Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 53. szám

21 5 Ferencz külvárosi főutczában 2!)5/is sz- a- fekvő, s időközben végrehajtási árverésen eladott háza után eső csatorna építési költség fejében 506 frt. 54 kr. o. é. tőkét, ennek 1865. maroz. 29 tői mint a kereset megindítása napjától számított 6°|0 kamatait és 25 frtnyiperköltséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni, — továbbá kimondatik: hogy a felporesi követelés a jelzálogilag bekebelezett Il-od rendű alperes ifj. Pfiszterer Nándor követelése előtt elsőbbségi joggal birván, köteles másodrendű alperes megengedni, hogy a felperesi követelés a ház vételárának maradék összegéből az ő követelése előtt elégíttessék ki, végül, l-ő r. alp. gondnokának dija 10 ftban állapittatik meg. „Első r. alperes nyilván beismervén a felperesi követelés valódiságát, és fenállását, ezért őt saját beismerése alapján a kereseti követelés és járulékai megfizetésében marasztalni kellett. „A mi pedig másod rendű alperesnek a felperesi követelés zálogjogának elsőbbsége ellen tett kifogását illeti, az birói tekintetbe azért nem vétethetett, mert a keresetbe vett csatorna építési költség a fen álló szabályok értelmében magát a házat terheli, és mint más kincstári s köz adóbeli illeték — minden magán jogczimekből származó követeléseket megelőz; — minthogy pedig a ház eladásából bejött vételár magát a házat s illetőleg a pénzzálogot képviseli, önként következik , hogy ezen vételárból a felperesi követelés a törvényszerinti zálogjognál fogva minden jelzálogos hitelező, s igy 2-od r. alpereskövetelése előtt lesz fizetendő, —épségben hagyatván 2-od r. alp. joga a felperesi követelés kielégítése után fenmaradó vételári összeghez. (1866. é v i martius 20-án 75628. sz. a.)" Mely ítélet ellen 1866. jun. 19-én 37940. sz. a. II. r. alperes által beadott felebbezésben előadatik: miszerint a zálog az ausztr. polg. tkönyv szerint csak törvényen, ítéleten, szerződésen vagy végrendeleten alapulhat, hogy e két utóbbi eset fenn nem forog az kétségtejen; birói Ítéletet pedig mely zálogjogot adott volna felperesnek ez fel nem mutatott; akkor adna tehát felperesnek elsőbbségi jogot, ha ezen zálogjog telekkönyvileg előbb volna bekebelezve, — végre hogy a törvény elsőbbségi joggal ruházta volna fel felperest, ezt bizonyítani bajos lenne, mert nincs oly törvény, mely a csatorna építési költségeknek zálog elsőbbségi jogot engedne, ily intézkedés a p. t. k. 450. §-ban nem található. Mellőzi az alperes, hogy a törvényhozáson kivül alkotott helyhatósági szabályok az általános törvényeket meg nem változtathatják sem nem módosíthatják, annál kevésbé helyezhetik azokat főleg egy harmadik személy irányában érvényen kivül, és mivel a hivatkozott helyhatósági szabályok 1847-ben igy tehát az osz. polg. törv. könyv, és telekönyvi rendelet életbe léptetése előtt keletkeztek, — ezek mint későbbi törvények által világosan megszüntettettek. De eltekintve ettől alperes azt állítja, hogy az id. törv. szab. II. Része 9-ik §-nak 4-ik pontjában világosan kimondatik: miszerint az állam és közadóbeli követeléseinek törvény általi biztositott elsőbbsége csak egy évnél nem régibb követelésekre vonatkozik, és mivel ezen követelés 4. évnél régibb, telekkönyvi elsőbbségét ha azzal birt volna is, már elvesztette. Kéri tehát II. r. alperes a kir. ítélő Táblát, a rája vonatkozó részt megváltoztatni, és a felperest azon keresetétől elutasitatni, hogy a kereset Tröschler Rozália eladott házából fizettessék ki, s a vételár hátraléknak alperes részére a sorrend értelmében leendő kiadatását elrendeltetni, s felperest a már felszámított költségeken kivül 26 frt. 13 kr. perköltségekben elmarasztatni. Felperes által 1866. jul 25-én 45690. sz. a. beadott észrevételeiben előadatik, miszerint az a. p. törv. könyv 11. §-ban nyíltan s határozottan kimondatik: hogy a helyhatósági szabályok a mennyiben a fejedelem által megerősíttetnek a törvényekkel egyenjogúak, s különben felperes azt jegyzi meg, hogy a felebbezésnek törvényes alapja nincs, még a perben sem bizonyította be alperes alaptalan állításait. A II. rendű alperes felebbezése folytán a kir. ítélő" Táblán Ítéltetett. „A csatorna készítési költségek azon követelések sorába, melyek a jelzálogos hitelezők előtt kielégittendők volnának, törvénynél fogva nem tartozván, a 3 7. alatti helyhatósági szabályok pedig mennyiben az ott érintett költségek be nem kebeleztettek, a jelzálogos hitelezők jogait nem csonkithatván, tekintve, hogy azon költségekre nézve felperes azt sem bizonyítja, mintha azok az árverési feltételekben olyformán, hogy azok másodrendű alperes követelése előtt kielégitendők felvétettek volna, ezen okoknál fogva a városi törvényszékitélete,— mely szerint a követelt összeg másodrendű alperes jelzáloggal biztositott követelése előtt kielégíttetni rendeltetik — megváltoztatik, s felperes ezen alperes elleni keresetétől — a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett — elmozdittatik; első rendű alperes felebbezéssel nem élvén, az ítélet erre vonatkozó része érintetlen hagyatik, és a per illetőségéhez leküldetni rendeltetik. (1866. sept. 4-én 16268. sz. a.) További felebbezés folytán a kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: ,,A kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával, az első bíróság ítélete — indokaihoz képest — hagyatik helyben, s az iratok illetőségükhöz leküldetní rendeltetnek. (1867. april 4-én, 24974. sz. a.) Irodalmi értesítés. Torvénytudóinkat is érdeklő következő munkák jelentek meg legújabban, melyeket szakközönségünknek bemutatni sietünk. — Törvények és hivatalos rendeletek gyűjteménye, a nemzeti felelős kormány visszaállittásától fogva. Kiegészitőjegyzetekkel szerkeszti Ökrös Bálint h. ügyvéd, m. k. igaz s. titkár. Pest kiadjaHeckenastGrusztáv 1867. El s Ő füzet 80 lap.— Ára 50 kr. Ezen gyűjtemény hivatása lenne a hivatalos törvénytárt, rendelet-gyűjteményt pótolni, miután a kormány annak eszközlését saját részéről szükségesnek nem találja, eddig legalább arról még nem gondoskodott. Ily fontos s közérdekű hiány pótlásáról levén szó, azt nem vonakodhatunk közönségünk figyelmében ajánlani, meglévén győződve mi kép a szerkesztő — már hivatalos állásánál fogva is — csak kimerítő és czélszerüen rendezett munkát nyujthatand. — A gyűjtemény hivatásánál fogva a jogi törvényeken s rendeleteken kivül a többi összes közigazgatásra vonatkozókat is közli melyek sokszor a törvénykezéssel foglalkozóknak is hasznos tudnivalókat