Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 41. szám

162 mielőtt ezen ügyben érdemleges határozat hozatnék, alp. által viszonválaszában javaslatba hozott Petro Ferencz és Kondás Mihály tanuknak, alperes által a tanúvallomásokra tett észrevételekről felvett 111. sz. jegyzőkönyvhöz ./. a. csatolt kérdőpontokra az 1840: XV. t. cz.II. R. 100. s az id. törv. szab. I. R. 88. és 92. §-ai értelmében kihallgatásuk elrendeltetik, s ennek f. é. jun 26-án d. e. 9 órakor Jász-Árokszállás Kerek-egyház adó község birájának hivatalos helyiségébe leendő foganatosítására Josz János jász-árokszállási tanácsnok törvényszéki tag kiküldetik. Miről jelen végzés kézbesítése mellett a becsatolt kérdő pontok másolatban közlésül azon megjegyzés mellett értesitettik helyben hites szolga által Pethes János h. ügyvéd mint felperesi megbízott, hogy ha a tanukhoz ellen kérdő pontokat intézni óhajt, azt a kitűzött tanácsi határidő előtt a kiküldött bírónál benyújtani el ne mulassza. A tanuk kihallgatattván, Árokszállás város tanácsa 1865. decz. 30. 495. sz. a. következő indokolhatlan végzést hozta : ,,Felperes által az alperesi tauu vallomásokra, tett észrevételeiről felvett jegyzőkönyvben előadott, alp. által, ki kellő idéztetése ellenére meg nem jelent, nem kifogásolt azon kérelmeknek, hogy Petro Ferencz kerekegyházi és Kondás Mihály előbb kerek-egyházi jelenleg tisza-náuai lakosok elő életeikről a hivatalos bizonyítványok hivatalból bekivántassauak; s hogy az ügy ujabb fordulatához képest alkalmazható tanúinak bejelentésére, miután a per tárgyát képező esemény Kerek-egyházán történt, hol a tanuk is léteznek, záros határidő is tűzessék, — hely adatván; megkeresendőnek határoztatik TNána elöljárósága és Kerek-egyház adó község bírája az iránt, hogy az előbbi Kondás Mihály és Petró Ferencz elő életeik s erkölcsi jellemeikről hitelesen szerkesztendő községi bizonyítványokat ezen bírósághoz hivatalból küldjék be. — VégüUmeghagyatik Móczár Alajos felperesnek, hogy jelen végzés vételétől számitott 30 nap alatt tanúit a vtk. II. r. 100. §-ban előirt módon az id. törv. szab. 94. §-ra figyelmezve, annál bizonyosabban jelentse be, mivel ellenkező esetben alpereseknek szabadságában álland az id. törv. szab. I. r. 72. §. engedte jogával élve ítéletért folyamodni. Kelt, 1865. decz. 30-án tartatott tanács ülésben. Tehát 3 év mnlva ismét ott vagyunk, a hol előbb voltunk. És ezen általam csak vázlatban előadott ügy lefolyásából kitűnik, hogy nem annyira a törvénykezési rendszerben van a hiba, noha azt sem tagadhatni, hanem leginkább a hiba onnan ered, hogy az igazságszolgáltatás oly kezekben van, a kik még a törvény elemei ismeretével sem birnak. Hogyan kívánhatja tehát ezektől bár ki a világon, hogy ezek gyorsan, kellőleg, mindenki jogai kellő tiszteletben tartása mellett járjanak el. Gyönyörű példáit tudnék felmutatni az igazságszolgáltatás rovására történt ilyféle eljárásoknak, de hiszem, hogy leszidó, midőn azok szépen napfényre jönnek. A jelen esetet csupán azért közlöm, hogy lássa a közönség, miszerint a vidéki ügyvédnek a hiányos törvénykezési rendszer mellett, még a birák tudatlanságával is kell küzdeni, hogy czélt érjen, és ha valami zsibbasztólag hat a törvénykezésre, az minden esetre nem annyira a törvénykezési rendszer, mint inkább az alkalmas birák hiánya. Felvilágosítás egy zálogváltási jogesethez. Ábrahámffy János ügyvéd úrtól. E lapok f. é. 16. és 17. számaiban e kérdést föltéve: Zálogváltási perben a zálog birtokosok által jperbeszédileg megtagadott, s annálfogva jogerejübiróiitéletáltal is nem létezőnek kijelentett zálogszerződvény szolgálhat-e később ugyanazon tárgyra nézve érvényes bizonyítékul? quasi ex hoc incidenti egy zálogváltói jogeset közöltetik. Nem volt szándékom válaszul ezen jogeset felvilágosításához járulni; mivel azonban némelyekarra figyelmeztettek, hogy hallgatásomat a tisztelt közlő s tán mások is az általa védett érdekek és feleinek előnyükre fognák magyarázhatni: attól el kellete térnem. Nem szoktam, nem tudok hosszas lenni, s itt épen — szorgosan kerülendő azt, mi az informátió színét viselhetné magán, — igyekezni fogok csak röviden illustrálni az idézett közlemény némely lényeges tételeit. Magát a föltett kérdést illetőleg, meg kell jegyeznem, hogy azt nézetem szerint — a közlött jogeset tekintetéből — nem ugy kellett volna föltenni, mint föltétetett. Eme passus ugyanis „a záiogbirtokosok által perbesz é d i 1 eg m eg ta g a do 11," ugy lett volna teendő „a zálogbirtokosok ügyvéde által sat." — eme passus pedig „jogerejü bírói Ítélet által is nem létezőnek k ij e 1 e n t et t" egyszerűen elhagyandó lett volna. Ugyanis: A közlött jogesetben alp. U. hitestársak ügyvéd által levén képviselve, ez tagadta meg, és nem a felek a zálogszerződés létezését, ámbár azt neki — védelmüknél belátása szerint leendő használat végett általadták. —Világos tehát, hogy a kérdéses közlés írója már a kérdés föltételénéi az első hibát azzal követte el, hogy a zálogszerződés megtagadását a felekre fogja, holott azt ügyvédük tette. Hatalmas ellenvetésül hozhatná ugyan fel itt amaz elvet ,,quod quis per alium facit, per se fecisse censetur," csakhogy ezen elv természetesen addig lehet érvényes, mig ki nem derül, hogy a megbízott nem megbízójának akarata szerint, s nem ugy járt el, mint az ügy körülményénél fogva megbízójának előnyére eljárnia kellett volna. Általában az, mit más által teszünk, saját cselekvényünknek vélelmeztetik — censetur, — addig, mig ezen elővélelemnek ellenkezője be nem bizonyul. Erre czélzott hazai törvényeinkben megállapítva volt „ügy v é d v i s s z a v o n á s i" — s az osztr. polg. perrendben megszabott „előbbi állapotba — hely ez é si" jogorvoslat. Az érintettem ellenvetés tehát a fenforgó esetben nem alkalmaztathatik. Lényeges körülmény a közlött jogesetben az, miszerint az U. házastársak ügyvéde tagadta meg a zálogszerződés létezését, nem pedig maguk a felek, s miután ezen körülményt maga a per igazolja, önként következik, hogy azon okiratot a felek — mihelyt az ügy véd tévesztése tudtukra esvén, a kellő jogorvoslattal éltek, valamint hazai törvényeink, például az 1729: 39. t. cz. szerint a „procuratoris revocatio" ugy az osztr. polg.prtásszerint az ügyvéd-vétség miatti visszahelyezés után, igenis használhatták és használhatják; — de következik az is, hogy a jogeset közlője által feltett kérdés már itt egy lényeges hibát tartalmaz. Másik hiba az, hogy közlő a föltett kérdésben azt mondja, ,,jogerejü birói itélet által is nem létezőnek kijelentett zálogszerződvény" — holott ily itélet nem létezik, s ilyet ő maga sem emlit fel közleményében. Épen az volt a közlő által — egyéb részeiben is tévesen közlött — jogesetben egyik lényeges — valamint a közlő, ugy az akkori bíróságok által is — elkövetett I fő — s hogy ugy mondjam alaptévedés, hogy a szóban