Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 4. szám

Fest, imi péntek jan. U. 4. szám Hilcnczedik évfolyam. ———— 1 ——————— . TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom; A békehiró-ágok. — A póthit módositott letétele kérdéséhez. - Á megitélt eskü letétele a személyi biróság előtt. - Kur. Ítéletek. A béke bíróságok mint egyes bíróságok. I. A polgári — magánjog terén a törvénykezési rendszer s ebben szükségkép feltételezett bírósági szervezet codiíícálása minden állam jogi törvény hozásában a legfontosabb s legnélkülözhetlenebb feladatok közé tartozik. Hazánk sajátságos körülménjeiben prdig, a mint azt már régebben állítottuk s több ízben fejtegettük, azt jelenben a helyes törvényhozási politika épen a legelső belyre kívánja emeltetni. Mert — mint a jelen or. gyűlési codificationalis bizottmány — meglehetősen elhibázott — tervezetére tett megjegyzéseinkben fejtegettük, mi nagyobb szamu szakképes erőkről nem rendelkezhetvén, már ez okból is a szükségletekhez képest a szervező munkálatokban bizonyos sorrendet kénytelenitetünk követni. Ebben pedig nézetünk szerint a törvénykezési jog rendezése legelső helyen áll; mert arra még legtöbb készültséget találhatunk ; továbbá mert az a legrövidebb idő alatt eszközölhető; végre mert a feltűnően hibás fogalmazványu, s még szerencsétlenebb sikerű or. bírói szabályok kifolyásai mellett arra a legégetőbb szükség is mutatkozik.1) A törvénykezési eljárás reform elveit — a szóbél.ség s nyilvánosságra fektetve — mult évben egy hoszszasb cziksorozatunk fejtegette, habár teljesen be nem végezte. A bírósági rendszer kérdéseit is már több izben vitattuk, s most csak röviden megemlítjük, mikép támaszkodva, h.'izai körülményeink tekintetbe vételével, az előhaladottabb tudomány s törvényhozási politika igényeire, e tárgynál irány elveink: társas bíróságok — törvényszékek — az első fórumon is, tehát a közigazgatásnak törvénykezéstőli elválasztása; egy felebbezési biróság. és semmitő szék. ') Midőn azonban, mind az Ítélet hozatal alapossága, mind a jogbiztosság érdekében, első bíróságul is törvényszékeket sürgetünk; ki kell emelnünk azt is, mikép megyőzödésünk szerint — az összes európai jog élet tapasztalatai nyomán — a törvényszékek mellett, bizonyos ügyek számára, a z egyes bíróságok nélkülözhetlenek, tehát szükségkép fentartandók. És így jutunk a béke-b íróság intézményének kérdéséhe á. ') Horváth B o I d i z s á r \ir — azon elhírhedt szabályok törvénykezési részének alkotója — mostegy Iegujabbnyilatkozatában szinte ezen a sorrend iránt általunk már rég terjesztett nézetek mellett szólal fel: ámbár az or. gyűlési bizottmányi tervezetben egészen más kiindulási pontokat foglalt el — melyekre épen azért tettünk a jelen szellemben megjegyzéseket. Igen ürülünk, ha eszméink s nézeteink, melyeket a tudományból s joggyarkorlatból igyekezünk meriteni, terjednek s oly kitűnőségek által is istápoltatnak. Nem tagadhatjuk azonban, mikép nem kevéssé hizelgő lenne reánk, ha az irányunkban meg is említetnék. Külföldön a legelső tekintélyek sem tartják méltóságukon alattinak, az egyszer felmerült nézetek forrásaira hivatkozni — bár kitől eredjenek is. — Szerk. *) Melyekhez a büntetőjogi ügyekben az esküdtszéki rendszer járul. Ezen intézmény, több rendbeli hiányai mellett is, mindenütt hol létezik, nevezetesen Francziaországban, a rajnai német tartományokban, olasz földön stb. részint az eljárás nagyobb olcsósága,sgyorsasága, részinta kiegyeztetés — kibékítés —eszközlése által, igen jótékonynaksáldásósnak mutatkozik; és tökéletesbitve, részint hivatásához, részinta helybeli körülményekhez jobban alkalmazva; egész Európában, a bíráskodás terén, nagy jövőre van hivatva. Minthogy pedig az, hogy minden magánjogi ügyek első bíróságilag is törvényszékek által biráltassanak meg, magok a lelek érdekében sem mutatkozik üdvösnek; minthogy magok ezen érdekek sürgetik, hogy a törvényszékek mellett egyesbiróságok is létezzenek; a leghelyesebb szervezési politikának bizonyul be, hogy egyes biróságokul béke bíróságok alapíttassanak. Hazánkban fontos nemzetgazdászati, s különösen mezőgazdasági s egyébb érdekeken kivül; melyek ezen intézmény által tetemesen istápoltathatnak s előmozditathatnak, a béke bíróságok behozatala mellett még kiválóan két körülmény nagy nyomatékú leend; t. i. az hogy általa a municipiumok kérdésének megoldása könnyítethetik, a mennyiben lehető, hogy a békebirák a municipium kifolyásai legyenek; valamint az is, hogy a béke birák életbe léptetése által a községi bíráskodás feleslegessé, tehát nélkülözhetővé válik, a melynek fentartása jelenben, midőn az európai jogrendszerben a jog állam foglalta el a hűbériség helyét, melynek az kifolyása volt, és az alapos független igazságszolgáltatás érdekében is — már teljesen indokolhatlan lenne. De a midőn a békebiróságnak, később még részletesebben kifejtendett hasznossága jó formán átalános elismerésre talál; el kell ismernünk azt is, mikép nem csekély nehézségek forognak fen n, a czélszerübb, a helyesebb rendszer kiválasztása iránt, a mely szerint ezen bírói intézmény szervezendőAngliában — a honnan kölcsönöztetett pedig leginkább a continensen a békebiróság ideálja — a békebirák mai nap is, hün az ősi hagyományokhoz, kiválóan mint Conservatores pacis szerepelnek; Német országban a rajnai részek kivételével helyüket a tisztán bíráskodó egyes bíróságok foglalják el; míg végre a franczia jog rendszerben a béke-bíróságok mind a béke fentartást, kibékitést, mind a bíráskodást egyesitik magokban. — Ha pedig szervezésük részleteit vizsgáljuk, nevezetesen hatáskörük, kellékeik, bíráskodási illetőségük s főleg annak határául szolgátó pénz s érték összeg meghatározása tekintetéből, — akkor még számosabb, még nagyobb különbségek s eltérések tűnnek fel előttünk. Mi azonban nem vonakodunk, a franczia szervezetet, mint átálában az összes bírósági rendszerben, ugy abékebirósági intézményben is, nézetünk szerint legkielégitóbbet, a többihez képest I e g t ö k é 1 e t e s b e t, utánzásul 4