Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 45. szám

179 gyatéki tárgyalás bevégeztetett, s azon hagyatéki tárgyalás utján is a kérdéses telek a vétel előtt, már Vozáry Imrének adatott át — de különben is a hagyatéki tárgyalás a tulajdona feletti rendelkezést nem akadályozhatja. A viszon válasz az ellenbeszédében előadottakra szorítkozott. A tárgyalás befejezte után Mármarosmegye törvszé ke által 1863. év 1372. sz. a. ítéltet e te 11: „Nekula Luiza által Gr. Jánosnak engedményezett 255. frt 80 krnyi, Mizsei András, Májer József,Hoványek József sat. betáblázott követeléseik ezen Ítélet jogerőre emelkedése után kifognak tömhetni. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek, s az Ítéleti díj a felek által egyenlő részben lesz fizetendő." „Mert: a bírósági illetőség elleni kifogása alpereseknek figyelembe vehető nem volt, mivel a kitáblázás iránti határozat hozatal azon biróságot illeti, mely a betáblázást eszközölte." ,,Mert e megye területén rendes telekkönyvek nem létezvén, a létező pedig az 1840: XXI. t. cz. értelmében vezettetvén, az abba vezetett követelések s okmányok ezen törvényczikk szellemében itélendők meg. A hivatolt t. cz. 17. §. nyíltan rendeli, hogy a vevő csak a vételkor betáblázott követelések kifizetésére szorítható, a vétel után betáblázott követelések a jóhiszemű vevőnek terhül nem szolgálnak. Felp. a kérdéses lakházat Vozáry Imrétől 1860. évi márt. 21-én vásárolván meg, ez időben az 551. sz. a. lakház ezen betáblázással nem lévén terhelve, a később történt betáblázott követelések megtérítésére nem kötelezhető." „Mert nem kötelezhető azért sem, mivel a kir. it. tábla 1862. évi nov. 18-án 4479. sz. a. hozott ítéletében határozottan kimondá, hogy harmadik személyek tekintetéből törvényesen előszabott hagyatéki hatóság beleegyezésének hiánya önmaga irányában öröksége feletti szabad rendel kezhetési joga korlátozásával gátló, vagy a szerint kötött szerződés érvényessége elleni akadályul nem szolgálhat; e szerint Vozáry Imre törvényesen és jogosan adván el Szigeth városában fekvő lakházát, a vétel napjától felp. mint ki magát a becsatolt közjegyzői okmány szerint még 1860. márt. 26-án birtokba törvényesen bevezettette, teljes és törvényes tulajdonossává vált a megvásárolt háznak. Az ezen kötés felett kelt adás-vevési szerződésnek be nem táblázása a tulajdonosi jogot nem gyengitvén, mivel úgyis a holtelekkönyvek nem léteznek, törvényes átírásnak helye nincs, de egyébként is a törvszéki elutasító végzés felperesnek hátrányul nem szolgálhat azért sem, mert az eljárási hatóságnak az akkor fenállott törvények értelmében az osztr. ptk. 438. íjnak rendeletét figyelmen kívül nem lett volna szabad hagynia." (Folyt, következik.) Jogeset. Zálogjogi előjegyzés megengedhetősége a telekk. rend. 88. §. alapján örökségkép kötelezett s lejárt fizetési határidejű követelésre. Hollik János, mint kiskorú leányának gyámja bemutatja Merkner Annának 1856. oct. 25-én „Vermögens Zeugniss" czim alatt kelt nyilatkozatát, mely által Merkner Vitzena Emilia leányának és folyamodó vejének 800 pfrtot öröksége fejében akármikor kifizetni késznek nyilatkozik és miután nevezett neje időközben meghalt, és ő a B. a. felzet tanuságakint ezen összeget beperelni kénytelen, kéri azt előjegyzés által alperesnőnek az újbányái 407. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlanaira biztositatni. Ezen kérvényre Uj bányaváros törvszékeáltal 1864. aug. 2-án 79. sz. a. v égez te t e 11: Jelen kérvény elutasittatik, s összes mellékleteivel együtt Hollik Jánosnak visszaadatni rendeltetik. Mert: az 1855. decz. 15-én kelt telekk. rendelet 68. §. szerint az eredeti okmány kiállítója által megengedve nincs az, hogy 840 o. ért. frt az újbányái 407. sz. telekjkönyvben foglalt fekvöségeire valakinek javára előjegyezhető volna, — továbbá ugyanazon §. értelme szerint, noha a fenti összeg beperelve van, de még eddig senkinek javára oda nem ítéltetett, s minthogy oda Ítélve nincs, tehát puszta kérvény alapján előjegyzést eszközöltetni egy birtoktestre engedelem és oda Ítélés hiánya miatt nem lehet. Kelt sat. Hollik János ezen elutasító végzés ellen kellő idő alatt fel folyam odván előadja, hogy a városi törvszék, ha érdemesnek találta volna a telekkönyvi rend. 87 és 88. §§-ait tekintetbevenni, az előjegyzést meg nem tagadhatta volna, mert a 88. §. b) pontja szerint ily lejárt követelésekre az előjegyzés megengedhető. Kéri tehát az előjegyzésnek helyt adni és költségeit megítélni. A kir. itélő táblán végeztetett: „Az A. a. okirat tartalma szerint a követelés termé; szete határozottan előadva nem levén, a telekkönyv rend. i 68. §-ra alapított első bírósági végzés ez okból helybenj hagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely ügynek sat."(1864. decz. 20-án 17417. P. sz. a.) A kir. táblai végzés leérkezte közben Hollik János meghalt, s ügyvédje Béler Frigyes által a kir. táblai végzés e. beadott felfoiyamodás azért utasitatott vissza az e. b. által, mert a halál által a nevezett ügyvéd meghatalmazása megszűnt. Ezen végzés e. nevezett ügyvéd fel folyamodott, mert ő különösen a kérdésben levő ügyre felhatalmazva levén, ! addig, míg ez ügy be nem fejeztetik, meghatalmazása I megszűntnek nem tekinthető; mert Hollik János ót örbj kösei nevében is felhatalmazta, tehát halála által afelhai talmazás meg nem szűnt; mert a városi tanács mintgyámi hatóság az árva érdekében nem intézkedett, sőt arról, ! hogy meghatalmazása megszűnt, nem értesítette; mert I végre az egész tanácsnál csak Gájdossik János polgármesI ter törvénytudó, ki azonban Merkner Annával a kiskorú | nagyannyával házasságon kivül élvén, leginkább érdet kelve van, hogy a kiskorú érdeke háttérbe szorittassék. Kéri tehát a városi végzés megváltoztatásával felfolyamodásáuak elfogadását ós harmadbirósági határozat alá felterjesztését elrendeltetni. A kir. it. táblán végeztetelt: „Béler Frigyes ügyvéd Hollik János örökösei nevében is felhatalmazva levén, s igy jelen ügynek végképeni befejezése előtt meghatalmazása Hollik Jánosnak közbejött halála miatt megszűntnek nem tekintethetvén, az e. b. végzés megváltoztatásával a felfolyamodás elfogadtatik, s az iratok a városi törvszéknek a végett küldetnek vissza, hogy jelen végzés jogerőre emelkedése után, azokat harmadbirósági ellátás végett ismét felterjeszsze. Mely ügynek sat." (1865. oct. 11-én 14060. P. sz. a) | Mely táblai végzés következtében a per felterjesztetj vén, a kir. táblai végzés e. fel folyamodásában folyamodó felhozta, miszerint a bemutatott okmány jogezime örökösödés, ily jogezim alapján pedig épen ugy lehet előjegyzést engedni, mint kölcsön alapján, annál inkább, miután a követelés veszélyezve van és attól lehet tartani,