Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 82. szám

345 tés-ből , a vizsgáló bíró által kihallgatott tanuk vallomásaiból , Burg Károly nyilatkozatából és az orvosi bonczleletből kétségtelenül bebizonyítva lenne , hogy Német Sándor puskalövés által hátban halálosan megsebesitve lenni találtatott, — miután a nevezett Burg Károly tanítónak azon tette, hogy az éjjeli tolvajt, midőn ez a lakóház padlásáról a prédával lejövén a „megállj" felkiáltásra futni kezdett, lárma csinálás végett puskáját a setétségben kilőtte, és történetesen a futó tolvajt mintegy 30 lépésnyi távolságban halálosan megsebesítette, bűntény elkövetését magában nem foglalna, és hazánk törvényei is az éjjeli tolvajnak, ha azt megfogni nem lehet, agyonlövését nem tiltanák, annálfogva Német Sándor különben is hires tolvajnak és megrögzött gonosztevőnek éjjel elkövetett tolvajságban történt agyonlövése büntető eljárásnak tárgya nem lehetvén, ez bíróilag megszüntetik, Miről sat." E végzés ellen a tiszti üg}7ész részéről felebbezés használtatott. Ennek folytán: A kir. táblán ítéltetett: „A perbeli iratokból kivilágosodván az, hogy vádlott tette által csakugyan emberélet esett áldozatul, e szerint a büntető eljárásnak helye levén, a megyei törvényszék végzése feloldatik és a vádbeli tett iránt a tiszti ügyész és vádlott meghallgatása után érdemleges Ítélet hozatalára utasittatik, mivégre az összes periratok illetőségükhöz visszaküldetnek." (1864. nov. 22-én 4384. B. sz. a.). Mely Ítéletet vádlott Burg Károly felülvizsgáltatni kérte. A kir Hétszem. táblán Ítéltetett : „A kir. it. táblának ítélete felhozott okainál fogva helybenhagyatik. s az iratok az ítélet foganatosítása végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. aug. 17-én 4360. B. sz. a.). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélö táblán. 236 Tolnay Ida özv. Kéthelyi Ferencznőnek — Miskey Etelka, Tubolyi Mihalynő és Baranyay Elek, mindkettő mint néh. I hassy Judit, özv. Tolnay Gábornő végrendeleti örökösei ellen, a nevezett örökhagyó által fele részben tulajdoni, fele részben pedig haszonélvezeti joggal birt ingatlan javak fele részéhez felperesnő tulajdoni jogának elismerése, ezen tulajdoni jog használatának eltűrése és perköltségek megtérítése iránti perében Ítéltetett: A néh. Thassy Judit és felperesnő, ugy fivére Tolnay Károly között kötött A. a., valamint a felpnő és nevezett fivére között létrejött B. a. egyesség is nem jö-vőben megnyílandó; hanem már megnyílt örökségrőli intézkedést tartalmazván, s e szerint azokra, jóllehet az ősis ny. par. 6. §-ában megszabott határidő alatt a hagyaték tárgyalására hivatott bíróságnál le nem tétettek, az osztr. ált. polg. törvkv 602. s illetőleg 1249. §§ ai ki nem hatván, ekképen pedig az ezen idézett §§-ban foglalt törvényes rendelkezésekből vont alperesi következtetések birói figyelembe nem vétethetvén; — továbbá az A. a. egyességben néh. Tolnay Gábornak szinte A. a. felmutatott végrendelete, nem módosított részeiben hatályában határozottan fentartatván, így pedig néh. Thassy Judit, minthogy az emiitett végrendelet érvényét az ősis. ny. par. 9. §-ában megszabott záros határidő alatt meg nem támadta, a kereseti javak felének haszonélvezetéhez csakis a többször érintett végrendelet és szerződés alapján jutottnak tekintethetvén, s ez okból a jelen esetre az ősis. ny. par. 11. §-a sem alkalmaztathatván; —ennélfogva a felperesnek a kereseti javakhozi tulajdoni joga megállapíttatik, s ennyiben — a már jogerejüleg elintézett illetőségi kérdést is megújító alaptalan semmiségi panasznak elvetésével — a kerületi táblának ítélete indokainál fogva is helybenhagyatik. — Ellenben, minthogy felpnő a kereseti javak állományát a per során kellő helyen ki nem mutatta, sőt ennek tüzetes kimutatását kifejezetten későbbi eljárásra tartotta fenn. így pedig felperesnő javára ez úttal a meg nem határozott javakhozi intézkedési és határozási jog meg nem Ítéltethetik ; minthogy továbbá alperesek által a szerződésben beruházások czimen kötelezett 30000 vfton felül egyéb beruházások is követeltetnek, és ezek mind eddig tisztába hozva nincsenek, sőt mind ezek csakis a kereseti javak mi- és mennyiségének tüzetes kimutatásakor lehetendnek együttesen tisztába hozhatók, igy pedig ez alkalommal a beruházási kérdések is érdemlegesen élnem intézhetők: — mindezeknél fogva felperesnő azon további kérelmével,hogy 30000 vfrtnak és 1000 pfrt tőketartozás felének általa eszkozlendő letétele után alperesek neki a kereseti javakból őt tulajdonilag illető fele rész haszonvétele feletti szabad intézkedést átengedni és a közös javak kezelése tekintetében határozási jogát is elismerni köteleztessenek, ez úttal elutasittatik, és ez okból a perköltségek is kölcsönösen megszüntetnek, s a periratok sat. (1865. szept. 20-án 13598. sz. a. Előadó: Vajkay Károly k. t. titk. mint helyettes előadó). 237. Pottornyay József és testvéreinek — Almássy Gedeon elleni ujjitott perében ítéltetett: Az előbbi állapotbai visszahelyeztetésre nézve az eljáró megyei törvényszéknek ítélete az ott felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. — Mi az ügy érdemét illeti: ujjitó alperes az alapkeresetlevélhez A. alatt csatolt zálog szerződés szerint néhai idősb Pottornyay Gáspár által az 1811. jun. 10-én néhai Almássy Mihály alperes elődjének Csáth mező városában és az ahhoz tartozó pusztában elzálogosított 13 Vg curiális, és ugyanannyi úrbéres telek kiváltására indított jelen pernek folytathatását megállapító végzést előbbi állapotbai visszahelyheztetés utján azért kéri megváltoztatni, minthogy a zálogba vevő Almássy Mih. ezen A. a. zálogba vett birtokot — az alapper becsomozása után feltalált és most 2. sz. a.becsatolt, azl811.decz. 31-én kelt csere levél szerint — az elzálogosító osztályos rokona, és várományos örökössé Pottornyay Péternek úgyis mint id. testvére és osztályossal jogai fentartójának az ezt illető elsőbbségi jognál fogva kibocsájtván, ugyanazt más, már előbb kezeinél zálogban volt, és Pottornyay Pétert ősi örökségi joggal illető, szintén Csáth mezővárosbeli 10 telekért becserélte, e szerint tehát ezen eredetileg idősb Pottornyay Gáspár-féle 13% telket már nem zálog, hanem csere czimen bírja. — Azonban eltekintve a kérdéses csere szerződés ellen felhozott ama ellenvetéstől, hogy Almássy Mihály a kérdéses 10 telket Pottornyay Péternek visszabocsájtani már az 1811. jun. 10-én kelt G. a. peralkuban kötelezvén, ugyan ezek kibocsájtása a később kelt 2. sz. a. csereszerződés tárgyát nem is képezhette, — hogy tehát ezen csereszerződés csak színlett legyen, miután Pottornyay Péter ezen idősb Pottornyay Gáspár-féle 13V6 telket, midőn ez nékie elsőbbségi jogánál fogva állítólag visszabocsájtatott, birtokába csak zálogczimmel vehette, s igy azokat Almássy Mihálynak erősebb joggal át sem adhatta, ugy hogy Almássy Mih. a kérdéses 13V6 telket a 2. sz. a. csereszerződés mellett is csak zálogezimen birván, ugyan ez az idősb Pottornyay Gáspárt, és annak I jogutódait az A. a. záloglevél szerint illető zálogváltási