is a vesztes fél, a felebbezési költséget s munkadijt alperesi ügyvéd részére alperes ellenében megállapítja. Ha pedig felperes a marasztaló e. b. határozatot megváltoztató másodbirósági határozatot a harmadbiró­sághoz felebbezi, s ez utóbbi az első biróság határozatát hagyja helyben, itt is azon eset forog fen, melyet a biz tositási végrehajtás kérdésében említettem, hogy t. i. ugy fel- mint alperesnek felebbezési ^öltség okoztatott, s hogy mindenik fél felebbezésével eredményt is kivívott, minél fogva a harmadbiróság által a perköltségek köl­csönös megszüntetésének kérdése lesz fontolóra veendő. Ha a költségek a fentebbi okból megszüntetnek, akkor a harmadbiróság a megszüntetés elvi kimondásán tul nem mehet, s a felebbezési költséget s munkadijt az első biróság fogja az azt szorgalmazó ügyvédek részére saját fe­leik irányában megállapítani. Ha pedig a harmadbiróság nem a megszüntetést, hanem a pervesztes alperesnek az ösz­szes perköltségekbeni marasztaltatását vélné jogosnak, akkor neki kell a felperesnek okozott felebbezési költsé­get alperes ellenében megállapítani, mert ily esetben al­peresnek nem csak az első bírósági határozatban megítélt per — hanem az ujabban felmerült felebbezési költséget is kell „24 óra alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett, le­fizetni" — s alperesnek csak tudnia kell, hogy mennyi­ben van ezen felebbezési költség megállapítva, az első bí­róságnak annak utólagos megállapítására pedig alkalma sincs, mert ez a harruadbirósági határozatot a felekkel egyszerűen közli, s ez alkalommal a felebbezési költségre nézve maraszt.iló pót határozatot nem hozhat. Ha tehát a harmadbiróság felperes felebbezési költségeit alperes ellenében meg nem állapítja, s alperes csak az egyszerűen helybenhagyott e. b. marasztaló határozatban kitett összegeket fizeti le, az arra kitűzött 24 órai határ­idő alatt: ily esetben egy részről alperes kötelezettségé­nek teljesen eleget tett, s érintett felebbezési költség tőle semmi szín alatt többé nem követelhető, de más részről ily mulasztás által felperes kétségtelen jogsérelmet szenved. De tegyük fel folytatólag, hogy a harmadbiróság nem az első, hanem a másodbiróság határozatát hagyja helyben, mely szerint t. i. alperes a kereset terhe alól felmentetik. Ha a másodbiróság a perköltségeket kölcsönö­sen megszü tette, s a harmadbiróság ezen megszüntetés­sel is egyetért, akkor ez utóbbi a másodbirósági határo­zatot minden hozzáadás nélkül egyszerűen helybenha­gyandja, s az ügyvédeknek felebbezési költségeit s mun­kadiját saját feleik irányában — miként általában a többi perköltséget is, ha ez már az előbb meg nem. tör­tént volna — az ügyvédek kérelme folytán az első biró­ság határozandja meg. Szintúgy fogja a harmadbiróság^ másodbirósági határozatot egyszerűen, tehát minden hoz­záadás nélkül helybenhagyni, ha egyetért annak azon részével is, mely szerint felperes az összes, tehát felebbe­zési költségeknek is, alperes részére leendő kifizetésében marasztaltatik. Ez esetben is a harmadbirósághoz felfo­lyamodó s pervesztes felperes ügyvédének felebbezési költsége s munkadija, annak kérelme folytán az első bi­róság által lesz saját fele ellenében megállapítandó. Folytassuk a példázásts tegyük fel, hogy az elsőbiró^ ság alperest csak részben marasztalja el, részben pedig feH menti, s ehez képest a perköltségeket kölcsönösen meg­szüntetvén, csak az ügyvédek költségeit s munkadiját ál­lapítja meg saját feleik irányában. Ily esetben mindenik fél szokott felebbezéssel élni, felperes azért, mert alperes csak részben lett marasztalva, utóbbi pedig, mert rífem egészen lőn felmentve. Ha a másodbiróság ezen e. b. ha­tározatot a költségek kérdésében is helybenhagyja, a fe­lebbezési költséget ismét az első biróság fogja az azt szor­galmazó ügyvédek részérő saját feleik irányában meg­állapítani. Ugyanez történik azon esetben, ha mindkét tél a másodbirósági határozat ellen semmiségi pa­naszt ad be , melyet a harmadbiróság elvetendő­nek talál. Ha ellenien a másodbiróság az első bíró­sági határozatot megváltoztatván , alperest a kereset terhében egészen, így az összes perköltségek viselé­sében is elmarasztalja, [ez esetben az első biróság által mennyiség szerint már megállapított perköltségekhez fel­peres felebbezési költsége is lesz számítandó, illetőleg alpe­res a másodbiróság által ezen költségnek is felperes ré­szére leendő megfizetésében marasztalandó. De magának az alperesnek, illetőleg ügyvédének, felebbezési költsége s munkadija saját fele irányában itt is az első biróság ál­tal lesz megállapítandó. Ugyanez fog akkor is történni, ha alperes a másodbirósági határozatot felebbezvén, ez a harmadbiróság által helybenhagyatik, vagy ha a har­madbiróság alperes felebbezése következtében az e. b. határozatot helybenhagyja. Ha pedig a harmadbiróság alperes felebbezése folytán, mindkét alsó bírósági határo­zattól eltérőleg, alperest a kereset terhe alól egészen fel­menti, ekkor vagy a költségmegszüntetés elvi kimondásá­nak, vagy felperes az összes, tehát alperes felebbezési költségeiben is marasztaltatasának esete áll be, miként ezt már fentebb is bővebben kifejtettem; a megszüntetés ese­tében alperes illetőleg ügyvédének felebbezési költségei saját fele irányában ismét az első biróság által megálla­pítandó lévén. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom