Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 12. szám

48 már más, nevezetesen Szacellári György, Klir István, Brodman Ferencz, Durst Károly, Alberti János, Mahler Simon és Blum János részéről eszközlött feljelentett esetek al kalmáv.il is kötelességét hanyagul teljesítette, ön költségén töltendő egy évi egyszerű fogságra, továbbá azok örökösei részére, kik a Habern Mór boltjában történt fellobbanás által éltöket vesztették egyenkint számítandó 40 frtnyi vérdijnak, Vick János sérült részére 20 frt fájdalmi s 11 frt munka mulasztási dijnak, nem különben az eljárási költségeknek fizetésére Ítéltetik, a többi sérülteket és vagyonban károsultakat illetőleg pedig — ezek felebbezése kapcsában a tiszti ügyé-z által is közbetett fellebbezésnek s a mennyiben ugyanaz csupán követeléseik érdemére vonatkozik, az eljáró városi törvszék részéről e tárgyban 1865. jul. 20-án 3543. sz. a. hozott visszautasító végzés feloldása mellett elfogadtatik ugyan; ugyanezen felek azonban, és pedig a testileg sérültek azon okból, mivel a részükről előadott gyógyítási és egyéb czimü követelések részletesen felmutatva s hitelesen kimutatva nincsenek, lehető keresetükkel polgári perutra utasitatnak; mihez képest az eljáró bíróság ítélete s most érintett végzése megváltoztatván, az iratok további törvényszerű intézkedés végett ugyanihoz visszaküldeinek. Mely pernek ekképen történt stb stb." Jogeset. (Vége). A viszonválaszban alperes előadja: mikép felperesnek kielégítési végrehajtás szüksége iránti észrevétele magától e.'esik, valamint a becsüsök és pecsét iránti állítása is, mert ezek az I 83 2/6 : t. cz. 4. §. és az 1840: XV. t. cz. II. R. 151. §. értelmében is nem elmulaszthallan törvényes kellékek, s az id. törv. szab. 116. §-ában egyidejűleg te jesitetni rendelt becsű az 183% : t. cz. szerint csak ingatlanoknál alkalmazandó, ezeknél fogva alp. elsőbbségi j''ga annyival inkább kétségbevonhatatlan, minthogy az id. törv. szab. 11. fej. 111. §. az 1840: XV. t. cz. 11. fejezetét — a mennyiben az után következő §-okban kivételek s módositások nem tétettek, a köztörvényi kérdésekben teljesen adoptálta, s ha a biztosítási végrehajtásnál kivételt akart volna tenni, annak a 11. fejezetbe kellene foglaltatni, minthogy pedig ily kivétel nem létezik, s minthogy az 1844: 6. t. cz. 23. §-a ez esetben is alp. mellett szól, a mennyiben felp. részére a battonyai szolgabírónak 573. sz. a. értesítése szerint a felállított gondnok a tárgyak őrzésébe bevezettetett. Kéri mint fentebb. Erre a battonyai szolgabiróság által 1862. oct. 10-én 969. sz. a. hozott ítélettel felp. keresetüktől elmozdittattak, s 17 frt 65 kr. költségben marasztaltattak. Ezen ítéletet felperesek fellebbezték, mert az alp. részére előbb eszközlütt foglalás zálogelsőbbségi jogukat nem gyengítheti, minthogy a keresetben hivatkozott döntvények igazolják, hogy Aradváros törvszékének biztosítási végzése törvénytelen és semmis, s hogy alperesnek a foglalás körül elkövetett törvényellenes eljárása, s mulasztása zálogjogot nem adhatott; mert alaptalan azon indok, hogy a köztörvényi és váltói végrehajtás közti különbség megszűnt volna. A XI fej. csak köztörvényi végrehajtásra alkalmazható, így hát van különbség a váltói és köztörvényi végrehajtás közt, s ha ez megszűnt volna, akkor az 1832/6:XV. t. czikketis megkellettvolnaszüntetni sat. Csanádmegye törvszéke által 1863. jun. 25. 905. sz. a. ítéltetett: Az id. törv. szab. 52. és 57. §§-ai értelmében a végrehajtás, ugy a sommás mint a rendes szóbeli perekben az 1833 6 : XV. és 1840: t. czikkek szerint a felhivott id. törv. szab. XI. fejezetében foglalt módosítások mellett levén eszközlendő.ezen XI. fejezetben azonban a biztosítási végrehajtást illetőleg semmi módosítás vagy pótló rendelet, avagy valamely kivétel nem foglaltatván, következőleg a váltói és egyéb ügyek közt e tekintetben előbb létezett különbség megszűntnek tekintendő, s az 1840: XV. t. cz. II. részének a biztosítási végrehajtásról szóló szakaszai köztörvényi ügyekben is alkalmazandók levén, annálfogva tekintve, hogy alp. részére a biztosítási végrehajtás előbb eszközöltetett minta felperesek részére, s az összeirt és zár alá vett tárgyakra alp. mint végrehajtató az 1844: VI. t. cz. 17. §. értelmében zálog és elsőbbségi jogot nyert; tekintve továbbá, miszerint az ideigl. törv. szab. 116. §. mely szerint a becslés egyidejűleg teljesítendő a zálogolással, főleg a kielégítési végrehajtásokról értendő, mi az 1840: XV. t. cz.II. R. 151. § ából is, mely biztosítási végrehajtásnál a becsüsök használatát a nyertes fél vagy megbízottja kivánatától feltételezi, — kitűnik; — végre tekintve, miszerint a lepecséclésnek a végrehajtó által lett elmulasztása a félnek hátrányára nem lehet, de különben is a törvény ezen elmulasztással a biztosítási eljárás érvénytelenségét össze nem köti, ezen okoknál fogva az e. b. ítélete helybenhagyatik, s a per sat. Felperesek ezen ítélet ellen is fellebbezéssel éltek, mert Aradváros törvszéke törvénytelenül járt el akkor, midőn alp. részére Vexler József ellen a biztosítási végrehajtást egyszerű kérelemre elrendelte, mert a kir. tábla számtalan esetben elv gyanánt felállította, hogy köztörvény utján alp. kihallgatása nélkül biztosítási végrehajtás el nem rendelhető, következőleg a történt biztosítás semmisnek tekintendő. Többire hivatkozik a perben előadottakra, s kéri a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával elsőbbségi jogát megalapítani. A kir. táblán ítéltetett: „A másodbirósági Ítélet az abban felhozott indokokból helybenhagyatik és a periratok sat-" (1864. apr. 23. 13412. sz. a.) felperesek ezen ítélet ellen beadott rendkívüli felülvizsgálati, illetőleg semmiségi folyamodvány ukban az ügy érdemére nézve az előadottakhoz ragaszkodván, és minthogy a váltói biztosítás a köztörvényit megelőzi, sőt a főmltgu Cancellária a köztörvényi biztosítást meg is szűntette, kérik az Ítélet megsemmisítését, s egyszersmind, minthogy ez ügyben mellettök a törvény és igazság harczol, magukat a konok perlekedési bírság alól is felmentetni. A kir. Hétszem. táblán Ítéltetett: „Ámbár polgári ügyekbe az 1840. évi 15. t. cz. 146. §. által a váltói keresetre engedett biztosítási végrehajtásnak helye nincsen, mindamellett, minthogy jelen ügyben alp. részére felperest megelőzőleg foganatosított biztosítási végrehajtás jogerőre emelkedett, és felperes saját követelésére nézve későbben épen ezen végrehajtásra felülzálogolást eszközöltetett, ez okokból a kir. tábla Ítélete helybenhagyatik, s a periratok sat." (1865. decz 4. 7280. P. sz. a.) Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hétszern. táblán az I. tanácsban febr. 8-án s a köv. napokon előadatnak : Scharfeneder Anna — Pálffy Anna e. telekkönyv. Grill Kár.— Jentsch Gottfried s többek e. hasonló, özv. Reichl Erzsébet — Ellenberger Henr. mint a , ,triesti a3SÍcurationi generáli" főügynöke e. megintés. Török Gáb.— gr. Waldstein Ernő e 175 db arany sat. Králik Ján. s neje—Heszler Mária örökösei e. telekkönyv. Schillingéi- Lip. — Hepp Emma e.telekkönyv. Herczeg Imre — Félegyházi Elek e. 50 ft kártérités. Id. Richl Ant.— a czeglédi alapítványi uradalom 8 többek e. igény. Elő.: Daruváry ktb. Ugyanott s ugyanakkor a II. tanácsban: A rozsnyói megyés püspökségnek úrbéri perbeni biróküldési kérvénye. Beregmegye Komlós helység volt úrbéres közönségének biróküldési kérvénye. Elő.: G ellen személynöki it. mest. Felelős szerkesztő es kuulo-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN.