Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 5. szám

Ilyen a vtk. I. r. 80. §. mely szerint az elfogadás a váltójog szerinti fizetés kötelességét vonja maga után, mi más szavakkal annyit jelent, hogy ha valaki egy váltót elfogad, azt fe 1 tét 1 e n ül kifizetni tartozik ; tehát nem élhet például azon kifogással, hogy váltóra értéket nem kapott, mit különben az L r. 16. §. határozott szavakkal ki is mond; nem hivatkozhatik továbbá oly szerződésre, melyhői a váltó állítólag keletkezett, mert a váltó önálló szerződés iránti oklevél, melynek egyedüli törvényes alapja az elfogadás. Ilyen továbbá az I. r. 185. §.. mely szerint „azon váltót, mely egyszer elfogadtatott, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne" kivévén természetesen az elfogadás lényegét, t. i. az elfogadott összeget, lejárati időt, és az elfogadási aláírást, mert csak az elfogadás erejéig lehet valakit jogosan fizetésre szorítani. így például, ha valaki egy 1000 frtról szóló váltót elfogad, és ezen váltó aképen hamisitatik meg, hogy az 1. szám 4-re változtatik, az elfogadó ezen váltót csak 1000 frt erejéig lesz kénytelen kifizetni, a hamisításra nézve „fenmaradván a csalárdsággal élők ellen minden jogai," mint az idézett szakasz végszavai rendelik. Ilyenek a törvények azon szakaszai, melyekben a fizetésre, íélebbezésekre, kifogásokra 24 órai határidő tűzetik ki. (Folyt, követk.) Zálog válási jogeset. (Vége.) Az e. b. ítélet ellen alp. semmiségi panaszszal egybekötött felebbezésükben előadják, hogy ez Ítéletnek azon indoka, hogy Foglár Anna az ellenmondás oka elfogadásának követelése végett 32 év alatt pert nem indított és ekként az iktatás tisztítottá vált, — alaptalan, mert az 52. lap. 3. és 70. lap. 20. Döntvény élteimében, de a dolog természeténél fogva is, ily nemű pert csak a birtokon kívül ellenmondó tartozott megindítani, mig ellenben a birtokban levő, ha nem akart, nem tartozott perlekedni, megfordítva azonban az ellenmondás oka követelése végett a törvényes birtokon kivül levő Balogh Pál tartozott volna pert indítani. Tagadják, hogy az A. a. az 1 sz. alattinál alperesekre nézve előnyösebb feltételeket foglalna magában, mert mig az A. a. mellett a betáblázással nem terhelt Balogh Pál eltékozolhatta volna, addig a zálogszerződés teljes biztosítékot nyújtott. Midőn az anyaperbeli bíróságok a felp keresetét az A. a. koholmány alapján elenyésztetik, a jelenlegi e. b.-nak ezen okmány ujabbi magyarázatába való bocsátkozása akkor, midőn az uj okmányok az ellenkező magyarázatra befolyással nem lehetnek, törvénytelen, mert a legfőbb bíróságnak polgári perekbeni mpgyarázata mindenkire kötelező — ezen okból az ítélet semmis sat. A ki r. táblán ítéltetett: „Az előbbeni állapotbani visszahelyezés iránt hozott első birósági ítélet az abban felhozott indokokból helybenhagyatik ; az ügy érdemét illetőleg, tekintve, hogy az anyaperben felmutatott és ismét jelen visszahelyezési kereset alapjául vett, egyedül Balogh Pál által 1817. évben kiállított, alperesek részéről valódinak el nem fogadott — eredetben fel sem mutatott, sőt kétségbe vont egykori létezése is egyedül saját ügyvéde tanúvallomásával igazolni kivánt A. a. mind három bíróság által oly okmánynak, melylyel bebizonyíttatnék, hogy az 1803. évben mindkét fél részéről aláirt zálogszerződés megváltoztatott, és 1817. évben még lenem telt 18 zálogos év nem az A. alattinak kelte, hanem Balogh Pálnak halálától számitandólag fentartatott volna, nem tekintetett és ebből folyólag felperesnek lehető kiváltási igénye az ősiségét szabályozó rendelet 23. §-a értelmében elévült és elenyészettnek kimondatott; jelen visszahelyezési perben pedig felperes ezen A. alatti érvényességének, és hogy Balogh Pál a kereseti birtokot 1817. évben tényleg és valósággal vissza váltotta, s igy alperesek a birtokban nem az 1803. évben kötött zálogszerződés mellett lévén, — hanem az 1803. évi zálogos szerződés megujitatván, a felp. kereset el nem évült, a becsatolt uj okiratokkal épen be nem győzte, mivel az általa felmutatott, Balogh Pál nevében megindított visszahelyezési per az 18G3 évi zálogos szerződés megujjitását és Balogh Pálnak a birtok tényleges visszaváltását nem igazolja, mert néhai Balogh Pál a kérdéses pert — mint a kereseti birtoknak még akkori tulajdonossá — a zálogbirtokos jogainak sérelme nélkül megkezdhette, sőt mint a zálogbirtokosnak férje neje helyett az eladott fák árát is felvehette a nélkül, hogy ebből az 1803. évi zálogszerződés megszűnte, más, felperes által fel nem mutatott szerződés életbelépte igazoltatnék, s ekként ezen bizonylatok a legfőbb törvényszéki ítélet által elutasított kereset bepróbálása s illetőleg az ott kimondott érvek megdöntésére alapul nem szolgálván, az e. bír. ítélete részben megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, s a perköltségek kölcsönös megszüntetésével a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldednek.'1 Mely per sat. Akir. táblai ítélet ellen felp. fellebbezést nyújtván be terjedelmes előadásában czáfolni igyekszik a kir táblai ítéletet, nevezetesen, hogy a kir. tábla határozatának alapjául az anyaperben hozott három birósági ítéleteket és nem az uj okmányokat vette. Kéri az e. b. ítélet helybenhagyását. A kir. Hétszem táblán Ítéltetett: ,,A kir. it. tábla ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, s a periratok további sat. (1865. márt. 15-én 2228. P. sz. a.). Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itéló táblán. 7. Ruszter János felperesnek Steinacker S. alperes e. 368 frt és járulékai iránt indított könyvkivonati perében ítéltetett: Tekintve, hogy az A. a. hitelesített alakban mellékelt köayvkivonat az 1723: 53. t. cz. értelmében csak félbizonyitékot szolgáltat, s annak kiegészítésére a fentebbbi törvény és az 1840: XV. törv. czik II. r. 103. §-hoz képest a pótlóhit letétele szükséges, ugyanazért alperes a kereseti 368 írtnak, s 42 frt 39 kr. perköltségnek 15 nap alatti lefizetésében csak azon esetben marasztaltatok el, ha felperes pótlóhitét arra: „hogy az A. a. könyvkivonatban foglalt tételek kereskedelmi főkönyvének tételeivel teljesen és mindenben egyeznek, leteendi; mire nézve köteles felperes a jelen ítélet jogérvényétől letelendő 3 nap alatt a hit letételére folyamodásilag késznek nyilatkozni, s azt az arra kitűzendő határidőben mulhatlanul letenni; ellenkező esetben alperes a kereset alól felmentetik, s felperes tartozik 25 frt perköltséget alperesnek különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni, s enynyiben az eljáró városi törvényszék feltétlenül marasztató ítélete az ebben felhozott indokok épségben hagyása mellett megváltoztatván a per stb. (1865. oct. 17-én 15135. sz. a. Elő.: Bőthy ktb.). 8. Guttinan Ádám s érdektársainak, Miller Bálint elleni szolgalmi jog elismerése iránti perében Ítéltetett: Alp beismerése, de a kihallgatott tanuk vallomásából is kiderülvén az, hogy felperesek, a kérdéses útnak rövididővel ez előtt történt elzárásáig, több mint 30 éven át folytonos és háborítatlan használatában voltak