Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 1. szám

4 sét kellőldöben telekköny vileg be nem jegyeztette, sőt a birtokot, holott azzal különösen az 1862 aug. 27-én 1215 sz. a. Nyitra megye törvszéke előtt felvett jegyzőkönyv szerint inegkináltatott, átvenni vonakodott, miután arra 1,400,000 frt. volt jelzálogilag bekebelezve. Egyébiránt felp. nem teljesítette kötelességét; mert a vételárt le nem fizette, s a birtokot át nem vette, azon lehetetlenséget pedig, hogy Motesiczky László a bekebelezett terheket kitörültesse, nem követelhette, tulajdonítsa tehát magának, ha azon jogszabályt: emtor debet esse cautus, mellőzte. Különben felp. az 5 sz. a. kielégítési sorrend ellen nem recurrálván, abba belenyugodott, igy tehát hitelező lehet, de vevő nem. Mindezeknél fogva alp. kéri felperest keresetével elutasittatni, a perköltségekben s azonfelül patvarkodási birságban is elmarasztaltatni. Válaszában felp. tudomásul veszi az adásvevési viszonynak beismerését. Hogy felp. a birtok átadását követelte, de ez tőle Baintner János gondnok által megtagadtatott, erre nézve nevezett Baintner Jánost a D. a. kérdő pontokra kihallgattatni kéri. Valótlan, hogy felp. egy dolgot több uton keresne, mert a foglaló kétszeregét követelvén, midőn keresetével elutasittatott, 5000 frtját veszélyeztetve látván, azt joga volt telekkönyvileg, ugy mint mindenütt történik, a hol a vételár nem egyszerre fizettetik le, biztosíttatni anélkül, hogy jelen keresetétől elállottnak tekinthető lenne. Az e tárgyban felsorolt fellépések tehát perczim és idő szerint különbözvén, patvarkodásnak árnyékát sem képezik. Hogy pedig felperes a vetéltől soha el nem állott, bizonyítják az alperesi beismeréseken kívül Motesiczky Lászlónak már e per folytában kelt E. és F. a levelei, melyek szerint a vételárra igényt tart, s az adás-vevés érvényességét elismeri. A két oldalú szerződésnek nem a kölcsönös aláírás, hanem az ajánlat és annak elfogadása a fökelléke, a midőn pedig felp. Motesiczky ajánlati leveléhez képest az 5000 frt. adósságot kifizette, ennél világosabb elfogadás nem létezik. Felp. tagadja, hogy a nevében árverező Balog Victor tőle erre felhatalmazva lett volna, s csodálni lehet, hogy a végrehajtó őt mégis árverezőül feljegyezte; végre hogy a kerületi Tábla illetéktelen lenne, ez alaptalan állítás, mert felp. a mint kimutattatott, a szerződéstől soha el nem állt, tehát csak annak betöltése képezi a per tárgyát; felp. kereseti kérelméhez ragaszkodik. Viszonválasz. Felperes előtt azon alternatíva áll, hogy vagy a szerződés teljesítését, vagy a foglaló kétszeregét követelhesse; midőn ez utóbbit igénybe vette, de attól, itéletileg elüttetett, most már az előbbit többé annál kevésbbé kívánhatja, mert a kétszeres foglaló iránti keresetével azért utasitatott el, mert alp. részéről szerződés tzegés elő nem fordult, hanem felp. nem akarta a birtokot átvenni: Felp. tulajdoni igényeit az által játszotta el, hogy azokat telekjegyzőköny vileg bejegyeztetni elmulasztotta, pedig a kérdéses birtok az elárverezettek legutolsói egyikeievén, arra még a végrehajtás előtt bejegyeztethette volna tulajdoni igényét, s akkor az id. törv. szab. 137 §-a értelmében a végrehajtás önmagától mpgszünt volna. Az E. és F. a. leveleknek sem lehet nyomatéka, mert a tulajdonos csak annyit adhatván el a mennyit magabirt, miután a birtokra 1400000 frt. volt betáblázva, felperes csak ezen terhekkel vehette mega birtokot. Végbeszéd. Felp. ragaszkodik Baintner János kihallgattatásához, mert ebből kiderülend, hogy ő a birtok átadását a vételár megajánlása mellett követelte, de pTsIea, li Cl. \i.umaimt K o c s • Sándor állal. (Érkiivij, Galqncy ez neki megtagadtatott; s igy helytelen volt a zár gondnok azon eljárása, hogy ez ajánlatát felperesnek mellőzve, a birtok a tömeg és hitelezők kárával sokkal csekélyebb áron árvereztetett el. E 11 e n vég ir a t. Baintner kihallgatása elleneztetik, és hogy a birtok átadása megtagadtatott volna, ezt a 4 sz. a. 3-ad bir. ítélet megczáfolja. Felp. a foglaló kétszeregének követelése által mintegy kijelenté, hogy a birtokot átvenni nincs szándéka. Egyebekben perbeszédeihez ragaszkodik. (Folyt.köv.) Kuriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán l. Vajda Istvánnak és neje Tóth Sárának, Ferenczy István elleni előjegyzés igazolása iránt indított ügyében ítéltetett: A B. a. beperesitett és valódiságára nézve a por során senki által meg nem támadott kötelezvény 1-ső pontja szerint, alperes Ferenczy István arra kötelezte magát, hogy az esetben, ha az összekelendett felperesek, alpereshez és nejéhez szálván, az alperest és nejét holtok napjáig megbecsülik és tisztességesen eltartják, — ezért jutalmul az 561-ik számú ház, ahoz tartozó újtelek,és szőlló',nem különben minden ingóságok felét, és pedig oda hazasodásuk esetére azonnal megfogják kapni, sőt a 2-ik pontban felperesek az iránt biztositatnak, hogy a felegazdaság birtokukban még akkor is marad, ha ők, alperes vagy neje miatt a házat odahagyni kénytelenek volnának, az esetben pedig ha felperesek rosz viselete, vagy kihágásai által okoztatnék az elválás, kijelentetik, hogy felperesek mi jutalékot sem kapnak; — hogy felperesek ezen szerződés értelmében házasságra keltek, és hogy a házasság után alperes házánál megtelepedtek; azt alperes a per során nem tagadta és csak azt vitatta, hogy felperesek az által, mivel az alperessel és nejével rosszul bántak, hogy azokat meg nem becsülték, — és mivel felperesek alperesek irányában daczoskodtak, és a házat elhagyták, szerződés értelmében a gazdasághoz többé igényt nem tarthatnak. — Azonban felperesek ezen alperesi előadást a per során határozottan tagadván, és e szerint alperes köteles ebbeli előadását bizonyítani, de alperes e tekintetben puszta állításán kívül bizonyítékokat fel nem hozott, — midőn ellenkezőleg felperesek a felhozott tanuvallományokkal kellőleg azt igazolták, hogy felpereseknek az alperes házátóli való eltávozása csak azért történt, mert alperes felperesekkel többé lakni nem akart. — Mindezeknél fogva tehát felpereseknek a keresetlevélben érintett ingatlanokra előjegyzett tulajdoni joguk igazoltnak lévén tekintendő, az eszközlött előjegyzés bekebelezési érvényre emeltetik, — mind azon által az elmaradt haszonvételeknek, valamint az ingóságoknak megítélése ez útra nem tartozván, felperesek ebbeli keresetüktől elmozditatnak, — a perköltségek pedig az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, és megváltoztatván, ekként az első bírósági Ítélet stb. (1866. nov. 14-én 17488. sz.a.) Feleifis szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOIiAY ISTVÁN. • '/i-t Korti ni/omdhálan.) Hat-piaci Tl „l-ávnasoc M»r*<í« *»• «•