Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 67. szám

271 megnevezése mellett, ugyanazon bérlő ellen, acs. kir.volt szolgabiróság által 1857. oct. 14. felvétetett, benne a ká­rok 528 frtban tétetvén ki. Molnár József 3/. a. levelében tudatja, hogyő a bér­lemény kevesebblete tekintetéből levon 60 frtot, a kö­telezettségen tul tett adófizetés fejében 28 frt 53 krt, a szemle költségekre megbízás folytán tett 20 frt 51 kr. fize­tést, a malom fala helyrehozataláért 50 frtot, a kamra megujitási költségeiért 80 frtot, a közép tanya kiigazítá­sára 18 frtot, az istálló kijavítására 50 frtot, egy uj ma­lomkő helyreállítására 45 frtot, és az általa kifizetett per­költség fejében 18 frt 14 krt, összesen 370 frt 18 krt, küldve egyúttal 79 frt 2 kr. készpénzt. A 4/. a. egyedül a felp. közbenjöttével megtartott szemlében, a kijavítási költségek 600 frt 36 kr. o. é. té­tettek ki. Ezen keresetnek 1865. nov. 29-én 2505. sz. a. meg­tartott rendes szóbeli tárgyalása alkalmával: Alperesek ellenbeszédileg kifogást tettek, a) a kereset halmozottsága ellen, mennyiben ugyan az bérfizetést, kártérítést, és ja­vításokat követel, b) a felperesi kereshetőség ellen, ez utóbbit azzal indokolván, hogy felp. megbízója nem maga, hanem férjével együttesen adták haszonbérbe a kérdéses földet, s a szerződés azon kitétele: „haszonbérbe bocsát­juk birtokunkat" határozottan vagyonközösségre mutat; tehát mivel felperes sem kizárólagos tulajdoni jogát, mit ők tagadnak, sem férje meghatalmazását ki nem mutatta: nem lehet joga őket saját nevében perbefogni, annál kevésbé, mert a behozandó okmányok szerint is a bérle­mény körüli minden teendőkbe egyedül a férj folyt be, ezzel szerződvén, ennek fizetvén, egyedül ezt ismerék s ismerik birtokos tényezőül, s csak ő lehet hivatott arra, hogy a dolog érdemére nyilatkozhassék. — A kereset ér­demét illetőleg előadják, hogy 1-ső és 2-od r. alperesek a perbe helytelenül idéztettek meg, mert noha az •/. alatti szerződést aláírták is, azt mindazonáltal a 2. sz. a. egyes­ség szerint még 1858. évben 3-ad r, alperesre ruházták át, mit nemcsak ennek 3. sz. a. nyilatkozata, melyben min­den felelőséget átvállal, de magának a főbérbe adónak Tóth Károlynak 4. sz. a. következő nyilatkozata is: „Alólirott Molnár József egyik haszonbérlőmmel, a még ez évi szt. Mihály napján fizetni kellő 318 frt haszonbér­letre nézve kiegyezvén, a szerződésben kötelezettségben állott második haszonbérlőt t. Eiszdorfer Gusztáv urat, mind az adó, haszonbér és épületek kijavítása feletti kö­telezettsége alól ezennel felmentem, — egyedül Molnár Józsefet tartván meg kötelezettségben. Kelt Szentesen, máj. 12. 1865. Tóth Károly, m. k." — igazol, melyben ez őket minden kötelezettség alól felmenti. Azon netaláni ellenvetésre: váljon Tóth Károly jogosítva volt-e e fel­mentésre ? igennel kell felelni, mert nemcsak az •/. a. szer­ződést, mint főbérbe adó tulajdonos, nejével együtt irta alá, hanem az 5. és 6. sz. a. leveleiben is a bérleményt saját birtokának nyilvánítja, a 7. 8. és 9. sz. a. fizetéseket is ő vette fel, miket neje mind beszámítván, a férj cselek­ményeinek jogosultságát beismerte. De utóbbi ez esetre hatályos ált. ptk. 91. ós 1034. §§. szerint is, mint nejének törvényes képviselője s jogai fentartója hivatva volt a gazdaság vitelénél mindazokat megtenni, miket jónak látott; következőleg mindezen körülmények,mindaz ált. ptk. 1035. §. szerint a felelősség egyedül őt, nem pedig a jóhiszemű alpereseket illeti. Tagadják továbbá alperesek, hogy a haszonbéri hátralék 472 frt 50 krt tenne, mert a 4. sz. ugy a 11. sz. a. bemellékelt következő egyesség szerint: „Alant írott t. Tóth Károly úrral egyességre lép­tem, oly módon, miként az általam 8 éven át haszonbér­ben birt fábiáni puszta utolsó évi haszonbérletét, megálla­pított 318 forintokat, f. évi szt. Mihály napján okvetlen lefizetni köteleztetem; ellenben t. Tóth Károly ur, az ál­talam épített dohány pajtát, mely az utolsó évben kész­pénzért lett volna becsár szerint kifizetendő, szabad hasz­nálatomra elhordatni engedi, ugy az átvett épületekre nézve, nevezetesen a malomnál a cseréptető kijavítását, a nagy tanyán a lakóépület megtapasztását, és az elemi csa­pások által összerombolt istálló meglevő épületfáit vissza­adni köteles vagyok, egyéb jótállással nem tartozván. Je­len egyessé^ két példányban szükséges tudomás végett le és aláíratott. Kelt Szentesen, máj. 12. 1865. Molnár Jó­zsef, m. k. haszonbérlő, Tóth Károly, m. k. előttem Eisz­dorfer Gusztáv, m. k." — haszonbérül csupán 318 frt ma­radt hátra. Tagadják, hogy a más ügyben, tudtok s bele­egyezésük nélkül létrejött- 2/. a. szemle, a szerződésben ki­kötött leltárt pótolná, s irányukban bizonyítékul szolgál­hatna, és mivel ők leltár szerint nem vették át az épüle­teket, azoknak a szerinti visszabocsátására sem kötelez­hetők. Nem ismerik el, hogy a 4/. a. ujabbi szemle is bi­zonyítékul vétethetnék, mert az peren kívül, és nem szak­értők utján jött létre, 3-ad r. alperes még azon kifogást is tevén, hogy a szemle az ő megidéztetése nélkül eszközöl­tetett. E szemle tehát annál kevésbé jöhet figyelembe, mert a 11. sz. a. szerint 3-ad r. alperes, a fő tulajdonos Tóth Károlylyal abban egyezett meg, hogy a cseréptető kijavítását, a nagy tanyán a lakóépület kitapasztását esz­közölvén, s az elemi csapások által összerongált istálló meglevő fáit visszaadván, egyéb felelőséggel nem tarto­zik, és mivel az előbbi szerződés ez utóbbi által változást szenvedett, felp. csak ez utóbbinak netalán szükségelt tel­jesítését követelheti. Tagadják alperesek azt is, hogy a bérlemény visszabocsátásánál uj malomkőnek kelletik lenni, mert a szerződés 4. pontja szerint az uj malomkő beállításának csak a birtok átvételekor, s a tulajdonoso­I kat terhelőleg volt helye. Ez a felperes által 3/. a. felmu­I tátott okmány szerint teljesíttetett is, de már azóta meg­I romolhatott, — mely szerint nem valósul, hogy az uj malomkő be nem helyeztetett a szerződés értelmében. Ta­gadják továbbá, hogy a pajta falának elhordatására ma­gukat kötelezték, sőt ellenkezőleg az -|. és 11. alattiban csak megengedtetett, hogy a pajtát, ha az a tulajdonosok által meg nem tartatnék, elhordathassák. Végül tagadják alperesek, hogy őket a szerződés alapján, világos kikötés nélkül, egyetemleges kötelezettség terhelné. (Folyt, követk.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. U. táblán. 59. Milekits szül. Badelicza Milevának — Gombos Károly és Mihálkovics József elleni 42878 frt o. é. és já­rulékai iránti perében ítéltetett: Első rendű alp. Gombos Károlynak, a bírói illetőség ellen viszonválaszá­ban, és igy a jelen Írásbeli perben az id. törv. szabályok 76. §-nál fogva — nyilván elkésve felhozott kifogása,— ugy azon előadása, mintha az eljáró megyei törvényszék számú végzésével e per érdemleges eldöntése előtt a barátságos egyességnek a felek közt leendő megkísér­lését jogosan el nem rendelhette, — továbbá, hogy e per előadásával két birót törvényellenesen bizott meg, — végre, hogy az általa felebbezésében megnevezett két biró az ítélet hozatalánál igénybe nem vétetett, — tekintve ez utóbbi körülményre nézve, a felterjesztő jelentés abbeli felvilágosítását: miszerint az egyik biró részint ezen alp. ügyvédjéveli, felp. által is W*!? számú beadványában ki­fogásolt rokonsági viszonya, — részint a jelen per előa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom