Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 54. szám

218 nem feljegyzendő. Annál kevésbé pedig lehetett a kérdéses örökségi jognak feljegyzését azon perben hozott Ítélet által elrendelni, melyét a tettleges birtokosok a telekkönyvnek a 3-ik §. l-ő pontja értehnébeni kiigazítása végett indítottak, mivel ezen kiigazítást, — miután mint mondám a helyszinelési bizottmány azon hibájaáltal, mely szerint az örökhagyónak neve íratott be, még senki sem nyert telekkönyvi jogot — egyszerű folyamodványban is a 21. §. értelmében kérhették volna, a nélkül, hogy pert inditaniok, és a kórház képviselőjét megidéztetniök kellett volna, annyival inkább, minthogy a felpereseken kivül senki sem" támasztott s nem is támaszthat igényt a tettleges birtokra, vagy birtokjogra nézve, a telekkönyvi első bejegyzésnek pedig csak a tettleges birtok, vagy ha többen igén) lik a birtokot, az okiratilag kimutatandó erősebb birtok — vagy tulajdonjog szolgál alapul. Erre nézve talán azt fogja felelni a kórház képviselője, hogy épen azért, mivel azon feltétel, melytől örökségi joga függ, vagy is.Szekulics és Kapatnadzsin nevü családok vég kimúlta, még be nem következett, s az iránt a per nem is indíttathatott, nem ezt, hanem magát a majd idővel keletkezendő örökségi jogot kellett feljegyezni?— Ámde a törvényt nem lehet máskép értelmezni, és alkalmazni, mint azt világos félreérthetlen szavai megengedik. Ezek szerint pedig — mint fentebb kifejtettem — csak a per függését, vagy a már eldöntött perben hozott Ítélet által megítélt örökségi jogot lehet feljegyezni, illetőleg ez utóbbit — mint tulajdonjogot — átkeblezni, a törvény egy szóval sem tevén emlitést a még csak keletkezendő, és csak későbben érvényesítendő örökségi jogokról. Mert a törvényhozó a telekkönyvi jogokat minden, még bizonytalan jogoktól menten tartani,* es a netán csak későbben keletkezendő örökségi jogokat nem a magyar törvények, vagy azok uralma alatt alkotott végrendeletek, hanem a végrendelkezési jogot kevésbbé korlátozó oszt. ptk. rendeletei szerint megítéltetni és érvényesíttetni akarta. Ebből következik, hogy a kórház a Szecsánacz-féle végrendeleten alapuló örökségi jogát, ha azon feltétel, melytől az függővé tétetett, idő folytán be is állana, többé nem érvényesíthetné. Ezen nézetemet fogom alább az ősiségi pátens rendeleteivel és szellemével indokolni; de mindenek előtt nem lesz felesleges a fenforgó örökségi kérdést a magyar magánjogból, mint az 1848-ik évig fenállott, megvitatni. A. magyar magánjog szerint nem volt, annál kevésbbé van most nem uemesi javakra nézve sérelemnek — praejudiciumnak — és sérelembőli keresetnek — actio ad invalidationem fassionis ex praejudicio — helye. Midőn még az ősiség eltörülve nem volt, mindennemű vagyon , melyet valaki akár törvényes, akár végrendeleti örökség alapján öröklött — kivévén a szoros értelmű hagyományokat, ősinek tekintetett ugyan, de ezen ősiségi viszony által az Örökös csak végrendeleti jogára nézve volt korlátolva, élők közötti cselekvények által pedig az öröklött javakról is szabadon rendelkezhetett, s ebbeli jogcselekvényeit a nem nemesi javakra nézve — actio ex praejudicio — által nem lehetett érvényteleníteni; s az élők közötti szabad rendelkezhetésre nézve, szintúgy mint a végrendeleti korlátolt rendelkezési jogra nézve különbséget nem tett az, váljon a birtokos a javakat oly végrendelet alapján, melyben bizonyos személyek voltak, mint utóörökösök megnevezve, vagy pedig a törvényes örökség utján öröklötte-e ugy, hogy valamint annak, a ki a törvényes örökösödés rendje szerint öröklött valami vagyont, törvényes örököse — például fia — csak annyiban és akkor öröklötté az ősi vagyont, ha, és a mennyiben azt atyja el nem idegenítette, vagy el nem adósitotta, épen ugy annak, a ki valamely vagyont végrendelet által szabályozott öröklési rend szerint öröklött, utóörököse is csak azon esetben, és annyiban örökösödött a végrendelkező által neki mint utóörökösnek szánt vagyonban, ha és mennyiben az el nem idegenittetett. Egy szóval az ősiség a nem nemes javakra nézve sokszor tékozló örökösnél — ha csak közhatóságilag gondnokság alá nem helyeztetett — a mi pedig nem csak az ősi vagyon birtokosával, hanem a szerzővel is megtörténhetett — illusoriussá vált, sőt az élők közötti jogcselekvények által elidegenített nemesi javakat is csak igen ritka esetekben actio ex praejudici a által, és hosszú perlekedés utján lehetetett visszaszerezni. Ennélfogva a másod fokú bíróság, midőn a jelen kérdéses esetben a kórháznak még be nem következett eseménytől függő örökségi jogát telekkönyvileg feljegyeztetni rendelte, nem csak a tkönyvi rendeleten, hanem a magyar magánjog szellemén is túlment, de túlment az ideigl. törv. szabályok rendeletein is, melyeknek 7. §-a a végrendelkezési s annál inkább az élökközötti rendelkezési jogot az öröklött javakra is kiterjesztette; és túlmenvén a bíróság a fenállott, és jelenleg fenálló törvények rendeletein, a kórház alapját egy oly örökségi jogra nézve, melyről még bizonytalan, fog-e az és mikor megnyílni, oly biztosítási kedvezményben részesítette, mely azt semmi törvény szerint meg nem illeti, a mennyiben az örökségi jognak feljegyzése csak is azon czélból történhetett, hogy a jelenlegi birtokosok és minden családbeli utódjaik a vagyon eladásában és eladósitásában, és a feletti végrendelkezési jogban örökké megakádályoztassanak. Lássuk most még, mit mond a kérdéses esetre vonatkozólag a z u g y n e v e z e 11 ő s i s é g i pátens? (Vége köv.'j Váltójogi eset. Közli: Bróde Lipót jogtudor ügyvéd ur 1) Lehet-e azon körülményből, hogy az elfogadó a váltó kelte napján a kibocsájtási helyen nem volt, a váltó hamis voltára következtetést vonni. 2) Az elfogadó és forgató közt bizonyos határozott Összeg iránt egy harmadik személy nevében kötött egyességböl lehet-e jog- és okszerüleg következtetni azt, hogy az elfogadónak elfogadási aláírása egy olyan váltóra nézve, melyről az egyességben emlités nem tétetett, mert nem is tétethetett, hamis legyen ? S lehet-e egyátalán egy ily egyességet harmadik személy ellenében jogérvényesen felhozni ? 3) A szakértőknek egybehangzó vallomása az aláírás valódiságának tagadása esetében tesz-e teljes bizonyitékot ? 4) A polgári ügyek* en hozott Ítéleteket lehet-e gyanú okokra állapittani ? CVége) A váltó feltörvényszék már közlött ítéletének indokolása következő. „Eltekintve attól, hogy felperes egyik érdekelt és elvetendő tanúja Krámer Lipót az első bírósági, felperes irányában jogerőre emelkedett ítélet alapján, e per vizsgálata alkalmával e helyütt sem vétethetik birói figyelembe; miután Pichler Mór azt: hogy mi Íratott jelenlétében a kérdéses