Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 76. szám

308 birtokok mérnökileg felvétessenek, az urb. állománynak kiegészítése, és a múltra nézve a lakosok k á rtalani tás a elr eude 11 essék , s hogy alp. uradalom a meghitelesitett térkép, úrbéri tábla és a telekkönyv elömutatására s e perhez való mellékelésére köteleztessék. E tekintetben oda nyilatkozott az alp. uradalom, miszerint nem idegen attól, hogy az urb. telkek, s azokhoz tartozó illetmények uj rendbeszédes alá vétessenek, s egyszersmind előmutatja a felvételi tervet, az urb. táblát és a telekkönyvet, végtére a munkáló mérnök által egy kaszás térfogaton termeszteni szokott szénának felszámítását, melyből kiderülne, hogy a pártfogolt község a törvény által rendelt mennyiségű kaszállókkal kellően el van látva. A. felp. tiszti ügyész előadja, hogy Rigyicza község 1799-ben még mint kamarai birtok 162 Vj adózás alatt álló és 3% szabad telekből állott. E telkek mindegyike az urb. illetményen felül még 29 hold legelővel volt ellátva. 1800-ban a község adomány utján magán birtokba jutván, az uradalom házilag uj szabályozást foganatosított, mely rendbeszedés folytan a telkek száma megmaradt ugyan, de a közlegelői illetmény 29 holdról 16-ra szállitatott le, s az ekképen létesített 1992 hold felesleget az uradalom birtokába vette. Megbánván később az uradalom, hogy a telkek illetményét az előbbeni állapotban hagyta, a fentebb érintett magán uton végbevitt rendbeszedést 1813-ban uj szabályozás alávette, s a minden telek után járó 22 kaszás számot fentartotta ugyan, de minden kaszás utáni térfogatot, mely az 1783-ban végreha jtott szabályozáskor 11Ó0 • öllel szolgáltatott ki — 800 • ölre leszállította, s így a kaszállók állományából 996 holdat tettlegesen kihasítván, azt a község nagy kárára sajátjává tette. Az alp. uradalom azt válaszolta, hogy tőle az urb. telkek rendbeszedhetési joga annyival kevésbé tagadható meg, mert a törvények értelmében a község által birt valamennyi földeknek ő a főtulajdonosa, és a lakosokat csak az azoktóli haszonvétel illeti, s minthogy a G. a. okmány szerint az uradalom a közös legeltetés jogáról lemondott; ennélfogva az urbériségek utáni illetményeket törvényszabta korlátok közé teljes joggal szoríthatta. A kaszállókat illetőleg minden telek után 22 kaszás térfogat volt kiadandó, ezen rendeletnek elég tétetett; mert az 1815-iki legfelsőbb rendelvény azt határozta, hogy egy kaszási térfogat annyi öllel hasittassék, a mennyi elégséges egy szekér szénának termesztésére; a 10. sz. a. kir. resolutio pedig azt rendeli, hogy egy kaszási térfogat, ha az egy szekér szénát ad, csak 800 • öllel adassék ki.Már pedig a megyei mérnöknek felszámítása tanúsítja, hogy a rigyiczai határban 800 • ölbó'l álló kaszálló 3 1 2 kubik öl szénát ad sat. Az eljáró uriszék 1826 mart 26. napján hozott Ítéletével azon tekintetből, hogy az adózás alatt álló urb. telkek száma 1621|2, a szabadosoké 3V2 telekben fentartatott, s hogy a 6. sz. terv, 7. sz. urb. tábla, 8. sz. a. telekkönyvből kiderül, miszerint minden telek után szántóföldekben 32 h., kaszáitokban 22 kaszás utáni térfogat és elégséges legelő kiszolgáltatott, a telkeknek ilyképpeni uj beosztása helybenhagyatott és a szabályozás helyesen megtörténtnek nyilváníttatott. A megyei törvényszék pedig 1827 mart. 8-án hozott ítélettel azon tekintetből, hogy az utolsó szabályozást megelőző és a mostani telkek állapotáról összehasonlító okmány hiányában alapos ítélet hozható nem levén, az öszszehasonlitó okiratnak a perhez csatolása végett az iratokat az uriszékhez visszaküldötte. A periratoknak a cornbinatoriummal lett kiegészítése után a uriszék 1830. mart. 15-én kelt ítélettel a jelenlegi szabályozást, illetőleg az uj dotatiót, mind a közlegelőre, mind pedig a kaszállókra nézve helybenhagyta, mely Ítélet az 183Ó decz. 16-án hozott megye törvényszéki ítélettel egyáltalában jóváhagyatott. A m. kir. Helytartó Tanács 1836. decz. 20-án kelt intézményével, az 1-ső és 2-od bíróság egyhangú ítéleteit helybenhagya s a periratokat azon utasítással küldte vissza, hogy mindenek előtt a legelő, annak elégségének meghatározhatása okáért szemle alá vétessék, s az eredményről kiállítandó okmány a perhez csatoltassék; továbbá az uradalom utasíttassák, hogy az 1783-ik évben eszközlött telkek felméréséről, ugy az átadásról és átvételről szóló okiratokat a perhez csatolja, hogy a dűlők eddig elmulasztott osztályozása eszközöltessék, és hogy az urb. táblában a kaszálló illetmény egy kaszás mértéken alóli parczellákban levén beirva, holott az urb. rend. 5 fejezetének 22 §-a szerint J/8 -dal lettek volna bejegyzendők, mi utólag eszközöltessék. (Folyt, következik.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 27. Fejes János felperesnek — Tulok János mint néhai Grál György végrendeleti ált. örököse e. 420 f. irott hitbér s járulékai iránti perében ítéltetett: Az A alatt beperesitett okmányban felperes elhunyt édes anynyának második férje néhai Gál György nevezett neje és annak maradékai részére 420 f. hitbért az özvegyi tartáson kivül akkép kötelezvén, hogy az, hátrahagyandó vagyonából az illető örökös által mint kész adósság hiány nélkül kifizettessék; — ezen okmány világos tartalmánál fogva felperes keresete alapos levén, — alperes mint emiitett Gál György végrendeleti örököse a keresetbe vett 420 f. hitbér,— annak felperes kérelméhez képest, a kereset megindítása napjától számítandó 4 °/0 kamatának megfizetésébe elmarasztatik; a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek,— és ekképen az alsóbb bíróságok ítéletei megváltoztatván, s a per sat. (186G. szept. 10. 13947. sz. a. Elő.: Ferenczy ktb.) Felhívás.*) Az 1865. decz. 3-án tartott előleges ügyvédi értekezlet által kiküldött ideigl. választmány az alakulandó kassai ügyvédi egyletnek „alapszabályi javaslatát" elkészitvén ; a feletti tanácskozás, s megállapodás szerzése érdekéből Kassa városa, Abiujmegye és Abaujjal szomszédos megyék oki. ügyvedei f é. oct. 14-ik napjának délutáni 3 órájára szab. kir. Kassa városába alólirt által ezennel szívesen meghivatnak. Az értekezés szab. kir. Kassa városának udvarház termében ibg megtartatni. — Kelt Kassán, szept. 12-én 1866. SZENTLÉLEKY GYULA, ügyvéd éj az ideigl. választ, elnöke. *) Meg kell jegyeznünk, mikép ezen felhívás közzététel végett hozzánk csak f. é. szept. 27-én érkezett. Szerk Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVAlV. Megjelen e lap hetenkint kétszer —kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt — félévre 4 frt—negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, aldunasor és kalap-utsza szögletén 1. sz. a. ISyomaloll Pesten, i&titi. fí « c i í Sándor Hflal. 'Érkor (irtlijór.y rs Kocsi nyomdájában.) Hat-piaa és aí-dvnasor sarkán 9. si. a.