Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 14. szám

Pest , 1SK6. péntek febr. 16. 14. szám. Nyolczadik éTÍolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Szóbeliség- s nyilvánosság. IX. — Végrehajtási jogeset. — Hivatalos ludniv. Szóbeliség s nyilvánosság-. A polgárjogi törvénykezésben. IX. A szóbeliség rendszerének megalapításánál azon nézetet fejtegetjük s védjük, hogy az a közvetlenség elvére fektettessék; tehát hogy a közvetlenség szabályul szolgáljon, és az Írásbeliség s különösen az előiratozás is csak kivételül. Ennélfogva nem helyeselhetjük sem azt, hogy a szóbeli eljárás minden, bármily egyszerű s világos ügyeknél is, előiratok használatával legyen összekötve, sem azt, hogy minden bármily bonyolult peres esetekben is csak szóbeliség használtathassék — az előiratozás s egyéb iratok teljes kizárásával. Az első a törvénykezés gyorsaságával jönne ellentétbe, melynek pedig annál nagyobb fontosságot kell tulajdonitanunk, minél nagyobb mérvben terjedeznek napjainkban, s minél nagyobb társalmi s állami jelentőségre emelkednek a forgalom érdekei. A másik pedig az Ítélethozatal a 1 aposságát hozná veszélybe, mi a jogbiztosságot koczkáztatná, kiszáraithatlan káros kifolyásokkal.1) Azért ártalmas intézvényül tüntettük elő mindazt, hogy a törvénykezési rendszerben az ügyek rendes és sommás osztályzata létesitessék, azon irányai, hogy rendesen mindig előiratozás használtassák ; mind különösen azt, hogy az előiratozás használata a peres tárgy öszvegétől, értékétől tétessék függővé És utóbbi tekintetben mint üdvös reformot emeltük ki azt, hogy számos ujabb törvényhozások az előiratozás megalapításánál többé nincsenek tekintettel a keresetek összegére. Midőn azonban utóbbit — főleg a franczia rendszer ellenében, mint különösen utánzásra méltójavitást ajánljuk; nem mulaszthatjuk 4*1 egyszersmind a figyelmet — jövő codificationk érdekében — egy kirivó hiányra felhívni, mely különösen az alapos bíráskodás tekintetéből, a közvetlenség rendszerét — melylyel, mint láttuk, a peres sommák szerinti osztályzás nagy mértékben ellenkezik, — épen e szempontból, igen magas fokon koczkáztathatja s részben meghiusithatja. Értjük az egyes bíróságok illetőségének s eljárásának általánosan divatozó rendszerét. Ez mint jelenben el van terjedve, épen azon törvénykezési érdekekkel áll szemben, melyeknek megtámadása s háttérbe szorítása miatt a peres ügyek rendes és sommás eljárási osztályozását s főleg a peres összegek szerinti szabályozását roszaljuk s elvetendőnek találjuk. Mellőzhetlennek találjuk, hogy a társas biróságok (törvényszékek) mellett első fórumon egyes biróságok is legyenek. Ez már átalánosan el van ismerve, nemcsak a continensen, banem Angliában is, hol az esküdtszékek nélkül működő egyes biróságok hatásköre mindinkább nagyobb terjemet nyer. Ha azonban a közvetlenségre fektetett szóbeliség az egész törvénykezési rendszer alapjául fogadtatik el; akkor kell, hogy ennek összes tényezői, tehát az egyes biróságok is oly alakot nyerjenek, mely a szóbeliség elveinek s itt fenforgó érdekeknek kellően megfeleljen. Szükségeltetik különösen, hogy az előiratozásban, a mi képezi jelen fejtegetéseink főtárgyát, nemcsak a törvényszékeknél, hanem az egyes bíróságoknál is, a perbeli sommák befolyása akkép szabályoztassék, hogy mind a törvénykezési gyorsaság, mind az alapos ítélethozatal érdekei teljesen biztositassanak. Mert különben az egyes birósági eljárás nem lenne a törvszéki perlekedéssel öszhangzásban; sőt annak elvei egyenes ellentétbejönnének az utóbbinál biztosított érdekekkel. És épen itt merül fel egy oly hiány, melyre nézve a reform nagyon is kívánatosnak mutatkozik. A törvényszéki előiratozásban a peres tárgyak összegének befolyása, mint láttuk, ujabban kellő mértékre szoritatott; mit azonban az első birósági eljárásban épen nem találhatunk fel. Az egyes bi r ó s ágo k ha t ás kö r e az ujabb codificatiókban nem csekély fokra van emelve. A bérleti ügyleteken, forgalomra vonatkozó vásári pereken, ipar vállalatok — s munkásaik közti ipar viszonyaikon, határ viszályokon, apasági kereseteken sat. kívül,2) melyek nem 3) Azért helyesen fejtegetik a Porosz Codex-terv indokai : „Die Hauptvorzüge des Princips d Mündlichkeit lassen sich kurz darin zusammenfassen : durch d. Prinoip d. Mündlichkeit werden alle Nachtheile griindlioh gehoben, welche mit dem Princip d. Schriftlichkeit untrennbar verbunden sind. Allerdings hat auch d. Princip der Mündlichkeit seine Schwáchen. Unleugbar kann es zurual in weitláufigen, u. verwickelten Sachen zur Ubereilung der Partéién und der Richter führen sat. sat. Auch ist es geeignet Verschleppungen d. Processe zu befordern." Motivezud.EntwurfeeinerProcessordnungfür d Preuss. Staat. pag. 8. 2) így a bajor Codex-terv szerint egyesek elébe tartoznak : lakások s más helyiségek iránti még létező bérlet viszonyok, s megszűntük után, a kiköltözés, s utolsó évről fennmaradt követelés; mesteremberek s legények, gazdák s cselédeik, napszámosaik, iparvállalkozók s munkásaik közti viszonyok; utasoknak vendéglősökkel, hajósokkal, fuvarosokkal való viszályaik a vendéglői kiadások, fuvarbér, uti podgyász megkárosítása, és szállítás késleltetése miatt, hasonlók az utasok s iparosok közt; piaczi s vásári forgalomra vonatkozó s az alatt beadott keresetek, ha külön törvényszékhez nem sorolvák ; eladott vagy cserélt állatok miatti panaszok ; apasági keresetek, vad s más mezei kártételek, szomszéd földek közti határok kijelölése, megujitása ; magán okiratok elismerése, jelzálogi kamatok követelés (art. 23). Ahannovérai szerint a fentelőszámlált bérleti, határigazitási, apasági, gazda s cseléd közti kereseteken kivül még a rágalmak, uti szolgalmak, letartozási s más gyorsaságot igénylő intézkedések, s a csőd vezetése. (§.19.) Ugyanezek az o 1 d e n b u r g i szerint is, s még a kiegyeztetés s közvetlen kényszer végrehajtások eszközlése (Perr. 14