Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 12. szám

Pest, 1865. péntek febroár 10. 12. szám, Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tártaiul!) : hi arányosság behozatala a közbirtokosságokban. III. — Telekkönyvi jogeset. (Vége ) — Kuriai ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Az arányosság, vagy arányos tagosítás behozatala, — régi s nj törvényeink alapján a közbirtokosságokban. Halász Boldizsár ügyvéd úrtól.') Azon kérdésre, váljon régi törvényeink, és törvényes gyakorlatunk szerint az arányositási (pro p o r tio n a 1 i s) pert, — a közösökön kivül— lehetett-e a majorsági vagy magán birtokban volt földekre is kiterjeszteni? — Csak ugy lehet alaposan felelni, ha a gyakorlatból indított arányositási pert (p vopo r t ion a 1 is ex usu) a gyöke­res jog alapján (prop. ex j u r e) indítottól — megkü­lönböztetjük. Előlegesen azonban — czélszerünek tartom megem­líteni, mikép a le«réo;ibb — e tárgyra vonatkozó — jele­sül — az 1563. 19. ÍG22. 72. 1625. 59. t. cz. egyedül ar­ról az esetről szólanak, midőn a várak fenntartására szük­séges költségeket — az illető közbirtokosok fedezni vo­nakodván, azokat közérdekből a megye kormányzónak reájok jövedelmeik arányában kellett kivetni. Miből az tű­nik ki, hogy ezen közös terhek kulcsául a tényleges bir­tok, mint a jövedelem alapja volt felvéve. Mely kulcsot az 1715. 69. t. cz. a határbeli közösök felosztásánál is, a két utóbb említett törvényekre történt hivatkozással megerősítvén, — azokra is ugyan azon kulcs lett volna alkalmazandó. — A kir. Cüria mind az által ettől ítéletei­ben eltérve, átalános kulcsul— a belsőségek közti arányt alkalmazta, és ez által meg is állapította. Hogy gyökeres jog alapján indított perrel, a birtok­ban nem levő, vagy aránytalanul birtokló keresetét az egész határ bizonyos részére irányozhatta, az — az e czim alatt olvasható 16., és a gyakorlatra vonatkozó 4-ik s több főtörvényszéki végzésekkel igazoltatik. De hogy a gyakorlatból inditott arányositási per is, gyakran a ha­tárbeli közösökön kivül (ha t. i. felperes kérte) a major­sági földekre is ki lett terjesztve, azt következő főtörvény­széki végzések tanúsítják. Ugyan is: h Az e czim alatti 1-ső végzés így hangzik: „In causis proportionalibus — haec norma observari sólet: ut a proportione ses sionum appertinentiis pro­vi sarum (belső telek) per quemlibet compossessorem intra villám actualiter possessarum, etiam agri, pra­ta, silvae, et alia idgenus extra villanabe­neficia exscindi — debean t." 2. A 7-ik végzés ez: „Quando compossessoresde pro­portione in praedio inducenda agunt, tunc talis norma observatur: fundiprocuriis, terris item arabi­libus, pratis et vineis deserientes cuivis compossesöori secundum competentiam ejus­dem exscinduntur. Aediflcia vero aliaque idgenus beneficia — privatis partium sumptibus procurata — pri­0 Lakik Gyónón, Pest megyében. oribus possessoribus in sortem ratae illorum re­linquuntur. Beneficium pascui sive per propria, seu vero conductitia pecora usuaudum pro communi relinquitur. Residua demum tam interna, qnam externa totius territorii beneficia inter composses­sores, a proportione competentiae, ad ju­stam mensuram reducuntur. Utraque tabula. — A kir. Curia Ítéletei közül pedig: 3. In Causa Ap. Andreáé Fáy, et consortis Barbaráé Marjasy, contra Baronem Franciscum D6ry — et alios possessionura — Szemere Fulokercs, Pámlény, et praedii Radvány compossessores, ad proportionem C. benefici­orum, et extravillanarum appertinentiarum eorum V. Com. Cottus Abaujvariensis mota — inde ad sedr. Cottus, hinc in I. T. R. jud. est — 13. Junii 1770. Parte A. relate ad praed. Radvány — obstantibus etiam instrumentis, per reliquos compossessores, in contrarium productis — quottalitatem actualis possesso­rii sui, quae pro norma eruendae in commu­nibus beneficiis proportionis assumi debe­ret, suíficienter non legitimante, eosdem compossessores absolvi. 4. In causa ap. Michaelis Csikó contra Com. Aspermont, et alios praedii Szegegyháza composs. ad regulationem usus beneficiorum, intuitu ejusdem praedii inter compos­sessores a proportione intravillani, — seu in locis ve­terís coloniae habiti cujusvis possessorii — coram — V. Com. Cottus Szabolcsiensis mota — 1773. 14. Junii del. est. „Baronibus Inczédy — possess. suum ex­travillanum a corpore praedii, Szegegyháza distinctum corpus, et separatum territórium constituere — non pro­bantibus — plagam per ipsos hactenus priva­tive usuatam — actionali proportioni sub­j i c i." 5. In causa ap. Georgii, et aliorum Szepessy — con­tra Orcianos et Kendeianos, ad inducendum in possessione Keszthely per praefatas partes in statu indiviso possessa proportionem 1774. 1-a Junii del.est: Proportione in extra villanis antequam intravillana parti­um possessoria teste actione in statu con­fuso, et indiviso existentia debite seque­strentur, et ad olaritatem deducantur, locuni non habente — actionem partis A. condescendere. 6. In causa ap. Com. Theodori Battyáni contra com­pos. Böltske et Madocsa, et eo pert. praed. Kozmo Kört­vélyes ac aliorum Cottui Tolnensis ingr. in I. T. R. Jud. 25. August. 1814. del. est: Nec sess. intravill. quae legá­lis intraducendae proportionis clavis est connumeratione, per proc V. Comitem peracta, nec quantum singu­lus composs. ex iisdemteneat? Specifice de­signato, nec porroagrorum inter composses­sores approportionandorum quantitate ex 12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom