Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 60. szám

239 „hogy a gázlobbanás csak a gáztársulattól egészen különböző, egy harmadiknak gyújtást eszközlött cselckvénye által okoztathatott; tehát a gáztársulatot az előállt rombolásokért felelőssé tenni nem lehet; „hogy a gáztársulat, a részéről lehető mulasztásokra nézve csak az inductio csövezet rendes s jó állapotbani fentartásaért s annak hibájaiért felelős; „hogy jelen esetben a bűnvádi beszámítás alá eshető cselekvények : a kimlött gáz lobbanásba hozatala, az installatió hiányainak előállítása, s el nem távolítása, a veszélyes gázkiömlés előidézése stb. — nem a gáztársulattól, hanem egy attól idegen személytől származtak, ki világos bizonyok szerint Habern bádogos volt; hogy különösen „ha a mulasztás tényét vizsgáljuk, az minden bizonyok szerint Habern részéről forgott fenn; mert ő mulasztotta el az installatió csöveit kiigazitatni, őnemszellőztette kellőenhelyiségét, ő nem tett hosszas ideig jelentést a gázkiömlésről,smifő, 6 mulasztotta el azon világosan rendelt óvintézkedés követését, hogy tudtával gázzal telt helyiségbe égőanyaggal be ne menjen." — (L. lapunk 1865. 41. s z. 167. 168. lapjait.) És ugyanezen általunk felhozott s kifejtett tekinteteket s okokat használta a Hétszem. tábla is Ítéletének indokolásául, midőn összevonva azt arra alapította, mikép .,Habern M. részéről a szükségelt óvszerek alkalmazásának foganatba vételére a kellő lépések annak idejébeni megtétele elmulasztatott" — mi az általunk részletesen előadott indokokkal teljesen öszhangzik. A csődjogi törvénykezésből. A csődtörvénykezési hiányok jogéletünkben a mindennapiak és legfeltűnőbbek közé tartoznak. Azokra e lapok már többször felhívták a figyelmet. Ugyanezt tenni szándékunk nekünk is, midőn kellő felvilágosítás kiséretében, — a következő csőd jogesetet közzé tesszük: Horn Mária 1865. évben 2000 frt iránt helyben rendes váltó keresetet indított Wallner szül. Schramm Klára úgymint néh. férje Wallner András kiskorú örökösei term. és törv. gyámja ellen. A helybeli e. b. váltótörvényszék alperes ellen felperes által igazolt veszély létében, megrendelte a biztosítási végrehajtást s "»*•¥ sz. a. meghagyta alperesnek a fizetést. Miután ingók hiánya miatt a biztosítási végrehajtás ingatlanra leendő foganatosítására Pestváros törvényszéke megkeresés utján fel kéretett: e végrehajtás alperesnek zöldfa utczában 19. sz. a. fekvő házának fél bérjövedelmére vezettetett, s e fél házbérjövedelemre felperes bekebelezés utján zálogjogot nyert, mielőtt még Wallner András hagyatéki tömege ellen a csőd, (mely 1865. aug. 30. ütött ki,) itéletileg kimondatott volna, s egyszersmind e felperes a kérdéses 2000 frt iránt csődkeresetet indított. A zárgondnok, ki a fentebb érintett biztosítási végrehajtás alkalmával a házbér beszedése tekintetéből bíróilag bevezettetett, 1866. jun. hóban bemutatja 1865. Szt. Mihály napjától 1866. évi Szt. György napjáig terjedő időről szóló zárgondnoki számadását, mire Pestváros törvényszéke tárgyalást rendelt, melyre a felperes a tömeggondnok és a zárgondnok megidéztettek és a felvett tárgyalási jegyzőkönyv alapján ugyanezen törvényszék a következő sz. végzést hozta:. „A zárgondnoki számadás jóváhagyatik, a zárgondnok dija 32 frt 50 krban megállapíttatik, s e zárgondnok által bemutatott 99 frt 69 krból levonatván a zárgondnoknak kifizetendő 32 frt 50 kr. a fenmaradó 67 frt 19 kr. netaláni járulékaival a tümeggondnoknak kiadandó. Minthogy azonban ezen házbérből származott összegre Horn Mária végrehajtást vezetett; mielőtt részére a kérdéses házbér esedékes lett volna, néh. Wallner András ellen csőd nyittatott, s igy most a letéteményezett összeg Horn Mária és a csődtömeg között peressé vált; annálfogva tekintettel arra, hogy a házbér csak is a csőd kiütése után lett esedékes, H o r n Mária a csődtömeg elleni igény k ereseire s a letett összeghezi jogának igényper utjáni érvényesítésére utasittatik. Miről sat." Most az a kérdés, helyes-e ezen intézkedés, s ha nem — mik a jelen eljárásban s az idézett végzésbeni hiányok, és a törvényeknek megfelelőleg, mikép kellett volna eljárni ? Nézetünk eziránt s mindenekelőtt az utolsó kérdésre nézve következőkben öszpontosul: a) Miután felp. a kérdéses 2000 frt iránt csődkeresetet nyújtott be, a perügyelőuek az 1840. XXII. t. cz. 2. §-a értelmében ugyan-e törv. czikk 24-ik §-a nyomán tüstént kieszközölnie kellett volna, hogy a kérdéses sa helybeli e. b. kir. váltótörvényszéknél lefolyt per (a mennyiben ez még végrehajtással be nem fejeztetett), Pestváros csődbíróságához tétessék át. b) Miután felperes még a csőd kiütése előtt ingatlanra zálogjogot nyert (az idézett törv. czikk 4. §. itt alkalmazható nem levén) a zárgondnoki számadásnak az 1840: XXII. t. cz. 54. és 107. §§-ai szellemében a csőd hitelező választmány által történt megvizsgáltatása s a zárgondnoki dijuak az idézett XXII. t. cz. 79. §-a szellemébeni meghatározása mellett az egész összeg, mely a zárgondnok által bemutattatott, a tömeggondnoknak a különleges csődtömeg részére bevételül volt utalványozandó, a zárgondnok megállapított dija pedig az 1844. évi VH t. cz. 4. §-a értelmében és tekintettel az 1840. XXII. t. cz. 111-ik §-ára csak az osztályozási ítéletnek jogerőre leendő emelkedése után előlegesen volt kifizetendő. (Orszbir. ért. IV. R. 9. §. 1. pontja.) c) A mint a zárgondnok számadását bemutatta; tárgyalásra a csődtömeg hitelező választmányát a végrehajtatót, a perügyelőt, és a tömeggondnokot kellett volna meghívni, mert a zárgondnoki számadás megvizsgálására a hitelező választmány van hivatva s a törvszék a zálogjogot tartó hitelező s a tömeggondnok által jóváhagyott zárgondnoki számadást a hitelező választmány megnyugvása nélkül jóváhagyni feljogosítva nincsen. A mi pedig jelen eljárásban és az idézett végzésben elkövetett hiányokat illeti, ezek nézetünk szerint: 1) A kitűzött tárgyalásra a csődhitelező választmány meg nem idéztetett. 2) Horn Mária kérdéses pere, mely végrehajtással még befejezve nincsen, az e. b. kir. váltótörvényszéktöl Pestváros csődbíróságához maiglan sem tétetett át. 3) Felp. Horn Mária a zárgondnokilag bemutatott összegre nézve a csődtömeg elleni igényperre utasíttatott, holott felperes az egész 2000 frtnyi követelése iránt csődkeresetet nyújtott be, s igy sem e 2000 frt, sem ennek egy része iránt igénypert nem indíthat anélkül, hogy perpatvarságot el ne kövessen. De különben is a zárgondnok által bemutatott, s felperes Horn Mária részére beszedett házbér jövedelemre igény nem is képzelhető; mert e házbér mint accessoriuma a csődtömeghez tartozó fentemlitett háznnk okvetlen a csődtömeghez csatolandó s annak