Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 17. szám

Pest, 18(15. kedd február 28. 17. szám. (lefedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Nézetek az lí-57. sept. 20. Ny. P. értelmeiéje iránt. —Jogeset: haszonbér! szerződés felmondása sommás uton.—Knriai ítéletek.— Hivatalos tudnivalók. Nézetek az 1857. sept. 26-ki Ny. Par. értelmezése iránt. Nyeviczkey Kristóf ügyvéd úrtól Az 185 7. sept. 26 ki ny. par. egyike azon intézkedéseknek, melyek a legjobb czélból eredve, a következményekben ép az elérni kivánt ezélt kezdetben is alig, és ritkán mozditák elö. Az később a törvénykezésben igen sok hátrányt, és az 1848. év következményei által különben is sújtott osztálynak tömérdek kártokozott. Ha amulasz tott tartozást csakugyan le kell róvni, mit pedig hogy nem kellene, csak talán senki sem fogja mondani, mennyiben a megszaporodott tartozásokat, ha nem is egyszerre, nagyobb részletekben kellend leróvni, — még kiket legyez is — azoknak is csak kárt okozott. Mint az 1850-ki évtőli rendeK-tek majd mindegyikének,ennek i< meg van az a hibája: hogy nincs semmi határozottsága,ésigy igen sokat a biró önkén vére biz, és még nagyobb hibája, miszerint semmi sanctiója nincs. Azért senki sem tart tőle, és igy ki tartozásban van, nincs oka alkalmazása esetét kerülni, de sőt azt szükségkép előidézi. Igen világos tehát, hogy midőn a tartozás teljesítését valaki csak per utján várhatja, már maga ebből folyik: hogy az illető követelőnek kárának kell lenni. De a zavarnak még nagyobb oka, mivel az, az alkalmazásban csekély hitem szerint helytelenül, és úgy is magyaráztatik, a mint azt magyarázni nem lehet. Az 1853. marcz. 2-ki 38 és 39. számú ny-par. a birtok rendezés eszközlése végett adatván ki, már maga ez megyőzhet mindenkit: hogy ezek szabályai alkalmazásának tárgyát, a megválthatónak kimondott majorság végleges megváltása eseteit kivéve, nem az oly helyek képezik, melyek már szabályozva vannak, hanem a melyek még nincsenek. — Az 1853. márcz. 2-ki 38. sz. alatti ny. par.49. §-A az időleges intézkedést (wo eine mittlerweilige Vorkehrung nothwendig ist), politikai közigazgatási útra tartozónak rendelvén, ezen 38. sz. ny. par.49. §-nakaz 1857.sept. 27-ki ny. par. csak szabatosabb meghatározása lévén, midőn ennek .alapját tevő 1853. márcz. 2-ki 38 sz. ny. par.épen a birtok rendezés eszközlése végett, és igy még rendezetlen birtokokra adatott ki, igen világos : miszerint az 1857. sept. 26-ki ny. par. alkalmazása csak még nem rendezett birtokokban —mert hiszen az időleges intézkedésnek rendezett birtokokban értelmenem islehet—foghat helyt. A fentebbiekből tehát világos : mikép a rendeletek 1861. év előtti fénykorában is, az 1857. sept. 26-ki ny. par., a dolog kellő felfogása szerint nemmá«, de csak oly helyeken lehete alkalmazható, melyekben még birtok rendezés nem volt, mert: ratio cornmendat legem. Azonban az 1861. év után, midőn az Országbírói értekezlet VI. R. J. §. világosan és határozottan azt mondja : „Az 1836. és 1840. évi úrbéri törvények folytán időközben keletkezett, az úrbéri szabályozások minden nemére, az arányossági perekre, és a füldte bérmentesítés re kiterjedő legfelsőbb szabályok, az 1848-ik évi viszonyokkal összeütközésben nem lévén, a zok a legközelebbi törvényhozás intézkedéséig, az 1790.35. t. cz. p é I dáj a n y o m án, minden innen vonható következtetések nélkül anyagi tekintetben hatályban maradnak.'Miután az id. törv. szab. fentebb idézett szavai szerint, csak a szabályozás vagy is birtok i'endezés minden nemére, arányosság és földtehermentesitésre terjedő szabályok fogadtattak el — és az 185 7. sept. 26-ki ny. par., ezek közé nem sorolható — nem is kérdés: mikép az id. törv. szab. VI. R. 1. §. fentebb felhívott tartalma szerint, az 1857. sept. 26-ki ny. par. hatályban nem maradt.Még tisztább, és világosabb a dolognak ezen törvényes állása és értelme, ezon VI. R 2 §-ból, hol alaki tekintetben, azaz a bírói eljárásra nézve, még az elfogadott szabályok hatályát is kizárta, ép azért, mivel az 1836,1840. és 1848-ki törvények által eléggé gondoskodva van, és igy egyelőre ujabb és változtatott intézkedésnekszüksége fel nem forog. Az orsz. birói értekezlet szabályai király és nemzet által, ideiglenesen elfogadtatván, midőn ezek szerint az 1857. sept. 26-ki ny. p. az elfogadott szabályok között nincs, de az eljárást tekintve, még az elfogadott rendeletek is hatályon kivül tétettek, nem kell hozzá valami mély tudomány, de az egyszerűbb fogalom előtt is tiszta dolog: hogy az 1857. sept. 26-ki ny. par. rendelte eljárás nem törvényes. Midőn tehát felsőbb helyről azon ny. par. leirt eljárás alkalmazása van meghagyva, ez világosan törvénybe ütköző intézkedés, és midőn ép tagositott helyeken is ez vétetik foganatba, és a tartozások behajtása iránt kezdett szóbeli sommás perek nem feljebbezési birói uton, de a Helytaitóság által oda tett egyszerű panasz következtében megsemmisíttettek, és az 1857. sept. 26-ki ny. p. eljárás alkalmazása meghagyatott,— milyen példa Zemplénben is ismeretes, — ez már túlmenetel az 1857. sept. 26-iki ny. parancson. Mert hiszen időleges intézkedés csak rendezetlen birtokban lehet, hol a birtok természete iránt még kétség foroghat fen, — tagositott birtokban ellenben már véglegesen lehet és kell intézkedni, mert itt a birtok természete iránt már kétség nincs. De épen 1861. év után, midőn még az elfogadott rendeletek is, király és nemzet által csak anyagi tekintetben fogadtattak el, és az eljárásra nézve az 1836, 1840 és 1848-ki ide vonatkozó törvények által megalapitott eljárás hagyatott meg, illetőleg állitatott ismét vissza; — hogyan lehet még birói uton is, annál kevésbbé Helytartóság utján, a peres eljárást, és a sommás szóbeli pereket megsemmiteni, ez előttem, ha a törvény több, mint néma betű — minden felsőbb hatóság iránt szokott nagy tiszteletem mellett is — egy általam meg nem fejthető talány maradna, ha azt nem kellene reltennem, hogy az illető érdeklettek, a felső hatóságot kellőleg fel nem világosították, ésépazt,