Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 43. szám - Szükséges-e a nem teljes koruak által válalt adóssági kötelezettségeknek ellentmondani vagy nem?

174 Hivatalos tudnivaló. — A főmlt. Hét. tábla í. tanácsában máj. 31-én illetőleg jun. 2. sakövetk. napokon előadatnak: Jelentés a báró Augusz Antal által törlesztéskép visszafizetett 525 írt. tőkerészlet elhelyezése tárgyában. Elő: Valkovits ktb. Franki E. gf. Forgách Pál örökösei e.21525 frt. Elő: Szalay ktb. Báró Apor Károlynak, Veezán Tódor s társai, — ismét Tatár Simonné s társai elleni biróküldési kérvényei. Báró Apor Károlynak, Tatár Simonné s társai, — ugy Veezán Juon s társai elleni majorsági illetőségek kiadatása iránti két rendű perei. Özv. Kónya Gávrilné, Rácz Mátyás e. % telek urbériségének kimondása. Báró BánlFy János s Dániel, Tatár Mitru s társai e. majorsági telkek kiadatása. Könönyesd helység úrbéri rendezési és tagos arányositási pere a végrehajtás kérdésében. Alsó-Told községi korcsmáltatási jog arányosítását tárgyazó per. Kővár vidéki Szaszar községi korcsmáitatás arányosítását tárgyazó per. Bölönyi Lászlóné, Szabolcs helység közbirtokosai e. költségek megtéritése. Megyer község úrbéri rendez, és tagositási perében. Özv. Szerényi Anna csődtömege választmányának felfolyamodása. Elő: Géllé n szem. itélőm.— Özv. Gál Károlynénak a hosztóti tagositási per végrehajtása elleni fel folyamodása. Elő : Bartakovits ktb. A Zemplénmegyei vámosfalvai úrbéri rendé zési és tagositási per az arányosság kérdésében A Beregh megyei tisza-adonyi és kerecsenyi arány per. Elő: Gömöry ktb. Özv. gf. Battyányi Károlyné mint gyámanya, Horváth György e. költségek megtéritése. Az Alsó-dabasi tagos-arányositási perben Halász Ignácz felfolyamodása. E 1 ő : J a n k ó szem. itélőm. Az érmihályfalvai úrbéri és tagosarányositási per az annak folytatására kellő költségek kiállítása iránt. Elő: M o y s ktb. Stugel Gergel s Zsófia, Csernó József s neje e. végrehajtás, özv. Csonka Mihályné, Jakopanecz Ferencz e. egyesség betöltés. Soos Imre, Dóczi János s többek e. 231 frt. Kiss Menyhért, Kiss Sándor e. 111 frt. Elő: Horváth hétszem. t. tjegyző. Ráczkevi Nagy Sándor mint a Pulay Gábor zár alatti vagyonának gondnoka, Pulay Gábor e. 50 frt. Ernyey László örökösei. Szászy Ambrus társai e. telekkönyv. Rndolf Pál mint a szatmári püspöki alapítványok gondnoka, Kovács Eduárd e. telekkönyv. Gf. Zichy Károly, Verner Jakab e. adóssági fogság. Csernovics Péter, Bohus János e. 17111 írt. 65 kr. Nagy András s neje, Fleischmann Vilmos e. telekkönyv. Pollátsek Leó, Kónody B. s többek e. 529 frt. 50 kr. Potschka Márton mint Nikodém Fülöp s Éva hagyatéki gondnoka, néhai Holczmann Jakab hagyományosai e. kitörlés. Weisz B. s társa, báró Pacasi Jánosné e. végrehajtás. Szányi János mint tisszaszabályozási elnök, az szathmári püspöki uradalom e. 512 frt. 22 kr. Kreutzer Frigyes s társai, Perl Adolf e. felülkebelezés. Báró Eliatschek Ede, Institoris Hendrey Anna e. 12600 frt. Elő: Vajkay ktb. Sebestyén Erzsébet, Vaszali Dávid s fia e. örökösödés. Kállay József, Szathmáry Károly s nejé e. 6824 frt. 62 kr. Waldner Antal, Czeizler Lajos e. személy fogság. Kochár András s neje, Akány Lázár e. 400 frt. Szegleti Antalné, Antal Péter e. végrehajtás. Eiber Ferencz, a pesti pénzügyészség e. 894 frt. Popovits Tivadar, Sztyebel György e. 60 frt. özv. Zahn Józsefné, Zahn Bálint e. 205 frt. A pozsonyi malomvölgyi társaság, Thuróczy Antal e. végrehajtás. Riki és Dragotta, Grandi Katalin e. házbér. Elő: Dessewffy János ktb. Spotkovszky Fülöp, Závodszky Lőrincz e. adósság. Plank Anna, Schaubmahr Vilmos s neje e. 210 ft. kamat. Ugyanaz, ugyanazok. 4200 ft. Peohata Argay Anasztázia? Szeider János s Mátyás e. biztosítás Elő : Vitái ktb. Ministeri rendelet. — Ietti esküdtszékek iránt. A s a j t ó v é t s é g e k fe(Folytatás.) 60. §. Ezen kérdéseknek mindenkor a vádbeli vétség minőségéhez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és határozottaknak kell lenni, hogy azokra az esküdtszék mindig egyHesten, ÍHbl. Nyomatott Hoc szerűen ,,igen"-nel vagy ,,nem"-mel felelhessen ; egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni: „váljon meg vannak-e az előadottak ntán lelkiismeretükben győződve az esküdtszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatik ?"; egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni: „váljon az, mit a vádlott cselekedett, oly cselekvés volt-e, minőnek az a vádlevélben állíttatik ?" így például, midőn valaki arról vádoltatnék, hogy a sajtó utján közlött valamely iratában a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázított, egyik teendő kérdés az volna: „váljon az előadottak után meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkiismeretükben győződve, hogy a vádlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője ?"; — egy másik kérdés pedig az volna : „váljon meg vannak-e arról is győződve, hogy azon iratnak a vádló által kijelölt szavai valósággal lázitók a törvényes felsőbbség ellen ?" 61. §. A mondott kérdéseken kívül egyes esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az esküdtszék általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a bíróság belátására bizvák. 62 §. E bíróság által feltett kérdések mellé ugy a közvádló, mint a vádlott, még más kérdések iktatását is kivánhatják, melyek iránt a bíróság határozni köteles. 63. §. Az elnöklő biró a jegyző által írásba foglalt kérdéseket aláírja, s átadja a perbeli oklevelekkel együtt — a bünvizsgálati irott tanutételek kivételével — az esküdteknek, figyelmeztetvén ezeket, hogy a törvény annálfogva bizta a ,,vétkes"-nek vagy „nem vétkes"-nek kimondását szabad és független polgárokra, mert e kérdésben az ember élő lelkiismerete biztosabban itél, mint a holt szabályok; — hogy a törvény nem kéri tőlük számon, mi által és miért éreznek magukban meggyőződést; nem adott elejökbe szabályokat, melyek szerint a bizonyítékok teljessége, a próbák igazságos volta mérendő; nem parancsolja, hogy minden tényt igaznak ismerjenek már azért, mert ennyi vagy annyi tanuktól állíttatik; hanem csak azt hagyja meg nekik, hogy aggódó gondossággal figyelmezzenek a tárgyalás egész folyamára, s most már magukba szállva tiszta lelkiismerettel kérdjék meg maguktól : váljon ugy a vádlott ellen, mint mellette felhozott próbák és erősségek miként hatottak itélőtehetségükre, s igaz meggyőződésük szerint, részrehajlás nélkül és férfiakhoz illő bátorsággal mondják ki az elejökbe terjesztett vádra nézve — a felhozott bizonyítékok nyomán — a ,,vétkest,'- ha a vádlott vétkes, — a „nem vétkest," ha a vádlott nem vétkes. 64. §. Ezen figyelmeztetés után az esküdtek határozat hozatala végett a számukra készen tartott szobába visszavonulnak. Ugyanekkor az Ítélet kihirdetéseiglen a vádlott is eltávozhatik. 65. §. A szobájukba visszavonult esküdtekhez senki sem mehet be, s a határozat hozatala előtt ők sem távozhatnak el. Ennek eszközlésére a terem ajtaja elé őr állíttatik, s csak az elnöknek írásban adott engedelmével jöhetnek érintkezésbe a külvilággal. 66 §. Az esküdtek a tanácskozás megnyitása előtt főnököt választanak maguknak, ki a megfejtés végett nekik átadott kérdéseket előttük fölolvassa. 67. §. A mint a főnök egyenkint felolvassa a feltett kérdéseket, ugy döntetnek el szavazással egymásután. 68. §. A szavazás élő szóval történik ; de mihelyest csak egy tag kívánja, titkossá változik át. „Igen" vagy „nem" — ennyiből áll az egész szavazat. 69. §. A rra, hogy a vádlott vétkesnek mondassék ki, legalább 7 szavazat szükséges; — 6 felmentő szavazat elégséges a vádlottnak feloldozására. (Folyt, fcöv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. ü á nd o T által. (Érkövy, Galgóay és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9.