Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 9. szám

35 közlő ur állítása szerint 1861. oct. 21-én kelvén s ugyan e szerződés XXXV. pontjában a bérlőknek betáblázási engedély adatván, hahogy bérlők ez állítólagos betáblázási engedélyei 1862. oct. 9-ig mint a hitbizományokat szabályozó legfelsőbb rendelet kiadásáig élnek vala, nincs kétség; miszerint azon időközben se zárlati, se hitbizományi, se utódgondnok nem lévén, ezeknek meghallgatása el nem rendeltethetik; de midőn a bérlők ez állítólagos jogukkal a kijelelt, hogy ugy mondjam kiváltságolt időben nem éltek, hanem az állítólagos jogukat oly időben óhajtják foganositani, mely időben annak foganositása törvény erejüleg bizonyos kellékekhez és feltételekhez van kötve, hogy azon foganositás érvényére ezen kellékeket és feltételeket teljesíteni kell, azt hiszem vita tárgya alig lehet. Nem az tehát a kérdés, váljon a hitbizományokat szabályozó legfelsőbb rendeletnek visszaható erő tulajdonittathatik-e, mert ez tulajdonítani nem is szándékoltatik, hanem az, hogy e legfelsőbb rendelet uralma alatt teljesíttetni kért jogügylet, azon rendeletben előirt kellékek és feltételek szerint teljesitendő-e? S azt hiszem, e részben alig lehet a jogi világban eltérő nézet, különben az fogna következni, hogy korábban kelt cselekmény jogviszonyai későbbi törvény által szabályozhatók nem lehetnek. Különben az fogna következni, hogy az ősis. nyilt parancs, telekkönyvi pátens, ideig, törvénykezési szabályok sat. magánjogi szempontból mind meg annyi jogosulatlan törvényhozói intézkedések, mert hisz ki 1848 előtt birtokát zálogba adta, azzal a szerzett joggal tette azt, hogy visszaváltási joga elévülés alá nem eshetvén, birtokát visszaválthatja; s ki követelését a telekkönyvi pátens behozatala előtt belábláztatta, azon szerzett joggal tette azt, hogy követelésének elsőbbsége élvezete végett többé egyéb jog lépést tennie szükség nem leend, és mégis az első esetben a zálogváltási jog, mert az ősis. pátens előtt nem érvényesíttetett, ennek uralma alatti időben elenyészett, a betáblázott követelés pedig, hahogy át nem kebleztetett, nyert elsőbbségét elvesztette, s abiró az első esetben a visszaváltást, a második esetben az elsőbbséget megtagadja a nélkül, hogy ítéletét, vagy az ennek alapul szolgáló törvényhozói rendeletet visszaható erő tulajdonitásának vádjával illetni lehetne. Különben pedig a tényálladék közlésében két hiba követtetett el, melyet helyreigazítani szükség. 1-ször. Ő herczegségeik a m. kir. udv. Cancelláriához 186 l-ik évben beadott folyamodásaikban gr. Zichy Ferencz ő Excellenciájának teljhatalmú kormányzó — igazgatóul kineveztetését, tekintve megerősítését kérvén, a folyamodásban határozottan kijelentették ; miszerint a kinevezett igazgató ó Excellenciája teljhatalmú intézkedéseire nézve semmi nemű befolyást fen nem tartanak, s ennek folytán a tisztelt gr. ó Excelleutiája hitbizományiadministratorul teljhatalommal kineveztetett; a bér s z er ződ és t t ehát ő kötötte, s ezért ő felelős, nem pedigaherczegek, kik teljhatalmú administrator létében, szerződés kötésrejogositva nem is lehettek; s azon körülmény, hogy e szerződést ő herczegségeik által is alá íratták, a különben sok részben törvénytelen cselekményt törvényessé nem gradualja; ő Exclja az administrator ur pedig e szerződés s annak számos pontjai és feltótelei által eljárhatása jogosultságának határát túllépte, a hitbizomány állaga sok részben megcsonkíttatott, elenyésztetett, s veszélyeztetett, ily cselekmény jogosulatlan s érvénytelen, s a herczegi hitbizomány jogaira nézve felette veszélyes fogna idővel lehetni, hahogy e jogosulatlan s ér|vénytelen szerződós betáblázás által némi | gyökeret — melylyel eddig nem bir — verhetne. | 2 szor. Közlő ur téved, midőn az elrendelt zárt önkényesnek hiszi. Törvényes az és birói, a törvény legjobb formájában. Nem ő herczegségeik kérték azt önkénytesen, de a hitbizományi gondnok kötelessége érzetében kötelezőleg s kényszeritőleg kérte azt elrendeltetni, s a legfelsőbb rendelete zárt törvényes s birói zárnak nevezi, mint ilyea kihirdettetett, foganasittatott s telekkönyvbe vezettetett, e zár tehát bár mi kényszerítő birói intézkedés végrehajtását akadályozhatja. Közlő ur a jogbiztonságra s a szerződésileg szerzett jogok épségben tartása feletti tekintetre hivatkozva zárja be sorait. A jogbiztonságnak tökéletesen megfelel a kir. tábla végzése, mely az összes érdekelt felek meghallgatását rendeli s a szerződésileg szerzett igényekre nézve minden attól függ, váljon törvényesek-e azon szerződések? mert törvénytelenül szerzett jogoknak épségben tartása nem áll se az igazság, se a törvény, se az állam, se a közönség érdekében. Kúriai ítéletek. Magánjogi Ügyekben. A kir. Hétszem. táblán. 5. Gr. Zichy Ferraris Bódognak, Baja városa elleni szerződés teljesítése iránti perében Ítéltetett: A tekintetes kir. it. tábla ítélete, mennyiben a birói illetőséget megállapította, mennyiben alp. várost az A. a. szerződés 4. 5. és 6. pontjaiban elvállalt kötelezettségek teljesítésére, jelesen a kereseti tőke és kamatainak a bajai szőlő birtokosokra kivetése és beszedésére s ugy a beszedett és beszedendő szőlő váltsági tőke és kamatairól, mint a felp. által alp. város javára lekötött 30878 frt 23 kr. pengő pénzbeli tőke és kamatainak a város pénztárába juttatása után még fenmaradó s a felperest illető pénzbeli tőke és kamatairól, illetőleg a felperes és alp. város között fenforgó kölcsönös követelések és ezek kamatai kiszámításáról kimeritő mérleges kimutatás készítésére s annak felp. kezeihez szolgáltatására kötelezte, az abban felhívott indokoknál fogva helybenhagyatik, a fentebbi kötelezettség teljesítése végett megszabott határidő azonban három hónapra akként terjesztetik ki, hogyha ez alatt alperes város az A. a. szerződés 4. 5. és 6. pontjaiban elvállalt s bíróilag is meghagyott kötelezettségét s ennek folytán felperes teljes kielégítését nem teljesitendi, azon esetre a felperes által B. a. felmutatott kiszámítás helyesnek tartatván, alp. város ellenében az erre alapított 7830 frt 91 V4 kr. tőke és ennek 1864. nov. 16-tól számítandó 6 °/0 kamatai iránt jelen perrel érvényesíttetni kérelmezett felperesi követelés kötelező erejűnek mondatik ki. Ekként a kir. it. tábla Ítélete részben helybenhagyatván, részben megváltoztatván illetőleg módosíttatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. (1865. oct. 27-én 13899. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hét3zem. táblán az I. tanácsban jan. 29-én 3 a következő napokon előadatnak: Godán Jánosné — özv. Spiesz Jánosné e. atyai örökség. Felsenburg Mór — br. Pongrátz István s neje e. 1700 frt. Hoffmann József — Lovczányi Géza e. 220 frt. Nagy Veronika — özv. Gulyás Pálné s többek e. 100 frt. Zsivor Pál és Zsuzsánna — Zsivor Juliánná e. örökösödés. Doniján János — Vámoser Hermann e. 469 frt. Antoni Imre — Imre György e. 186 frt 48 kr. Hotye Danilla — Buda Juon e. birtok kibocsájtás. özv. Krotky Vinczéné — özv. Kőnig Józsefné e. 6300 frt. Engel