Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 2. szám

Pest, péntek jan. 5. 2. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiirtalum : Szóbeliség s nyilvánosság II. — Jogeset. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség; s nyilvánosság a polgárjogi törvénykezésben. II. Midőn a szóbeliséget az eddig ismertek közt a polgárjogi törvénykezésben is legtökéletesb eljárási formának s irányelvnek nyilvánítjuk, s azért annak törvényhozásunk általi múlhatatlan elfogadtatását sürgetjük; mindenekelőtt kettőt ajánlunk komolyabb megfontolás alá. Először azt, hogy óvakodjunk az egyedül a szóbeliség alkalmazásához kötött remények tulcsigázásától; s másodszor, hogy minden, bármily alkatú s természetű szóbeliségbe ne helyezzük reményeink horgonyát. Első tekintetben könnyen előállhatnak a legnagyobb csalódások, főleg oly zilált, oly rendkívüli jogállapot mellett, minőben mi szenvedünk, hol az alapos s megnyugtató törvénykezésnek még elemei is alig feltalálhatók. Azoknál, kik a szóbeliségtől mindent, s magától attól is gyökeres javulást s átalakulást várnak, ily várakozások könnyen üres ábrándoknak bizonyulhatnak be. Könnyen ugy járhatnak, mint a franczia államférfiak ámult század végén, kik az Angoloktól ideálként átvettbékebiróságban oly reformot üdvözlöttek, mely hitük szerint képes lehetendett a franczia társalomnak s törvénykezésnek akkori bár szinte rendkívüli összes bajait orvosolhatni; képes leendett a jogviszályokat csirájukban elfojtani, a pereket megszüntetni, s ez által a testvériséget s örök békét előteremteni. A s z ó b e 1 i s é g, bármily tökéletesen szerveztessék is, egy magában nem képes alapos, s kielégítő igazságszolgáltatást előállítani. E czél kivihetésére a törvénykezési rendszer összes elemeinek öszhangzásban kell lenni, s hason szellemben, ugyanazon irányban működni, mely a szóbeliség jelleméül szolgál. Nevezetesen a bírósági szervezetnek ahhoz alkalmazottnak kell lenni; kell hogy több tagból álljon,1) s tagjai jobban megválasztassanak ; s különösen, hogy az elnökök képességére, tapasztaltságára, előhaladott szellemére nagy gond forditassék, kiknek t. i. a tárgyalások vezetésénél kifejtett szakügyességétől, a szóbeliség irányának felfogásától, a kellő siker lényegesen feltételeztetik ; de különösen attól is, hogy az elnökök kellő tekintélyei párosult erélyt is tudjanak kifejteni, mely ha kell, szigorig terjedjen, a felek s képvise') Ez okból a badeni 1864-i perrendtartás tárgyalásánál világosan kijelentetett, hogy a társas (collegialis) bíróságok behozatala első fokon is — elkcriilhetlen szükséges- Ily nézet nyilvánult a Szászországi 1864 i perrend-tervezetnél is. — Mig a franczia jogrendszerhez szorosan tartozó államokban, nevezetesen a p i e m o n t i 1859 - i szervezet; a hollandi 1861-i törvény; b e 1 g iu m i 1862-i Codex-terv a reform lényeges kiegészítő részéül tekintik 1-ső bíróságul is collegialis bíróságokat állítani. Mert — helyesen kérdi Mittermaier — hogyan is lehessen a nyilvános szóbeli tárgyalásról egyes bíróságok előtt oly értelemben szólani, mint azon eljárás társas biróságok előtt áll elő? lőik mindazon visszaéléseik s kicsapongásaik ellenében, melyek a gyors eljárás s igazság felfedezés eszközlésének meghiúsítására vezethetnének. Nem kevesebb függ az ügyvédek buzgalmától és szakképzettségétől, kikre itt egészen más hivatás vár, mint az irat tömkelegbe burkolt írásbeliségnél. A gyors felfogás, a vita lényegének azonnali felismerése, a felmerült jogkérdések s kételyek azonnali megoldhatása, a feleletek s czáfolatok rögtönzése, mire t. i. a szóbeliségnél legfőbb szükség van, kétségtelenül azügy védség nagyobb szellemi kifejlődését, több jogszaki tanulmányozást, s a törvények teréni otthonosságot feltételezi és pedig szükségképi kapcsolatban azzal, hogy az előadások világosak, rövidek, szabatosak legyenek; mitől t.i. a szóbeliség legfőbb érdekei, a rövidség, gyorsaság, egyszerűség s világosság lényegesen függenek. Hogy a szóbeliség rendszere s az ügyvédség rendezése között mily szoros összefüggés létezik, tehát, hogye kettőnek teljes öszhangzásban kell létezni, mutatja eléggé már azon egy tény is, mikép a szóbeli tárgyalást megelőző Írásbeli előleges eljárás, ugy mint azt a szóbeliség jelleme igényeli, a bíróság vezetése nélkül, magok az ügyvédek által kezelve, csak ugy eszközölhető, ha az az ügyvédek 1 o c al isáI ás áriak2) elvére fektette tik, az a távollakó ügyvédek irányában alig levén keresztülviaető, a gyorsaság feláldozása nélkül pedig semmi esetre sem. Hasonlóan a bizonyitéki rendszernek is öszhangzásban kell lenni a szóbeliség szellemével. Ennek csak az egyszerű szabad bizonyitéki használat felelhet meg; valamint arra csak károsan hathatnak mind azon korlátok , melyek az u. n. törvényi bizonyitéki rendszerben rejlenek, *) mely a bizonyítékok kellékeire, s különösen a tanuképességre, a tanuzhatás alkalmazhatására sat. felállított szabályaival, a szabad birói meggyőződés érvényesítését gátolja, s a kivilágítást nehezíti, az eljárást hátráltatja. Azért Angliában egy 1843-i törvény, mely e felett a határozást esetenként a biróra bizza, igen üdvösnek mutatkozik; mig a franczia jogrendszer, mely a tanubizonyi2) Azért ezen szabályt a franczia jogon kívül rendesen minden ujabb codificatiók is elfogadták ; igy nevezetesen a legújabb német birodalmi p e r r e n d tervezete (1Ö1. §.), az 1863-i bajor terv 63. art., 1857-i oldenburgi, 1850-i braunachweigi sat. 3) A meiningeni 1862-i uj perrendtartás tárgyalásánál azon fontos nyilatkozat tétetett, mikép a nyilvánossággal párosult szóbeliség elégséges biztositékot nem nyújthat, ha azzal szabadabb bizonyitéki rendszer össze nem kapcsoltatik, s azért inditványoztatott, hogy a kormány előterjesztett tervét a bíró szabad meggyőződése elvének felvételével egészítse ki. Es ennek folytán keletkezett a tervezet 108. §-sza, mely teljes bizonyítéknak ismeri el, habár az nyomós s öszhangzó indiciumokból állt is elő, vagy oly különböző bizonyítékokból, melyek egyenként elégtelenek lennének p. o egy alkalmatos tanú mellett, gyanujelek hozzájárulásával. 2