Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 98. szám

396 Felperesnók 1857 máj. 23-án ügyvéd-vétség alapján előbbi állapotba visszahelyezést kértek, s a visszahelyezés felett folyt terjedelmes szóváltások befejezése után a kaposvári cs. k. mtörvszék ez. a. Ítéletében felperesnőket kérelmüktől ismét elmozdította. Felperesnó'k ezen Ítéletet fölebbezvén: a per a soproni főtörvszéknek időközben történt megszüntetése folytán a kir. ítélő táblához áttétetvén: ez által Ítéltetett: „Felperesek az előbbi állapotba visszahelyezés iránt benyújtott keresetlevelükhöz B. és C. a csatolt Ítéletek szerint a még 1847 oct. 21-én indított, s így a fentebbi ítéletek szerint is az 1852 nov. 29-én kelt uy. par. által folyamában nem gátolhatott anyaperben keresetüktől azon okból mozditattak el, (D.) mert a kereseti hagyaték urafogyottságát vagyis azon a perben vitatott döntő körülményt, hogy Polák József özvegy hátrahagyása nélkül halálozott-e el — nem igazolták, s így azon tényt, melyre az igényelt jog állapíttatott, be nem bizonyították; miután azonban felperesek ezen előbbi állapotba visszahelyezést tárgyaló keresetük mellé E. a. csatolt uj bizonyítékkal azt, hogy Pollák Józsefné még 1847 mart. 8-án, s igy az alapper megindítása előtt meghalálozott, igazolni kívánják, az pedig, hogy ezen döntő ténykörülmény az alapperben nem igazoltatott, egyedüla felpereseket képviselő ügyvédnek lenne felróható: ezeknél fogva felperesek a kellő időben benyújtott keresetlevelük mellé E. a. csatolt uj bizonyíték alapján is keresetük igazolására jogositva levén, egyszersmind ügyvédöknek az alapperbeni mulasztása nyilván kitűnvén: a kért előbbi állapotbai visszahelyezésnek hely adatik. Ekként az e.b. Ítélete megváltoztatván, a periratok a kereseti ügynek érdemleges elintézése végett illetőségükhöz leküldetnek. Mely pernek sat. (1863 j u l 27, 49,33 P. s z. a.) Az alp. részről közbe tett fölebbezés folytán a kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett. ,,A kir. ítélő tábla ítélete oly megjegyzéssel, hogy az előbbi állapotbai visszahelyezés csak az auyaper tárgyát képezett Pollák József utáni öröklésre értendő, az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a felterjesztett periratok további sa." (1864 mart. 4. 13280 P. s z. a.) (Vége köv.) Jogeset. Zálogjog-előjegyzés igazolása. A váltó tulajdonos váltójoga megszűnvén, a köztörvényi viszkere•eti joga s a forgató annak megfelelő kötelezettsége még fenmarad. A váltótnlajdonos zálogjoga előjegyzésének igazolása helyet foghat, habár az előzök (elfogadó s kibocsátó) elégtételre való képtelensége még nem igazoltatott is. A zálogjog előjegyzésének igazolása az alperesi kötelezettség fenállása mellett csak a zálogjognak bekebelezés általi biztosításául tekintendő. Az tehát egyszersmind az adóssági összeg megfizetésében való elmarasztalást is nem targyazza. Az érsekújvári takarék pénztár 1863. mart. 15. Nyitra megye telekkönyvi törvszékéhez benyújtott zálogjog előjegyzést igazoló keresetlevelében kéri Székány Mihály váltóforgató idézésével tartandó tárgyalás után, az eredetben A. a. bemutatott 1000 frfc. o. é. váltó alapján a felp. takarék pénztár javára 1862 jan. 13-án 2482 sz. a. Székány Mihály javaira elrendelt zálogjog előjegy zést igazoltnak kimondatni, a bekebelezést elrendeltetni s alperest az okozott költségekben elmarasztaltatni. Ellenbeszédül előadatik, hogy a takarék pénztárnak a kérdéses váltóból alp. ellen eredhető minden joga elenyészett, mert a 2/. a. váltótörvszéki végzéssel a kereset alp. ellenében megszüntetett, és az ugyanazon végzés szerint makacsságból elmarasztalt kibocsátó Zólyomi János ellen intézett felp. végrehajtást, mely még folyamatban van ; nem maradt tehát joga felperesnek, melyből alperes e. még további kötelezettséget vonhatna, s mely telekkönyvileg bekebelezhető lehetne, kéri tehát felperest keresetével annyival is inkább elutasittatni, minthogy egy és ugyanazon követelés kielégítését egyszerre váltó és köztörvény utján is követelni tilos; s végre költségeit is megítéltetni kéri. Válaszul előadatik, hogy felperesnek v ál t ó j o ga ugyan elenyészett alp. ellen, de nem köztörvény utjáni v is z k e r e s e t i j o ga, mely még mindig fenáll ; és minthogy alp. nem tagadja, hogy az 1000 ftos váltót a takarék pénztárra forgatta a nélkül, hogy a szavatosságról lemondott volna, ugyanazért a takarék pénztár a váltót a kibocsátó, és elfogadónali vagyon hiány esetében alperestől követelni jogositva van, igy az előleges biztosítást is ; s ez szerint zálogjog előjegyzése ezen keresettel igazolható. Viszonválaszul alp. megjegyzi, hogy nincs bebizonyítva, miszerint az elfogadó és kibocsátó a váltót kifizetni képesek nem lennének, vagy hogy az ellenök vezetett végrehajtás eredmény nélkül maradt volna Alp. e. köztörvény utján sem lehet felperesnek fellépni, miután alp. minden kötelezettség alól itéletileg felmentetett, s felp. a marasztalt fél ellen a végrehajtást folytatja. Alp. szavatosságáról annál kevésbbé lehet szó, mert erre magát nem kötelezte, sat. Nyitra megye telekkönyvi törvszéke által 1864 april 15-én 4045 sz. a. ítéltetett: „Az érsekújvári takarék pénztárnak 1862 máj. I7-én 2482 sz. a. folyamodására azon évi jun. 13. 2482 sz. a. hozott végzéssel 1000 frt. és 6°|0 kamatjai erejéig az érsekújvári 108 sz. tjkönyvben Székány Mihály nevére vezetett birtokra, a takarék pénztár javára megengedett zálogjognak előjegyzése igazoltnak nyilvánittatik, ezen előjegyzett zálogjognak bekebelezése megengedtetik, s ennek foganatosítása az ítéletnek jogerőrei emelkedése után a telekkönyvi hivatalnak meghagyatik, és alp. 20 fr. perköltség megfizetésére köteleztetik. Indokok: A keresethez mellékelt és az alp. által valónak elismert váltó tartalmából kiderül, hogy Székány Mihály alp. ezen 1861 oct. 12-én Zólyomi János által 1000 frtról kibocsátott, Székány István által elfogadott és 1863 jan. 13-án fizetendő váltót az érsekújvári takarék pénztárra forgatta, mi által ezen lejárt követelésnek érvényes jog czime és valósága bebizonyíttatott. Ezen bizonyíték irányában az alperesnek kifogásai, a többi közt, hogy Székány Mihály alperesre nézve az idézett okirat érvényét elvesztette — annál fogva, hogy a felp. a váltói szigortól elállván, a váltóból eredt jogának köztörvény utjáni érvényesítését a vtk. I. 209 §. értelmében magának fentartotta, figyelembe nem vétethettek. Miért is az előjegyzés igazoltnak kimondandó és alp. miut pervesztes a költségekben is marasztalandó volt." Kmf. Alp. ezen Ítélet e. semmiségi panaszszal egybekapcsolt fölebbezést nyújtott be: mert szerinte helytelen az ítélet azon indokolása, hogy a takarék pénztárnak a vtk. I. a 209 §. értelmében köztörvény utján valamely