Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 32. szám - Az igazságügyministeri bizottmány müködése

129 fejlődött ki, hogy 4 bizottmány alakul): büntető-| jogi, birósági, törvénykezési, és végrehajtási. Nem fejtegetjük tovább eszméinket ezen eljárási mód iránt. Csak azt legyen szabad megjegyeznünk, mi­kép a codificationalis eljárásban nyilvánuló határozatlan­ság, előleges terv nélküliség már az időmulasztás s hosz­szadalmasság tekintetéből is hátrányos — az idő pedig épen most felette drága kincs. De nem maradhat az ma­oára a muukálat érdemére nézve is tetemes hátrány nél­kül. Mert ily eljárás mellett rendesen az a következés, hogy az eszmék ingadozásában, folytonos habozásában épen a legsürgősb, leglénye­i_'esb ja vi ti sí teendők kellő figyelem nél­kül maradnak; mig ellenben előtérbe nyo­mulnak, mik a törvénykezés sürgős j a v i t á­sara ion tos tényezőkül épen nem szolgál­hat n a k. Eziránt bő tanúságot merithetüuk a jelen bizott­mány eljárásából s megállapodásaiból is. De erről más alkalommal értekezünk. A jövedéki törvényszékekről. A lefolyt 18. évi időszak alatt egymást felváltó rendszerek alatt kétség kivül legnehezebben sulyosodott vállainkra a pénzügyi közegek által gyakorolt azon ön­kényes eljárás, mely nem csak hogy rólunk nélkülünk vetette ki az adó minden nemeit, hanem ha annak vissza­élései vagy tévedései ellen felszólaltunk, alig találtunk orvoslást, s legtöbb esetben csak a kegyelem utja vezet­hetett czélhoz. Akkor tehát, midőn azt látjuk, hogy felelős kormá­nyunk a j ö ve d é k i törvényszékek felállításával a kormányzat azon ágában is rendes bíróságok által kíván igazságot szolgáltatni, hol eddig egyes tisztviselők ön­kénye szabott törvényt, kell hogy örömünknek kifejezést adjunk, mert törvénykezésünk ezen egyes mozzanata is azun nagy államgépezet kerekeinek egyike, melyen a polgári szabadság nyugszik. Az olvasó ismerni fogja azon pénz és igazságügymi­nisterek által mart. hó 26-án 0 Felsége jóvá hagyásával kibocsátott rendeletet,*) mely szerint a jövedéki ügyek­ben felmerülendő panaszok elintézésére Magyar és Erdély­országban jövedéki törvényszékek lesznek lélállitandók. Elismerőleg kell kiemelnünk azon rendelet G. §-áf, mely szerint ezen törvényszékek minden egyes esetben először is a felett határoznak: van-e a lenforgó kihágá6Í ügvben az államkincstár megrövidítését czélzó rosz szándék ? Ezen intézkedés a mily humánus, ép oly igazságos, mert hányszor történik, hogy tévedésből, elnézésből, vagy a törvény hibás felfogásából megszegjük a jövedéki tör vényt a nélkül, hogy rosz szándékkal a legtávolabbról is vádoltathatnánk. Ha ily esetben elnézésre számit hatunk, bizonyosan megnyugtató érzettel teljesítjük a törvényt, mig arra nézve, ki rosz szándékkal hágja át a törvényt, igazságos, hogy annak súlyát érezze. A rendelet egyébként oly szabatos és rövid, hogv annak bővebb ismertetése e téren felesleges volna; meny­nyire még is annak végrehajtására nézve aggályaink volnának, azokat a kormány tudomására hozni köteles­ségünknek tartjuk. N- vezetésen ily aggályt a törvényszékek n a g y számában találunk. A tisztelt rendelet szerint Ma­Pulera, Gozsdu, Hollovies ügyvédek —jegyző Szilágyi Dezső; a polgárjogi bízott, tagjai: Nyeviczkey, Babos, Perlaki k. táblabírák, Szinovácz Gy váltófeltünők, Tóth L. Széber, Ledniczky. Rud­nyánszky B Kléh, Bróde, Busbach ügyvédek — jegyző ökrös B *) Lásd lapunk f. é. 28-ik számát. S z e r k. gy a r o rs z á g b a n 26 — E r d é I y o r s z á g b a n 6 e 1 s ő folyamodásu törvényszék fog a jövedéki panaszok elintézésére felállíttatni, minden törvényszék a pénzügyi igazgatón kivül két ülnökből és egy jegyzőből álland. Tehát 64 ül n ö k és 32 j e g y z ő r e lesz szükségünk. Ha az ülnökök dijaztatását csak 1000 Ital, a jegyzőkét pedig 600 ftal számítjuk, ugy ezen törvényszékeink az igazgatókon ki­vül 83200 ftba k e rü 1 e a d n e k, minden esetre oly ösz­veg, mely megérdemli, hogy a törvényszékek kitett szá­niának szüksége minden oldalról megvizsgáltassék. Azon statisticaiadatok,melyek az evenkint előforduló jövedéki áthágások számát mutatják, kezeink közt nem lévén, összehasonlító számítást sem tehetünk arra nézve, ha valljon Magyarországon szükséges e 26 első biróságu törvényszék. Mennyiie azonban a bíróságok ügykezelését és a jö­vedéki panaszok természetét ismerjük, azt tartjuk, hogy ha a jövedéki kihágások száma 30—35 ezerét meg nem halad, akkor Magyarországon egyelőre 13—16 első bi­róságu jövedéki törvényszék is elégséges lenne, mert ha a tapasztalás azt fogja mutatni, hogv ezen szám a szükségnek meg nem felel, azok számát az ügyek számá­hoz képest, könnyű lesz szaporítani; — de ha a 26 törvény­szék mar mos! felállíttatik, a tapasztalás pedig azt mu­tatná, hogy kisebb számmal is czélhoz juthatnánk, ak­kor a törvényszékek számát leszállítani nagyobb nehéz­séggel járand. mert a fölöslegessé válandó ülnökök ellá­tásával, vagy ujabbi alkalkalmnztatásával ugyan azon bajba keveredünk, melytől a megbukott kormányzat szabadulni nem tudott. Nézetünk szerint tehát elég lenne egyelőre két pénz­ügyigazgatóság mellé egy első folyamodásu bilóságot adni; — azon vidékeken pedig hol a népesség nagyobb és hol a jövedéki kihágások eddig is nagyobb számmal fordultak elő, állítsunk külön bíróságot. — Fél év el for­gása alatt fogunk annyi tapasztalást szerzeni mennyi egy állandó rendszer behozatalára megkívántatik, mert hogy a múlt rendszer tapasztalásai épen a jövedéki kihágások­ban biztos alapul nem szolgálhatnak, tudja az. ki a ma­gyar jellemét ismeri. Van azonban a múlt rendszerből egy gazdag tapasz­talásunk, mely mivel az állani kincstárt épen ugy sújtja mint az egyeseket, azt a pénzügyminister figyelmébe ajánljuk. Tudunk eseteket, hogy örökségi, és vagyon átruhá­zási illetékek csak 5 — 6 év múlva, és sokszor már ak­kor szabattak ki, mikor az átruházott birtok további át­ruházások által már a negyedik ötödik birtokos kezein forgott. Ily esetben is az illeték nem attól czélóztatott be­vetetni, ki az átruházást tette, hanem attól, ki birtokban volt, és ezen késedelmes eljárásnak nemcsak az volt következése, hogy az időközben változott birtokosok az illetékek miatt egymással perbe keveredtek, hanem az állam kincstárnak oly követelése hevert éveken keresz­tül behajtatlan, melynek befizetése csak a fizetési meg­hagyás kézbesítésétől függött. Ide sorozzuk a biztosítás nélkül kinn lévő kincstári követeléseket is. melyek a pénzügyminister kiváló figyelmét megérdemlik. —ri. — s. Hivatalos tudnivaló. A főrnlt. Hétszem. tablan a/. I. tanácsban april 29 én s a kö­vetkező napokon előadatnak: Pullák Tivadar, Heesey Júlia e. há­zassági váló per. Somogvi Márton. Zsiska Juliánná e. telekkönyv. Kovacsevits Károly s neje, ifj. özv. IJnger Ferenczné s társai e. egy szántóföld átíratása vagy 3600 pft vételár visszafizetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom