Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 95. szám

397 Vegvoda József meggyilkolása lőfegyverrel, s pedig egyik lövés a serétek számából Ítélve,puskával történvén, noha Zsiga Mihály lakásán a motozásalkalmávalsefegyver se töltés nem találtatott, s biztossággal az sem puhatoltathatott ki, váljon vádlott birtokában volt-e pisztoly, de hogy pisztolya csakugyan volt, bizton következtethető, mert Vegvoda határozottan állitá, hogy az első lövés pisztolyból történt, azon kiv'ul a meggyilkolt neje és Bagdi István által hit alatt tett vallomásból kitűnik, hogy nevezett Kozma István előttük bevallotta, mi kép Zsiga Mihálynak egy kettős csövű pisztolya volt, valamint az sem szenvedhet kétséget, hogy a gyilkosság kivitelenéi vele egy gazdánál szolgáló cselédtársa Kozma Istvánnak fegyverét is használta, melyen a tanuk vallomásai szerint csakugyan fris lövés világos nyomai láttattak. Ezeknél fogva a szándékos gyilkosság mind tárgyi, mind alanyi tényálladéka helyreállítva levén, abban Zsiga Mihály bűnösnek kimondandó, s tekintve, hogy Vegvoda Józsefet éppen hivatalos szolgálata közben orozva, két egymásutáni lövéssel ölte meg, — kötél általi halálra Ítélendő, s egyszersmind az elhunyt vérdijában s költségekben is marasztalandó volt." Ezen ítélet védő ügyvéd részéről felebbeztetvén, a tiszti vádló által pedig hivatalból felterjesztetni kéretvén, a k i r. táblán ítéltetett: „Vádlottnak állhatatos és határozott tagadása ellenében felhozott gyanuokok a törvényes teljes bizonyítékot elő nem állítják, mert a meggyilkoltnak előadása szerint ő a vádlottat csupán csak termetéről és hangjáról ismerte föl, és ő maga is Bagdi István, Bauer János és Szeidenschnur Károly tanuknak vallomásaik szerint azt állította, hogy gyilkosának arcza feketére volt álczázva; mert a vádlott nejének bíróságon kívüli vallomása ingatag, minthogy az Szeidenschnur Károly vallomása szerint a férjét terhelő vallomását egy Ízben már a csendbiztos előtt is visszavonta ; de vádlott nejének vallomása az által is gyengül, hogy a 22. sz. a. orvosi bizonyítványban az bárgyú elméjűnek lenni mondatik : mert a gyilkosság elkövetésének helyén talált bot, mint vádlottnak tulajdona Förgeteg József és Kozma István által határozottan fel nem ismertetett; mert a lábnyomok, ruházat és szóhang utáni fölismerés gyengül, minthogy azok nem különösen feltűnők és szokatlanok, minélfogva azok másokéi is lehettek; mert Vegvoda Józsefnének azon állítása, hogy ő férjének gyilkosában a vádlottat a lakásának padlásáról nézve felismerte,annál kevésbé érdemel hitelt, minthogy a meggyilkolt, ki pedig gyilkosának közvetlen közelében volt, sem ismerte fel gyilkosát teljes bizonyossággal; mert kellőleg igazolva nincs, hogy vádlottnál a gyilkosság elkövetésének ideje körül valaki puskát vagy pisztolyt látott volna; sőt a házmotozás alkalmával sem lőfegyver, sem pedig lőkészlet vádlottnál nem találtatott; mindezeknél fogva teljes bizonyíték hiányában tekintettel mégis a még fenforgó és vádlottat terhelő gyanuokokra, vádlott az ellene emelt gyilkossági vád alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik, és a per szabályszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik." (1865. máj. 16-án 1341. B. sz. a Elő.: Csacskó Imre ktb.) 0 Ezen kir. táblai ítélet ellen, mind a tiszti ügyész, mind pedig védő ügyész részéről beadott felebbezés folytán a kir. Hétszem. táblán Ítéltetett: „Eltekintve attól, hogy Maróthy Józsefnek a. ad 1. és Bogdán Jánosnak 14. sz. hit alatti tanuzásaszerint, vádlottnak neje Valkai Anna bevallotta, miszerint Vegvoda József a vádlott Zsiga Mihály által lövetett meg, ezen vallomását azonban nevezett Valkai Anna a törvényszék előtt bár kellő okadatolás nélkül visszavonta; — minthogy azonban Bagdi István 11. sz. és Formanek János 12. sz. a. hittel azt tanúsítják, hogy a meggyilkolt előttök kijelentette, miszerint gyilkosát Zsiga Mihályban felismerte legyen, az elhaltnak neje Gyuricza Anna pedig 10. sz. a. napló szerint azt vallotta, hogy a lövés után férjénekezen szavait hallotta: ,,az Istenért Zsiga ne bántson engemet," s hogy ezen tanú az őrház padlására felmenvén, onnét a vádlottat felismerte, minthogy továbbá Bauer János 18. sz. a. azt vallotta, hogy az elhaltnak szájából hallotta legyen, miszerint gyilkosa fekete jankliban spiszkos gatyában öltözve volt, — már pedig ugy ezen tanú, valamint a 11. sz. Bagdi István vádlottat saját lakásán a cselekmény idejébeni éjfél utáni 2 órakor éppen ugy felöltözve találták ; Maróthy József csendbiztosnak és Formanek Jánosnak tanuzása szerint, vádlottnak gatyáján vérfolt észleltetett, 20, 21, 22. sz. szegedvárosi kapitánynak bizonylata szerint az elhaltnak ellenségei nem voltak, vádlott pedig maga is beismerte, hogy Vegvoda Józsefre haragudott, kit Förgeteg Jánosnak 13. sz. vallomása szerint agyonveréssel, Takáts Fülöpnek 4. és Bíró Lajosnak 5. sz. a. tanuzása szerint pedig az elhaltnak nejét is fenyegette ; mindezen összevágó körülményeknél fogva a vádbeli bűntett bepróbáltatván, vádlottnak bűnösségét és a 40 frt vérdijt illetőleg az első bíróságnak ítélete hagyatik helyben, a mi azonban vádlottnak büntetését illeti, tekintve egyrészről annak bűntelen előéletét, másrészről pedig azt, hogy a büntettet előbbi visszálkodás folytán keletkezett ingerültségből követte el, vádlott 10 évi súlyos börtön elszenvedésére ítéltetik. A kir. itélő táblának ítélete ekképeu megváltoztatván, a bünper foganat szerzés végett illetőségéhez visszaküldetik." (1865. oct. 26. 4887. B. sz. a. Elő.: Csacskó ktb. ur helyett Kristóffy). Kúriai Ítéletek Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 254. Dux Lipótnak — néh. Almásy Gedeon hagyatéka elleni 2000 pfrt s járulékai iránti ügyében Ítéltetett: Annak előrebocsájtásával, mikép alperes a sz.a. beadott semmiségi panasznak béltartalmában az ítélet megsemmisítéséért í'elebb folyamodván, ezen semmiségi panasz egyszersmind felebbezésnek is annálinkább tekintethetik, minthogy az abban felhozott indokok nemcsak az ítéletnek forma hiányok miatti megsemmisítésére, de egyszersmind annak érdembeli megváltoztatására is irányozvák. És így a per alperes részéről, a semmiségi panaszszal egyszersmind felebbezettnek is vétetvén, miután a jelen esetnél alkalmazni kellő általános ptk. 908. §-a szerint az előpénz kétszeres visszafizetésének csak akkor lehet helye, ha a szerződés valamelyik fél vétke miatt nem teljesíttetik, a perben azonban maga felperes is elismeri azt, hogy néhai Almásy Gedeon a neki 1860. jun. 7-én eladott 1000 mérő búzát az A. a. szerint a kikötött határidőre Pestre, mint az átvétel helyére valósággal beszállította ; annak minőségét és a mustra buzávali egyformaságát illetőleg pedig az, hogy a mustra buza a Pestre beszállított 1000 mérővel ugyanazon egy határbeli 1859. évi termés volt légyen, nemcsak a C. a. szakértői vélemény, de maga felperes elismerésével is bizonyítva lévén, ezenfelül pedig a hit alatt kihallgatott alperesi tanuk Mártonffy Antal, Psenicska József és Szánkó János vallomásaikkal igazoltatván az, és hogy a mustra buza ugyan abból vétetett légyen ki, mely később felperes részére megrostálva Pestre beszállittatott, és azon körülmény,