Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 34. szám

Pest, 1866. kedd május 1. 34. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Az urb. ny. par. 49. §. engedte polit. oltalomnak van e helye magánhaszonbér eseteiben.— A telekkönyvben birtokoskép bejegyzett házastársak között sat. — Gróf Kreith Kálmán párviadali esete 18G1 -ben. — Kor. Ítéletek. — Hiv. tudnivaló. Váljon az urb. ny. par. 20. §. által érintett magánhaszonbór eseteiben a 49. §. által engedett politikai oltalomnak helye lehet-e ? Közli Zsámbokréthy József köz s váltó ügyvéd ur.') Károlyi Alajos grófnak 2) tót-megyeri uradalmához tartozó Farkasd mező városban három különböző jogi természetű földbirtoka van. a) Tisztán curialis, mely a farkasdi 4. sz. telekkönyvben 1 — 227. sz. alatt van felvéve. Ez a grófnak ősi birtoka lévén, attya Lajos gr. halála után örökösödés utján rá szállott, és ezen ősi birtoka ellen, sem atya életében, sem ennek elhunytával ki által sem emeltetett legkissebb kifogás, vagy valami tulajdoni, zálogváltási, vagy bár minő néven nevezendő jog feljegyzése, előjegyzése vagy bekebelezése iránti kérelem a telekk. hirdetményi határidő lejárta előtt vagy utána. b) Oly curialis birtok, melynek állaga az előbbihez hasonló tulajdon, haszonélvezete azonban bizonyos dij fizetése mellett mást illetvén, őt illeti az azon találtató felépület is. Ilyen többi közt a farkasdi 167. sz. telekkönyvben nevére mint tulajdonosra, Szabó Andrásra pedig mint haszonvevőre felvett fekvőség. ') Jelenleg Nyitramegye Privigye vál. kerület országgyűlési képviselője: kit mint a vidéki ügyvédi osztály egyik jelesb, alapos szakképzettséggel, s nagy tapasztalattal biró tagját van szerencsénk ismerni, ki a jogi codificatió munkálataiban hasznos szolgálatokat tehetend. Szerk. J) Az itt közlött ügyet részrehajlatlanul vizsgálva, lehetlen azon meggyőződésre nem jutnunk, mikép a Farkasdiak gr. Károlyi elleni követeléseiknek alaptalansága, törvénytelensége világosan kideritettnek tekintendő, mi az alsó hatóságok eddigi eljárásának helytelenségét önkényt vonja maga után. A Farkasdiak jogviszonyaiban nem fordul elő sem a haszonvételnek örök időkre való átadása, mert a kérdéses földek évtizedek óta mindig rövid, bizonyos évekre szóló időszakokra adattak ki, és pedig a legtöbbnél változtatva, hol egynek, hol másnak; sem a telepitvények viszonya, mert ezeket magok a Farkasdiak sem emiitik, a mint ott benépesitésről szó sem lehet; valamint nem fordult elő itt sem a birtoknak örökösödés utjáni átszállása, sem adásvevés, sem a földbirtoktól járó állami adóknak magok a Farkasdiak általi fizetése — mik a telepitvények sajátságos jogi természetéhez tartozni szoktak. A Farkasdiaknál tehát nem látunk semmi jogalapot a birt földek megtartásának, megváltásának jogi követelhetésére. Azért raig egy más alkalommal, a bánáti telepitvények ügyében (1. lapunk 1865.30. sz.), annak kirivó igazságtalansága ellen emeltünk szót, hogy az ottani telepitvényesek, benépesítések birtokosai, egy némely dynasták telhetetlensége s a magasb körökig kiterjedő befolyásuk miatt jogszerű birtokukból kidobattassanak , és pedig sommás szóbeli peruton, mi a jogosság uralma alatt, egy jog államban hallatlan s példátlan tény; ugy jelen esetben a Farkasdiak irányában gr. Károlyi kizárólagos tulajdon jogát, igényeinek törvényességét, jogosultságát el kell ismernünk s be is vallanunk. Szerk. I c) Úrbéri birtok, mely Farkasdon 104föí egész I úrbéri telekből és 140 úrbéri házas zsellérből, összesen | 122 egész úrbéri telekből áll. Farkasd m. város ellen ' tagos szabályozási és közös legelő elkülönözési ügy van folyamatban. Ezen b) és c) alatti természetű földek kérdésben nincsenek. — A mi az a) alatt emiitett, a tagositási hitelesített munkálatok szerint 2075^- osztályozott holdból álló curialis birtokát illeti, miután ez sok részletből áll, némely — körülbelül 6—700 holdat tévő — részletek Farkasd m. város egyes lakosainak az urodalom tetszéséhez képest egyszer hosszabb, máskor rövidebb időre, majd egynek majd másnak adattak magánhaszonbérbe. Ezen el nem tagadható tény eléggé igazolja, mikép ezen földekre nézve csak gr. Károlyi a főtulajdonos, és együtt ötet illeti a haszonvételi tulajdoni jog is. Jelen esetben tehát a talajdon jog nincs megosztva; mert a dolog állagára való jog a haszon vétel rei joggal, ugyanazon egy személyben egyesül. — Máskép állna a dolog, ha neki a dolog állagára a haszonbérlőknek ellenben, a dolog állagára való valamely jog mellett annak haszonvételére volna kirekesztő joguk; mert ekkor a tulajdon jog megosztva, mind a kettőre nézve nem teljes, megosztott lenne; a midőn gr. Károlyi főtulajdonos, a haszonbérlök pedig haszonvevő tulajdonosok lennének. Akkor ezeket is illetvén a dologi jog, ők is tartoztak volna e jogot a hiteltelekkönyvbe beiktatni. (Oszt. ált. ptk. 321. 357. §§. Ideig, törv. szab. 156. §-a.) A telekkönyvből (l.sz. a.) azonban ki nem tűnik, hogy ezen haszonbérlők a kérdéses földekre nézve mint haszonvevő tulajdonosok lennének bejegyeztetve. P]zekre tehát a telekk. rend. 4. §. nem alkalmazható, miután ezen §. csak azon igényeket érti; melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyokból támadnak. — Következőleg ha ezen haszonbérlők magokat haszonvevő tulajdonosoknak, vagyis oly személyeknek akarták tekintetni, kiket a haszonvétel tulajdonilag illet akkép, hogy őket, a tulajdoni jog természetéhez képest a haszonvevő tulajdonban a haszonbéri évek lejárta után háborgatni nem szabadna; akkor kötelességükben állott volna e zen dologi jogot a telekkönyvbe beiktattatni, vagy a telekkönyvet ugy felvétetni, a mint az, mint fentérintett a b) alatti, az itt szóban forgó földektől lényegesen különböző természetű földekre nézve Szabó András nevére felvétetett; mely esetben igen is gróf Károlyi volna a főtulajdonos, a haszonbérlőket pedig illetné a haszonvételi tulajdoni jog. — Miután azonban ezt a haszonbérlők nem tehették, kétséget nem szenvedhet, mikép ezen a) alatti birtokra nézve gr. Károlyit teljes osztatlan tulajdonjog illeti, mely teljesen kizárja kivüle más mindenki részéről mint az állag, ugy a haszonvételre nézve is a kizárólagos jog érvényesithetését. És innen ismét tagadhatlanul s magától folyik, hogy a grófnak kétségtelen joga van ezen birtok haszonvételéről, tehát ha34