Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 26. szám

Pest, 1866. péntek márt. 30. 26. szám. Vyolezadik árfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az első évnegyed e számmal lejárván, évnegyedes előfizetőink tisztelettel felkéretnek, évnegyedes előfizetésük megújítása iránt mielőbb rendelkezni. Egyúttal van szerencsénk ismételve kijelenteni, mikép académiánk kitünö tagjai: Tóth Iiőríncz, Csacskó Imre kir. tábla birája, egyetemünk jeles tanárai: Pauler Tivadar, Bainlner János közreműködésüket továbbra is megígérni szíveskedtek; ugyszinte udv. tanácsos, Mihnilovics Miklós (képviselő), Méineth János kir. tábla birája, Külley Ede pesti váltótörvszéki ülnök, Hall mossy Endre m. törvszéki ülnök; Németh Samu, Horváth Károly (képviselő), Zsámbokréthy József (képviselő), Buschbaeh Péter,r Bróde Lipót, Wyeviczkey Kristóf Öttevényi Hagy Ferencz, Halász Boldizsár (képviselő), Tomesányi Mór, Armos Bálint, Abraháinffy János, Balogh Sándor, Beke Béla sat. sat.ügyvéd urak is.*) Ezekhez még több jeles törvénytudó igéretét is bírjuk. Egyetemleges jelzálogok vételárainak felosztása később \ bekebelezett hitelezők irányában. (Folytatás). Halinosy Endrém, törvszéki ülnök úrtól. A mi a külföldi törvényhozásoknak kitűzött* tár gyunkra vonatkozó rendelkezéseit illeti; legelői is felhozom a Bajor zálogtörvényt, melynek szerzője a jeles Gön n er volt. Az 1822. jun. 1-én kelt elsőbbségi rendtartás (Prioritats-Ordnung) 19. §. következőleg rendelkezik: „Ha a zálogtárgy vételárából egy vagy több követelés egy, ezeket megelőző, de osztatlan összeggel több ingatlanokra bejegyzett követelés miatt ki nem elégithető, akkor ezen követelés, a mennyiben károsodás nélkül történhetik, egyéb a tömeghez tartozós biztosítására lekötött jószágok vételárából fizettessék ki. Ha pedig a bejegyzett összes követelések az ily utalványozás ellenére sem kerülnének ki, akkor a különböző zálogtárgyakvételárai egy tömegbe összevettetnek, melyből az ezekre bejegyzett hitelezők, a bejegyzési időszerinti rangsoroz a tb an, minden különbség nélkül, akármely jószágra jegyeztettekbe, k i fizetendők." A Bajor törvény e szerint a fentebbi 2-ik módot fogadta el, és a különböző zálogtárgyakat egy jószágtestnek tekinti, miért is a vételárakat is összeveti. Ugyanezen elvek átmentek az 1825. apr. 15-én kelt würtenbergi zálogtürvénybe, hol a 98. §. kimondja, hogy az előbbi hitelező kielégitését ugy kérje, hogy egyrészről ő maga teljesen kielégittessék, másrészről pedig mind az adósmind a későbbi hitelezők legkevésbbé károsodjanak; s ennek folytán a 99—101. §§-ban szinte a fentebbi 2 ik módot szentesíti, azonban már következő korlátolásokkal, a Bajor törvény hiányait ez által kikerülvén, ugyanis: a) azon követelések kihagyatnak, melyek még akkor sem nyernének kielégítést, ha az egyetemleges követelés ezen egyes zálogtárgyból egészen kihagyatnék; ellenben : b) azon követelések mindenesetre kielégitendők, melyek még akkor is kielégittetnének, ha az egyetemleges követelés egészen ezen egyes zálogtárgyból fizettetik ki, és végre c) ha az egyetemleges hitelezőnek még egy később bejegyzett követelése volna, ennek kielégithetése tekintetéből a választási jogban nem korlátolható. Az 1843. nov. 6-án kelt s zás z k i r ály s ág i telekkönyvi rendtartás e fölött hallgat, és dr. Heyne: (Commentar über das königl. sachsische Hypothekenwesen), a 349. lapon a Bajor törvényt megtámadván, ennek rendelkezéseit sehogysem helyesli, és a különböző zálogtárgyakra az egyetemleges lekötelezettek viszonyát akarja alkalmaztatni, mely szerint, ha az arány meghatározva nincsen, mindegyik zálogtárgy egyenlő részben köteles járulni az osztatlan összeggel bekebelezett követelések kielégítéséhez. Baj o rországban a fentebbi rendeletek szinte hiányosaknak találtatván, az 1856. jul. 1-én kelt törvény által az emiitett 19. §. következőleg módosíttatott: 1) A közadós több ingatlanaira osztatlan összeggel biztosított követelés kielégítése akkép eszközlendó, hogy ennek összege a kijelölt ingatlanokra egyenlő arányban felosztatik, s a vételár kiosztásánál ugy tekintetik, mintha mindegyikre csak ezen részlet volna bejegyezve. 2) Ha egyiknek vételára nem elégséges ezen részlet kifizetéséhez, akkor a ki nem elégített részösszeg a többi ingatlanokra az 1. sz. alatti mód szerint elosztandó, és az ezekre kiosztott összeghez hozzáadandó. — A bajor törvény ennek folytán a fentebbi 4-ik módot szentesitette, és az egyetemleges lekötelezettek közti viszonyt alkalmazta ezen esetre. Az 1855. máj. 8. kelt poroszországi csődtörvény 56. §. e tekintetben legszabatosabban rendelkezik, s pedig következőleg: „Ha valamely követelés osztatlanul több a csődtömeghez tartozó ingatlant terhel, a vételár felosztásnál következő elvek alkalmazandók: 1) A hitelező egész követelésének kifizetését bármelyik ingatlan árából kérheti. 2) Ha az összes ingatlanok vételárai egyidejűleg osz*) Egyszersmind kötelességünk e tekintetben uj-évi programmunk két tévedését helyre igaiitani. Egyik az, mikép abban pesti ügyvéd P fe n d esz á k K á ro I y urat is dolgozó társaink közé soroltuk ; ki pedig nem az többé Előbbi viszonyunkból eredt tévedésünk mentségéül az szolgáljon, mikép nem hihettük, hogy egy tudományos szakférfiú, minő Pf. ur, elfordulhasson tőlünk csak azért, mivel egy alkalommal véleményével, melyet az általa képviselt ügy érdekeltsége támogatott, ellenkező nézetet lapunkban felvenni, sőt támogatni is bátorkodtunk. Ily nézpontok mellett a tudomány működésének nem is lehet helye. És azért ez esetet fel is használjuk figyelmeztetni mindazokat, kik közreműködésükkel istápolni hajlandók, mikép sohasem leszünk képesek sem arra, hogy meggyőződésünkkel, elveinkkel ellenkező tanoknak lapunkat megnyissuk, a nélkül, hogy azok czáfolalába bocsátkozzunk; sem arra, hogy lapunkat egyes ügyvédi agentiák puszta eszközévé lealacsonyítsuk. A másik tévedésünk, mikép AradrólFényesKároly urat mint ügyvédet soroltuk dolgozó társaink közé, mi pedig a valóságnak nem felel meg. Nagyon sajnáljuk, hogy ezzel az oly kitűnő s tisztelt aradi ügyvédi osztály vissztetszésére szolgáltaltunk alkalmat, JJgJT A közbejövő szent ünnepek miatt lapunk következő száma apr. 6-án fog megjelenni. "TzXR