Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 74. szám

299 Miklós ügyvéd a megjelenésben más ügyei által aka- ; dályozva volt is, folyamodók s illetőleg alperesek akár I személyesen, akár helyettes megbizottjuk Popovics János ügyvéd által a tárgyalásra megjelenhettek volna; mert az egyességileg máj. hó 30. napjának d. e. 10 órára kitűzött tárgyalásra megjelenni elmulasztván, az elmaradást egyedül Philimon Miklós ügyvéd urnák magán ügyeibeni elfoglaltatása miatt igazoltnak venni nem lehetett. Mi pedig a 2/. a. nyugtát és ebből vont következtetést illeti, mint uj bizonyíték, elmaradás igazolására éppen nem, hanem perújításra szolgálhat alapul sat. K. m. f. Ezen végzés e. felp. ügyvéd képviseltjei fel f oly amodtak; mert bebizonyított, sőt bíróságilag is elismert tény, hogy képviselőjük a tárgyalásra kitűzött napon megjelent, és midőn a tárgyalási határidő egész napra vagyis délutánra is értendő, igazolási keresetükkel helytelenül lettek elutasítva, részint azért, mivel a korábbi megjelenés elhárithatlan akadályok miatt késleltetett, részint mivel részükről az alperesi keresetet megszüntető nyugta mutattatott fel; mert helytelen a végzés azon indoka, hogy az igazolási keresetet a törvény csak a perben álló félnek és saját személyében meg uem jelenhetés miatt engedi meg, miután míg egyfelől a törvényhozás meg nem tiltotta, hogy a meghatalmazott meghatalmazói ügyében ön neve alatt is felléphessen; más részről nemcsak a végzésben idézett 95. §. hanem más §§-ban is használtatik ezen szó „fél" anélkül azonban, hogy alatta mindenütt csak személyileg a perben álló felek lennének érthetők. Helytelen a helyettesítést érintő indok is, mert a helyettesítés ugyancsak ügyvédök által történhetvén, a mint ez akadályozva lett a kitűzött órára megjelenni, szintúgy akadályozva lehetett helyettese is. Végre megjegyzik, hogy az igazolási kereset is egyik neme levén a perújításnak, a becsatolt nyugta nyomatékosabb indokul szolgálhatott volna az uj tárgyalás megrendelésére, mint a milyennel az megtagadtatott sat. A kir. táblán végeztetett: ,,Az igazolást kérő fél által tanukrai hivatkozással felhozott ama ténykörülmény, hogy ő t. i. felperesi meghatalmazott a tárgyalást megelőzött napon a bíróság helyétől távol levén, onnan k özb ej ött véletlen akadályok miatt a biróság hivatalos helyiségeibencsaka tárgy alási n apna k délutáni óráibanjelenhetett meg, és jelent is meg, — az ellenfél által határozottan nem tagadtatván ; — azon kifogás pedig hogy az igazolási kereset Killer Károly és neje helyett azoknak meghatalmazottja által támasztatott, miután a keresetlevélben használt meghatalmazotti minémüség szinte kétségbe nemvonatik, az idejében benyújtott igazolási kereset visszautasítására alapul nem szolgálhatván; ezeknél fogva a kért igazolásnak hely adatik, az eljáró biróság Kammer Ferencz keresetének tárgyalása végett a feleknek uj tárgyalási határnap kitűzésére utasittatik, s ekkép megváltoztatván az e. b. végzése, az iratok ugyanahhoz visszaküldetnek." Mely ügynek sat." (1864. j u 1. 4 - é n 2477. P. sz. a.) Ezen kir. táblai végzés ellen Kammer Ferencz által emelt felfolyamodás folytán a kir. Hétszem. táblán határoztatott: „A kir. ítélő táblának végzése az abban felhozott okokból helybenhagyatik, és az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. a u g. 11-én 14028. P. sz. a.) Jogeset. Világos örökösödési sommás osztályú ügy. Világos örökösödés esetében, az osztoztató bíróság megválasztatásával, az illetőt azon jogától, hogy keresetét a törvény rendes utján érvényesíthesse, elzárni nem lehet, ha az osztoztató biróság működését egy év lefolytával, (1836: XIV. t. ez. 1. pont ellenére) mind az ideig sem fejezte be, sőt az, több tagja kiléptével, szabályszerflleg még kiegészítve sincsen. Zimányi Ferencz, mint Fekete Ilona, Teréz és Erzsébet engedményese Fekete Lőrincz e. néh. Fekete János hagyatékának 's/- része iránt 1863. decz. 1-én inditott keresetében előadja, miképen néh. Fekete János 1858. jan. 29-én végrendelet nélkül elhalálozván, annak hagyatéka, mely A. szerint összesen 2110 o. é. frtra becsült egy egész telek, egy szőlő, gazdasági szerek és ingókból áll, öt gyermekeit, névszerint Lórincz, Verona, Ilona, Teréz és Erzsébetet egyenlő' részekben illeti,— ezek közül azonban hárman t. i. Ilona, Teréz és Erzsébet az őket illető 3/l részt B. szerint 500 o. é. frtért teljes tulajdoni joggal neki átengedték oly formán, hogy az egész hagyaték birtokában levő Lőrincz testvérük iránt jó indulatból a külső és belső egy egész telekből nem 3/4 részt, hanem csak 2/4 részt kívántak és engedményeztek át, a szőlőből és ingókból azonban egész j/4 rész illetőségüket. Minthogy pedig Lőrincz az engedményezőknek örökrészét kiadni vonakodik ; annálfogva felp. engedinényesi jogánál fogva kéri alperest tárgyalás folytán arra köteleztetni, hogy a csécsei 160 tj könyvben foglalt egy egész telek külső és belső fekvőségnek felét természetben, továbbá a szőlő 10 frt értékének és a 200 frtra becsült ingóknak 3/4 részét vagyis 126 frtot adja ki. Alp. a keresetet leszállitatni kéri, mert felp. engedményezői a kérdéses örökségükre nézve alp ellen sommás osztoztató biróság utján is perlekednek, mely biróság 1863. febr. megalakulván, működését megkezdette; felperestehát,ki csak engedményezőit képviseli — ugyanazon igényekre nézve és ugyanazon alp. e. patvarkodás büntetése nélkül két pert nem folytathat; e körülmény nem tudásával sem mentheti magát felp. mert ő is a választott birák egyike; — végre többet is vett keresetbe, mint a mire engedmény nyel birt, mert a B. a. szerződésben csak egy telki állomány felét vette meg, s mégis szőlőt s ingókat is keres. Felp. a válaszban tagadja, hogy a választott biróság megalakult volna, mert felp ama bíróságban soha részt nem vett. Egyébiránt a fél nem tartozik az osztoztató biróság eljárásában megnyugodni, hanem keresetét a törvény rendes utján érvényesítheti, és minthogy az osztoztató bíróságnak csak vérek közt van helye, a felp. mint idegen ama engedmény utján jogait már csak a törvény rendes utján érvényesítheti. Az sem áll, hogy felp. keresete túlzott volna, mert ő B. szerint a 3 testvér egész örökségét vette meg. Viszonválaszban alp. megjegyzi, hogy a feleknek törvény útjára térni csak akkor lehet, ha az osztoztató biróság eljárásában meg nem nyugodnak, de a már egyszer megválasztott bíróságtól vissza nem léphetnek, felp. tehát az osztoztató biróság ítéletét bevárni köteles, raiértis keresetét leszállitatni kéri. Nógrádmegye törvszéke által 1864. jan. 20. 114. sz. a. hozott ítélettel alp. Fekete Lőrincz néh. Fekete János hagyatékából a csécsei 160. sz. tjkönyvben foglalt összes belső és külső fekvőség fele részének természetben,ugy a 200 frtra becsült gazdasági szerek és ingóságok és a 10