Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 31. szám

124 detett Ítélet ellen felebbezéssel sem élt, s igy az osztoztató biróság eljárásába tényleg beleegyezett. De helye volt az osztoztató küldüttség eljárásának az id. türv. szab. 170. §. szerint, ha a fél bele nem egyezett volna is, mert a felek a haláleset után a szolgabiróság előtt megjelenvén, minthogy megegyezni nem tudtak, oda lettek utasítva, hogy a vitályt az 1836: 14. és 1840: 13. t. cz. szabta eljárás utján egyenlítsék ki, s ennek folytán kérték az osztoztató küldöttség kinevezését, melynek eljárása azért sem semmisíthető meg, mert a járási szolgabíró is akképen tartozott volna intézkedni, t. i. az ősi vagyont az illető örökösöknek átadatni, ellenben a férjet, kinek semmi jogczime nincs, perutra utasitatni. A viszvégrehajtás foganatosítása folyamodóknak ki pótolhatatlan kárt okozna, mivel ők az állítólagos móring fejében 80 frtot, ősi adósságok fejében 26 frt88kr. és 91 frt 56 krt kifizettek, s az elhunyt mostoha anyjának Szabó Rozáliának özvegyi jog fejében a NB. a. kötelezvényben foglalt összeget is kifizették. Kérik ennélfogva az osztoztató biróság eljárását helybenhagyatni s alperest igényével perutra utasitatni, ha pedig ennek hely nem adatnék, kérik a viszvégrehajtás foganatosítására nézve kimondatni, hogy az ősi vagyon kiadása előtt az örökhagyó férje a folyamodók által tett fizetéseket visszatérítse, mert neki semmi vagyona nem levén, soha kárpótlást nem eszközölhetnének. Szabó István ellenészrevételeiben azon kifogásra, mintha a kir. tábla végezésének indoka ezen ügyre azért nem lenne alkalmazható, mert az osztoztató küldöttség kinevezése s annak eljárása ellen óvást nem tett, s maga részéről is a bírákat kinevezte, megjegyzi, hogy a törvény óvás jogot nem ad, s ha ő a bírákat ki nem nevezte volna, az illető biróság nevezett volna ki ilyeket. Hogy az eljárásba tényleg bele nem egyezett, mutatja a nmgu m. kir. udv. cancelláriához tett folyamodása, melynek folytán a kir. tábla végzése keletkezett; felebbezéssel pedig nem élhetett, miután osztoztató biróság ítélete ellen törvény szerint annak helye nincs. Midőn a tárgyalásnál megjelent, kinyilatkoztatá, hogy ez ügy nem lehet a sommás osztálynak tárgya, s okmányait annak igazolására mutatá fel, hogy ez ügy ekképen nem volt tárgyalható. Hogy a szolgabiróság előtt megjelentek, s hogy ott az egyesség létre nem jött, abból is csak az következik, hogy alp. bizván igazságos ügyében, egyességet kötni nem akart. A tett fizetéseket a viszvégrehajtás alkalmával vissza fogja fizetni, de hogy folyamodók neje mostoha anyával ennek özvegyi joga iránt kiegyeztek, ahoz semmi köze, mert oly vagyonról, mely per alatt van, egyességet csak saját felelőségük mellett köthettek. Kéri a kir. tábla végzését helybenhagyatni. A kir. Hétszem. táblán határoztátott: „A kir. it. táblának végzése indokainál fogva helybenhagyatik, és az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. márt. 16-án 21482. P. sz. a.) Kúriai Ítéletek Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 13. Dessewfy Gyulának — Gajger Mózese, szerződés teljesítési perében ítéltetett: Tekintve, hogy alp. az A. alatti okmányban azon kötelezettségét, hogy a felperest és rokonait illető lubotini részjószágot 8200 frtért megveendi, vagy maga helyett ugyanazon vételár mellett más vevőt fog szerezni, azon feltételhez kötötte, ha a Leichtag Emánuellel ugyanazon részjószág iránt kötött D. alatti szerződéstől a felek visszalépnének, félperes pedig azt, hogy a most emiitett szerződéstől a felek visszaléptek, és igy annak érvénye teljesen elenyészett volna, alperes tagadása ellenében semmivel sem bizonyította: de tekintve továbbá, hogy alp. a fentebb idézett A. alatti okmány zárpontjában a kérdéses részjószág megvétele vagy elszerzése iránti kötelezettséget csak azon esetben vállalta el, hahogy a nevezett jószágra betáblázott adósságok kttábláztatni fognak, s igy az teljesen tehermentessé tétetik, felp. pedig e feltételnek ugy saját beismerése, mint a vételárt meghaladó betáblazásokról tanúskodó K. alatti telekkönyvi kivonat szerint is meg nem felelt, ugyanazért a kir. it. tábla ítéletének megváltoztatásával felp. keresetétől elmozdittatik, s az ügyiratok sat. (1866. febr. 8-án 18839. sz. a. Elő.: Beöthy Zsigm. ktb.) A kir it. táblán. 25. Raisz Szilárdnak — Raisz György és több alperesek e. 18000 pengő vagyis 18900 o. ért. frt családi alapítvány és az attól járó kamatok, ugy a perköltségek megvétele iránt indított hagyatéki perükben ítélt etetett: A keresetbeli 18900 frt tőke, mint a közös öreg atya néh. id. Raisz György által közszolgálatban álló család tagok számára végrendeletileg tett alapítvány örökhagyó ifj. Raisz György után maradott vagyonból elkülönítve nem létezvén, és igy a most nevezett közös atyának végintézete, melyben öszves vagyonát, minden kivétel nélkül három gyermekei között egyenlő részekre felosztatni rendelte, felperes keresetével, hogy ezen tőke az atyai hagyatékból kihasittatván, annak haszon élvezete, ő reá átruháztassék, ellentétben állván , és e szerint ezen kérelemnek, az érintett atyai végrendelet érvénytelenítése előtt helyt adni nem lehetvén, felperes keresetétől ez uton elmozditatik, és ilykép az eljáró megyei törvényszék ítélete az ügy érdemére nézve megváltoztatván, ugyan az a perköltségek kölcsönös megszüntetését illetőleg helybenhagyatik, és az iratok további intézkedés végett a magok illetőségéhez visszaküldetnek. (18(i6. febr. 20-án 787. sz. a. Elő/Makovicz Ede ktb.) 26. Csurgay Mihálynak — özv. SzunyoghPálné, ugy is mint kiskorú gyermekei Katalin és Erzsébeth term. és törvényes gyámanyja, továbbá Szúnyog János és többek, mindnyájan mint néh. Szúnyog Pál örökösei ellen 787 o. ért. frt 50 kr. tőke s járulékai iránti rendes írásbeli perükben ítéltetett: Felp. engedményezó'je Jakab István, Szunyogh Pál, Kamasz György és Jakab Mártonnal ital mérést bérlő társaságban lévén, s a kérdéses 3000 frtot ezen társas üzletre együtt ugyan, de mégis olykép vévén fel kölcsön, hogy az egyedül Jakab István, mint a társaság pénzkezelőjének jutott kezeihez, miután felp. által az, hogy engedményezője azon ö?zveget a társas üzletbe befektette, s a társaság feloszlása alkalmával társainak beszámolván, kezei közt a kölcsön visszafizetésére fedezet nem maradt, s igy a visszafizetést saját|ából eszközölte volna, nem bizonyította, — sőt Policzer Rudolf abbeli vallomása, — miszerint a visszafizetésnél Szunyogh Pál is jelen volt, és egy kendő pénzt ő is hozott magával, — ellenkezőre mutatna, ennélfogva felp. az eljáró törvszék ítéletének kölcsönös megszüntetése mellett, keresetétől elmozditatik, és a periratok sat. (1866. jan. 16-án 20987. sz. a Elő.: Haris Utb.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Nyomatott Pesten, 18H6. Kocsi Sándor állal. KÉrköry, Ga/góc~y és Kocsi nyomdájában.') Hat-piaci és at-dvnasor sarkán, 9. ÍZ. a.