Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 68. szám

Pest, lS()(i. kedd szept 4. 68. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom; A telekkönyvi rendelet H. rész X. szakasza hata'rozatai sat. — Haszonbe'ri jogeset. (Folyt.) — Kur. Ítéletek.—Hiv. tudnivaló. A telekkönyvi rendelet II. rész. X. szakasza határozatainak, gyakorlati magyarázata Jászkunságban. Kun György ügyvéd úrtól. Seh. testvérek kecskeméti lakosok, folyamodtak Árokszállás város tanácsához mint telekkönyvi hatósághoz az iránt, hogy K. M. ellen nyert zálogjogi előjegyzés K. M. ellen időközben indított perben, a nyerendő jogerejü határozatig nyitva tartassék. Ezen folyamodásra Árokszállás tanácsa következő végzést hozott: „Ezen kérelemnek hely nem adatik, amenyiben az által f. é. jan. 16-án beadott előjegyzésnek szokatlan érvényben tartása kérelmeztetik ; azonban az előjegyzett elsőbbség f. é. febr. 24-től, mint a mely napon a per megindítás igazoltatott, érvényre emeltetik 3627 frt erejéig. Mert: K. M. adós ellen folyamodók után per eldöltéig kiterjesztett zálogjogi előjegyzést nyert hitelezők jogait, illetőleg per igazolása által nyert elsőbbségét sérteni nem lehet, s mert a 11. sz. végzés határozatának elég nem tétetett; s mert az 1855.decz. 15. telekkönyvi rend, II. X. szakasza határozatai jogosultságot nem is nyújtanak. Miről folyamodók a kecskeméti városi törvényszék utján felzeten értesítettnek." Kelt sat. Már most lássuk, mit mond ezen végzéssel ellenkezőleg a telekkönyvi rendelet, a melyre az érdemes tanács hivatkozott, nem is tudva talán, hogy maga alá öntötte a forró vizet. A telekkönyvi rendelet azt mondja: „Minden előjegyzés csak azon feltétel alatt szolgál a dologbani jog szerzése, átváltoztatása vagy megszüntetése alapjául, hogy igazoltassék, s csak azon terjedelemben, melyben az igazolás történt. Az igazolás visszahat az előjegyzési kérvény benyújtása idő pontjára. Azt is tudjuk és pedig a telekkönyvi rendeletből, hogy az előjegyzés igazolása kétféle uton történhetik, nevezetesen biróságon kivül, ha az, ki ellen előjegyzés történt, nyilatkozik az iránt, hogy ő a bekeblezést megengedi, vagy pedig birói uton azaz: ki ellen előjegyzés kéretett, per utján hozott jogerejü határozat alapján. De nézzük tovább, mit mond a telekkönyvi rendelet 61. §-a. A telekkönyvi bejegyezvények hatályossága azon időponttól fogva kezdődik, melyben az azokteljesitéseérti szabályszerüleg felkészített kérvény a telekkönyvi hatóság iktató hivatalába érkezett, ennélfogva a bejegyezvények közötti nyilvánkönyvi rangsorozat, az e részbeni telekkönyvi kérvények iktatókönyvi számának sorrendé szerint határoztatik meg. Az is áll továbbá, hogyha az igazolásnak per utján kell történi, az orszb. 157. §-a szerint a kereset azon telekkönyvi hatóságnál nyújtandó be, melynél az előjegyzés kieszközöltetett; —ha pedig már az előjegyzési kérvény benyújtása előtt, vagy benyújtása idejekor követelése kifizetése végett keresetét folyamatba tette volna, akkor ezen körülmény kimutatása az előjegyzés igazolásárai határidő nyilván tartására elegendő, és külön igazolási kereset benyújtása nem szükséges; vagy pedig az előjegyzés után a hitelező az adóst az előjegyzett követelés végett beperli, akkor a telek könyvi hatóságnál a per megindítását hitelesen azaz: a bírósághoz benyújtott keresetnek egy bemutatott felzetével igazolva az előjegyzés nyitva tartását kéri. Az előjegyzést rendelő végzés kézbesítési ideje határoz itten, nem pedig azon idő, a melyben a tanács az előjegyzést elrendelte, és igen jó lesz megjegyezni, hogy az előjegyzést a bíróság hivatalból ki nem törülheti, hanem ha az előjegyzés nem igazoltatott, akkor az, ki ellen az előjegyzés eszközöltetett, az igazolás elmulasztása alapján az előjegyzés kitörlését kérheti, és ha az előjegyzés kitörlése az előjegyzést kérőnek beleegyezése nélkül kéretik, ugy tárgyalás rendelendő, mely alkalommal mint az előjegyzést kérő köteles kimutatni, hogy az igazolási határidő fentartatott, hogy a kereset kellő időben be nyújtatott; ellenkező esetben az előjegyzés kitörlése minden további halasztás nélkül megengedtetik. Az előadottakból kitűnik, miszerint a telekkönyvi rendelet II. X. szakaszainak határozatai igen is jogosultságot nyújtanak, az igazolás nem a tanács végzése hozatalától, hanem azon időtől számitatik, melyben az előjegyzés kérőnek a végzés kézbesittetik, és nincs joga egy bíróságnak sem a rang sorozatot ön fejétől megváltoztatni, nincs annak értelme valamint az egész végzésnek, hogy az előjegyzett elsőbbség f. é. febr. 24-étől számitattik. Valóban meglepő és különös, hogy éppen azok, kik hivatvák arra,hogy a fenálló rendeleteket különösen tanulmányozzák s az életre alkalmazva azokat a kevésbbé hivatottak előtt mintegy kézzel foghatólag megmagyarázzák, azoknak egészen más értelmet tulajdonítanak, s a legvilágosabb kétségebevonhatlan rendeletet elferdítve alkalmazzák. Váljon kérdem jó szolgálatot tesznek-e ez által a közforgalomnak; nyujt-e ez által a hitelkönyv biztosítékot a hitelezőnek. Azt hiszem belátja mindenki, hogy ez által a különben is nagyon gyenge lábon álló hitelnek csak ártanak, semmit nem használnak. Ideje volna kibontakozni némi előítéletekből, s olyanoknak engedni a tért, a kik a köz szolgálatnak jobban megtudnának felelni, mert a tudomány senki fejében sem száll magától, azt minden esetre csak hosszas tanulmány utján tehetjük sajátunkká és senki azért még magának nem igényelheti a tudós, vagy szakértő nevet, mert Isten kegyelméből senatorrá lett. Az illetők ily szakképzettség hiányában maguknak sok kellemetlenséget, másnak pedig kipótolhatatlan kárt okoznak az igazságszolgáltatás kezelésében. Haszonbéri jogeset. (Folytatás., Közli Kiss Zsigmond ügyvéd úr. F e 1 p. válaszában előadja: ad a) hogy a kereset nem halmozott, mert egy jogügyletből kötött okmányon 68