Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 15. szám

59 — az 1. 2. sz. a. becsatolt bírósági okmányok világosan . bizonyitják, hogy felp. a kérdéses összeggel a törvény és igazságszolgáltatás utján tartozott. Minden a keresetlevélben felhozott vádak koholása felp. ügyvédet is terheli, ha annak ellenkezőjét s egyedül felperesnőről származását be nem igazolja. Felp. a midőn tartozása fejében kérdéses báza átadása iránt alperessel szerződni akart, ugyanakkor másokkal is ily ügyben fáradozott, sőt már kikölcsönzött pénz is lett volna neki átadandó, a midőn alp. felpnőnek újbóli felszólítása folytán vele szerződni hajlandó lett, a kérdéses szerződés a felp. által meghitt 2 tanú jelenlétében, annak aláirása előtt felolvastatott, pontonkint megmagyaráztatott, felp tehát megértette a szerződést. Felén tuli sérelem jelen esetben, midőn alp. az A. a. szer ződés szerint csak reménységet vett meg, mely a sors játékától függ — nem lehet, ugy a B. számítás sem vehető tekintetbe, miután házaknál 10 év alatta bérre nézve oly sok változás állhat elő. De ha a B. szerinti számítás állna is, a szerződés nem érvényteleniihető, miután a bérleti haszon vagy kár a bérbevevőt illeti- Felén tuli sérelemnek az optkv. 935. §. szerint helye azért sem lehet, mert felp. házának évi haszonbérét tudta, s alperessel mégis szerződött. Továbbá az A. a. szerződés felp. birtokára telekkönyvileg is bekebeleztetvén, mely ellen felp. soha fel nem szólalt, alp. dologbani jognak is birtokosa lett. A ház tulajdoni jogát halál esetére felp. maga ajánlotta fel. Alp. mit a szerződés által magára vállalt —részben teljesítvén, a többit pedig annak idejében teljesíteni fogván, legfeljebb a szerződés betöltése lenne követelhető. Ezekután, minthogy a szerződés megszüntetésére szolgálható esetek egyike sem forog fenn, felperesnőt alaptalan keresetének elmozdítása mellett okozott költségeiben is elmarasztaltatni kéri. Válasz. Mindenekelőtt az ellenbeszédben személyeskedésekkel telt sértegető kifejezéseket rágalmaknak nyilvánítva,e. r. alperest az 1804. ügyvédi utasítás 25. §. szerint kéri megbüntettetni, az illetlen kifejezéseket pedig bíróilag kitörültetni. A kézbesítésre nézve tett alp. kifogás alaptalan, mert jogában lett volna halasztást kérni. Felp. tagadja, hogy az A. a. szerződés neki felolvastatott volna; az F-től O-ig becsatolt okiratok semmi kétséget sem hagynak arra nézve, hogy az A. a. szerződés épen azon idő pontban jött létre, midőn felp. mindig tarthatott, alperesnek a házra intézendő bírói árverési kérelmétől. Alpereseknek azon beismerésüknél fogva, hogy ők az A. a. szerződéssel sorsjáték ügyletet akartak kötni, megszűnt a felén tuli sérelem miatt nem érvénytelenithetési ellenvetésük, miután az A. a. bérleti szerződés ürügye alatt gyártatott, s igy az felén tuli károsodás miatt, mely a nem kifogásolt B. alattival igazoltatott —- megsemmisítendő. Tagadásba vétetik a ház kitett jövedelmének változhatása, különbenis az értékbeni aránytalanság az ügy kötés időpontja szerint határozandó meg. A szerződésbeli kötelezettségnek részbeni teljesítése a szerződés megszüntetésének akadályul nem szolgálhat, mert annak megszűntével az előbbi állapotbai visszahelyezés következik be. Tagadja, hogy halála esetére a házat önkényt ajánlotta alpereseknek. Viszonválasz. Felperesnek őt illetett személyeskedésekért büntetés v.égetti kérelme figyelembe nem jöhet, miután azoknak meg nem czáfolásával a reámondott való tényeket hallgatag beismerte. Visszautasítja azon ráfogást, hogy a B. a. számla nem kifogásoltatott; — valaminek értéke szakértők utján kitudható ugyan, de a haszonvétel soha sem. Többiben az ellenbeszédben előadottakhoz ragaszkodik. Ezekután a k i r. it. táblán 1864. nov. 7-én 2632. sz. a. Ítéltetett : „Felperesnő keresetétől elmozdittatik, a per s ügyvédi költségek kölcsönösen megszüntetnek, alp. Lampert József azonban a törvényes nyelvváltságnak az 1723: 57. t czikkben megszabott büntetésben elmarasztatik, s szóváltásának sértő és illetlen kifejezései kitörlendőknek nyilvánitatnak; mert felp. keresetlevelében az A. a. csatolt s 1860. nov. 12-én és igy az optkv hatálya alatt alperesekkel kötött haszonbéri szerződést a ptkv. 869 és 870. §§-ai alapján azért, mert a bérleti ár a valódi érték jövedelmének felét sem teszi ki, érvónytelenitetni kérvén, miután azt, hogy ezen bérleti szerződés megkötésére alperesek által csalárdul s fenyegetésekkel kényszeríttetett volna, mivel sem igazolta, azt pedig, hogy a kérdéses ház előbb évenkint 125 frtot jövedelmezett, önmaga állítja, s igy a szerződés kötésekor annak valódi értéke előtte tudva levén, az optk 935. §-a értelmében felperesnő ezen jogorvoslattal nem élhet, ezen okoknál fogva keresetétől elmozdítandó volt. Alp. szegény jogon perelvén, de különben is e. r. alp. mint ügyvéd magát és nejét saját személyében védelmezvén, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak. E. r alp. Lampert József szóváltásaiban nemcsak felp. személyét, hanem az illedelmet is sértő kifejezéseket használván, ugyanazokat kitörültetteknek nyilvánítani, egyszersmind alperes Lampert Józsefet az 1723 : 57. t. cz. értelmében törvényes nyelvváltság büntetésében elmarasztalni kellett. Végre e. r. alperes úgyis mint neje megbízottja a bírói határozatok elfogadására helybenlakó megbízottat a tárgyalás alkalmávali utasítás ellenére sem nevezvén, ezen ítélet részére Komárommegye törvényszéke utján postán saját költségére lesz kézbesítendő. Mely pernek sat." Ezen Ítéletet mindkét fél felebbezte. Felp. felebbezett, mert a mi az ítéletnek első indokát illeti, nem vétetett figyelembe, hogy valamire kényszeríteni erkölcsi eszközökkel is lehet A ptkv. 870. §. csak annyit kiván, hogy a bármi módon okozott félelem alapos lett légyen, már pedig annak alaposságát az F.—O-ig csatolt okiratok eléggé igazolták ; világos magából az A. a. szerződésből, hogy az az abban felhozott végrehajtások kikerülése végett lett kiállitva. E szerződés által felperesnő végtelenül károsittatott, mert az évi 165 frt házbér tiz év alatt 1650 frtra nő, s a háznak tulaj loni joga is alperesé lenne. De az Ítélet 2-ik indoka sem állhat meg, mert az idézett 935. §. a szerződés egyes eseteiről rendelkezvén, nem zárhatja ki a szerződéseknek általános kellékeit meghatározó 869 és 870. §§ ok rendeleteit sem. Figyelmen kivül hagyatott továbbá azon körülmény, hogy alp. az A. alattinak bérleti szerződés czimet adott, holott azzal tulajdoni jogotis akart magának szerezni, egyszersmind az adós levél is levén, maga alperes pedig szerencse szerződésnek ismerte be,oly sokféle jogügyletnek összebonyolitása által a 869. §-ban érintett színlett cselekvényt akarua merényleni, s felperesnőt tévútra vezetni, végre az is figyelmen kivül hagyatott, hogy alp. szerződési kötelezettségének eleget nem tett, az által, hogy a megszüntetni kötelezett végrehajtásokat meg nem szüntette. Alp. felebbezett, mert a nyelvváltsági büntetésben e. r. alp. nem volt elmarasztalható, mert sértési szándék nélkül felp. perlekedési vágyakozásának bebizonyítása végett felperesnőuek egyedül élete és foglalkozása mód-