Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 35. szám - Az igazságügyministeri bizottmány működése

141 már 10 hónapig eltemetve volt — ugyancsak férjem aláírásával, s az én keresztvonásom utánzásával a B. alatti vagyonátadási szerződés gyáratott, melynek alapján a fenti hagyatéki vagyon a C s D. alatti telekkönyvi kivonatok szerint fiam E. Mihályra átruháztatott, —s az utóbb reá felvett terhek folytán az E alatti végzés szerint közárverés utján L. József, V Józseí, s P. Jánosnak bíróilag eladatott. —• Minthogy pedig a B. alatti hamis okmány alapján bekebelezett tulajdonjog az erre bekebelezett terhek, és a birói eladások érvénytelenek, kéri alperes L.József, V. József, és P. János vevőket rendes szóbeli tárgyalásramegidéztetni,aB.alatti okmányt,azennekalapján történt bekebelezéseket, a birói eladásokat megsemmisíteni, estelekköny vileg kitörültetni, végre az eladott vagyon nak felét tulajdonab.i tehermentesen visszabocsájtatni, másik felére nézve pedig az özvegyi öröklest részére megállapitatni. A tárgyalás folyamában alperesi részről kifogás tétetik a birói illetőség ellen, mert: a szerződéseknek, csalás, vagy tévesztés közbenjötte miatti érvénytelenítése iránti keresetek az 1715: 28. §. 5. alapjánakir. tábla elébe tartoznak, továbbá polgári eljárásban a telekkönyvi kiigazítások az 1855 decz. 15-i rend. 148. §-a értelmében a telekkönyvi bíróságoknál nyújtandók be. A per érdemere pedig előadatik, hogy a felperesi kereset halmozott, hogy a B. alatti vagyonátadási szerződés nem hamis, miután azt a szerződő felek, ugy íelperesnő is a község elöljárósága előttemezése mellett aláírták, ugyanaz a község pecsétjével megerősíttetett, továbbá a vagyonát Íratásról szóló telekkönyvi végzés valamennyi érdekelt félnek egy hiteles kézbesitési vevény szerint 1863. aug. 17-én, s pedig E. Mihály, az állítólag már eltemetve volt E. Lipót, s íelperesnő E. Lipótnénak rendesen kézbesittetvén, az ellen törvényes időben senki sem szólalt fel, miért is a B. alatti szerződés nem lehet hamis, hanem inkább az A. alatti halotti bizonyítvány aggályos. De ezeken felül alperesi részről négy tanúval igazoltatott az is, miszerint felperesnő E. Lipótné a B. a. vagyonátadási szerződésben részére kikötött, és telekkönyvileg is bekeblezett életjáradéki kikötményt az átiratási idő óta mindég, de jelenleg is élvezi. Ezen beigazolt tényekre felperesnő puszta tagadással válaszol. A befejezett per alapján Pest, Pilis, és Solt megye polg. törvényszéke 1866. évi jul. 28-án 4723. sz. a. hozott Ítéletében a birói illetőséget megállapítván E. Lipótné felperesnőt keresetétől elmozdította; mert: „Jelen peres kereset nem az elárverezett ingatlanokhozi tulajdoni jog kimutatására, és azoknak az árverés alóli felmentésére irányzott igény — hanem a keresetileg B. alá mellékelt átadási szerződés érvénytelenítésére, és az ennek alapján eszközlött telekkönyvi bekeblezések megsemmisítésére, és kitörültetésére, és a telekkönyvi előbbi állapot visszaállítására az e tekintetben az ideigl. törv. szab. 21.§-ával hatályban fentartott telekkönyvi rendeletek 148. §-a értelmében inditott kereset lévén, mint ilyenre nézve ezen megyei törvényszék, mint birtok bíróságnak illetőségét az idézett törv. szab. 34. s 35. §§-ai szerint megállapítani, és ámbátor a keresetileg A. a. másolatban, s utóbb NB. alatt eredetben is felmutatott halotti bizonyítvány szerint felperesnő néhai férje E Lipót 1862-ik évi sept. 11-én halálozván meg, a keresetileg B. alá mellékelve 1863. évi jul. 19-ről, s így E. Lipót halála utáni időről keltezett, és állítólag akkor létrejött szerődés imént nevezett E. Lipótot érdeklőleg valótlannaklenni látszanék, minthogy mégis felperesnő az ezen szerődésben részére kikötve volt lakást férje halála utáni éveiben is fia E. Mihálylyal együtt lakván, élvezte, s az ngylnazon szerződésben részére szinte kikötve volt termeszményeket. a fiától vé»rehajtásilag lefoglalt vagyonoka nézve bíróilag kirendelve volt zárgondnoktól, mint ilyertől, és pedig az idézett szerződés alapján, és ebből hároaló jogánál^togva követelte, ésátvette, - Kreisz János, es Pllmayer Antal minden kifogás nélküli tanuk hittel erősiett vallomásaikkal igazoltatnék, — de továbbá ezen törvényszék telekkönyi tanácsának 18G3. évi 6164. sz.a. kelt,s a keresetileg emiitett ingatlanok, a panaszolt B. a. szerződés alapján, felperesnő fiára E. Mihályra telekkönjvileg lett átíratását elrendelte végzése, az első rendű alperes által ellenbeszédileg / alatt másolatban felmutatott, 3 a törvényszéki levéltárban eredetben meglevő és Telki község elöljárósága által kiállított kézbesitési ív szeriit felperesnőnek is kézbesittetvén, — miután azt, hogy a kézbesitési iven a végzésnek általa lett átvételét tanúsító keze keresztvonása utánoztatott volna, ezen előljárósági bizonytvány ellenére mivel sem bizonyítaná, sőt az e tekintetbeni bizonyítást meg sem kisértené, ekként felperesnő a B. alatti szerződést mind lényegében, mind jogi következményeiben érvényesnek tettleg elismervén, öt törvényes alapnélküli keresetétől elmozdítani kellett." Ezen első bírósági ítélet ellen felperesnő E. Lipótné fellebbezést nyújtott be, melyben ismételve előadja, hogy a B. alatti vagyonátadási szerződés, az A. alatti halotti biaonjitvány szerint hamis, hogy ő e szerződés létezéséről soha semmit nem tudott, hogy a szerződésben részére kikötött életjáradékot soha nem húzta, és hogy a tanuk, kik ezen körülményt bizonyították, érdekelvék, a miért kéri az ítéletnek megváltoztatása végett, a B. alatti okmánynak érvénytelenitése, a foganatosított bekebelelezések megsemmisítése, s telekköny.vileg kitörültetése, az eladott birtoknak fele részbeni tulajdonába visszabocsájtása, a másik felére özvegyi öröklésének megállapítása végett, az iratokat a kir. itélő Táblára felterjesztetni. — A pernek ilyképen történt felterjesztése folytán a kir. itélő Tábla 1866. évi dec. 26-án 23468. sz. a. következő határozatot hozott: „Azon B. alatti szerződés, melynek érvénytelenitése, illetőleg megszüntetése kéretik, állítólag E. Mihálylyal köttetvén, és a kereseti birtokok, és az alperesekre ugyan E. Mihályról mint végrehajtást szenvedett telekkönyvi tulajdonosról háromolván, ennek tehát meghallgatása nélkül ez ügy biztosau megbirálható nem lévén, az ideigl. törv. szab. 106. § a alapján az ítélet feloldatik, s felperes az említett E. Mihálynak is beidéztetésére utasittatik, miért is ennek meghallgatása, és a kérdéses árveréssel befejezett egész végrehajtási eljárás folyamának is kellő felvilágosítása végett, minden alperesek beidézésével tartandó pótlólagos tárgyalás, ós a kifejlendőkhöz képest ujabb ítélet hozatala elrendeltetvén, a per kellő további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." L. József e. r. alperes ezen kir. táblai végzés ellen felíolyamodván, a Hétszemélyes táblán ügyének, az első bírósági ítéletnek helybenhagyásávali elintézését biztosan várja. Ezen jogesetre hozott felsőbb határozat méltán sorolható azok közé, melyek támogatják azon épen nem