Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 94. szám

394 27-én 460. sz. a. vádlottat kötél által akasztófán elszenvedendő halálra ítélte, továbbá 40 frtnyi vérdijnak s az élelmezési költségeknek megfizetésében marasztalta. Ezen Ítélet kihirdetése után vádlott részéről felebbeztetett, a tisztiügyészség pedig kérvén hivatalból a pert felterjesztetni. A kir. táblán Ítéltetett: „Mielőtt jelen főbenjáró perben végitélet hozathatnék, a következőknek teljesítése szükségesnek találtatik: a) annak meghatározása végett, váljon a meglőttnek neje vádlottat, s ennek nejét a tett elkövetésekor felismerhettee, váljon vádlott azon idő alatt, mely a tett elkövetése, és a tanuknak vádlott lakásáni megjelenése között lefolyt, vádlott a tett helyétől a szőlőcsősz lakához, és innen haza mehetett-e,— azon bokornak, mely mellől a lövések állítólag történtek, távolsága a meglőtt őrnek és vádlottnak, valamint a szőlőcsősznek lakától és ezeknek egymástóli távolsága pontosan kitudandó és az iratokban feljegyzendő ; b) miután a jelentésttevő csendbiztos azt állítja, hogy ő és a vasúti főnök vádlott gatyáján vérfoltot látott, a most emiitett, valamint a vádlottnál azonnal megjelent tanuk kihallgatandók az iránt, hogy vádlott akkor miképen volt felöltözve, és a vérfoltot valaki közülök látta-e; c) miután a meglőttnek állítása szerint, amásodik lövés pisztolyból történt, nyomozás eszközlendő az iránt, hogy vádlott kitől kaphatta a pisztolyt, s látta e valaki vádlottat a pisztolynak birtokában? d) miután vádlott a lövést állítólag Kozma csősznek puskájával követte el, kitudandó, hogy vádlott a kérdéses fegyvert Kozmától mikor kaphatta, és látta-e valaki vádlottat a tett elkövetése előtt a puska birtokában? e) Vegvoda Józsefné vallomásában azt állítja, hogy a tett elkövetésekor általa látott férfi a szőlők felé, hitelesítéskor pedig azt, hogy a férfi a tanya felé ment, továbbá, hogy a tett elkövetésénél jelen volt nőt szaváról ismerte meg, nevezett nő tehát ezen ellenkezés felderítése, valamint az iránt is kihallgatandó, hogy mely szavakat mondotta akkor vádlott neje, mikor azt állítólag felismerte, f) Bagdi István vallomása szerint a meghalt Vegvoda azt mondta, hogy a rálövő egyén feketére volt álczázva; miértis Bagdi István kihallgatandó az iránt, hogy a meglőtt ezen nyilatkozatot mikor és ki előtt tette, és a netalán jelen volt tanuk e körülmény iránt szintén kihallgatandók : g) Bagdi István vallomása szerint Kozma előtte azt mondta, hogy vádlottnak, pisztolya volt, mely körülményre nézve Kozma István szabályszerüleg kihallgatandó, és a kifejlendőkhöz képest Bagdi Istvánnnl szembesítendő ; h) miután az iratokból kitűnik, hogy a jelentést tevő csendbiztos hitletétele nélkül vallott, ugyanaz eskü alatt körülményesen kihallgatandó; i) vádlottnak azon állítására nézve, hogy a megholtra sokan fenik fogukat, a meglőttnek jelleme, viselete és az, váljon ennek ellenségei voltak-e, kitudandó; k) vádlott azon állítása valósága vagy valótlanságának megállapítása végett, hogy neje gyenge elméjű, szakértőktől, előbocsátott szabályszerű észlelés alapján, bizonyítvány szerzendő; 1) mikép történhetett, hogy a meglőtt a lövés után rögtön megjelent tanuk előtt meglövése körülményeiről azonnal nem szólott; a később megjelent csendbiztos előtt pedig szóval nyilatkozott, s végre m) a vádlottnak keresztlevele, valamint testi és ]e'ki állapotáról orvosi bizonyítvány az iratokhoz csatolandó, Az elősorolt hiányoknak pótlása efi a kifejlendőkhöz képesti uj itélet hozatala végett jelen bünper a hozott ítéletnek feloldása mellett sat." (1864. aug. 22-én 2988. Elő.: Csacs kó Imre). (Vége követk). Xiioniatolt Peslen. 1S05. Kocsi Sándor állat (ÉrkBvy, Gatg< Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itéld táblán. 253. Holler Sámuelnek, Szarnék Márton elleni 600 frt s járulékai iránti perében Ítéltetett: A felperesi kereset begyőzésére a per során kihallgatott tanuk közt csupán Spiczer Ignácz határozottan azt vallván : hogy ő a perlekedő felek közt Buris ügy védnél eszközlött számtételnél jelen lévén, alp. határozottan kijelentette, hogy a számtétel által eredményezett 1200 frtnyi öszletből még 600 frttal a kimérésre adott tehenek husa ára fejében tartozik, — ellenben második tanú Tangl Márton csak azt vallván: hogy Szarnék Mártontól hallotta, miszerint ez magát Holler Samu irányában 60, frttal adósnak mondotta, a nélkül azonban, hogy ezen tartozásnak miképeni keletkezéséről alperes részéről említés tétetett volna, — ezen két vallomány tehát olykép, hogy a követelés valódiságát tagadó alperes irányábani teljes próbául vétethetnék, minősitve nem lévén, azok a felperesi kereset igazolására csak félpróbául szolgálhatnak, — miértis a neheztelt ítéletnek megváltoztatásával, alperes Szarnék Márton a keresetbe vett 600 frt, ennek a kereset megindítása napjától számítandó 6% kamat, és 25 frtnyi perköltségek 15 napra következő végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik, ha felperes Holler Samu a neki próbáinak kiegészítéséül ezennel megítélt pótesküt arra leteendi: „hogy ő 1864. máj. 20-án alperes Szarnék Mártonnal számolván, felperesnek alperes elleni követelése 1200 frtra rúgott, melyből miután immár 600 frtot lefizetett, alperes Szarnék Márton még jelenleg 600 frttal tartozik," — felperes köteles tehát jelen itélet jogerőrei emelkedése után 3 nap alatt, az eskületételére való készségét kijelenteni, és e végre a törvényszéktől határidőt kérni, mert ellenkező esetben alperes Szamek Márton ezen kereset alól felmentetik, és felperes mint pervesztes a 18 frtban megállapított költségeknek 15 nap alatti végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik, — és az összes periratok — az Ítéletnek ez értelembeni foganatosítása végett — az eljáró városi törvényszékhez visszaküldetnek. (1865. oct. 10-én 16033. sz. a. Elő.: Tölgyesy). Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hétszem. táblán a III tanácsban nov. 29-én és a következő napokon előadatnak : Róth Mayer — Dráveczky Zsigmond e. kártérítés. Wladisawlyev Mátyás s társai telekkönyvi ügye. Franki B. — Altmann Salamon e 600 frtnyi előleg kétszerege. Blau M. fiai — Kilik Péter e. 1022 frt. Gerzon Fer. csődtömege — Gerzon Ödön és Zsig. e. osztoztató biróság kirendelése. Özv. Szepessy Ferenczné — Szepessy Géza e. haszonbéri szerződés megszüntetése. Elö-: Karap segédelőadó: Pestváros házi pénztára — Medecz Józs. e. csatorna építési költségek. Nagy Istv. — Vámosy Andr e. 31 frt. Elő.: D e s s e f fy ktb. Listár Mihály Szijártó Istv. e. végrehajtás- Gyürky Vay Erzsébet grfnő — Desseffy Ottó s társa e telekkönyv. Br. Rózner Józsefnő — Kráraer Dávid e- bizt. végrehajtás. Perl Manó — Neiszer Istv. e. kártérítés. Szabó Pál — Pilis Pál s társa e haszonbér. A kassai cs. kir. pénzügyi ügyészség — Svedlér város e. vételár. Pap Katalin s társa — Pap Józs s társa e. örökösödés. Elő.: Beöthy ktb. Neher Mátyás — Meller Fülöp e. végrehajtás. Décsy Adolf — Hajduska Mór e. 450 frt 45 kr. Pásztor András — özv. Pásztor Andrásné e. igazolás. Prosser Máty. — Bernhart Bernáth s többek e. 462 frt. Flórián János — a paksi közbirtokosság s többek e. telekkönyv. Elő.: Horváth hétszem. táblai titk. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN z-i/ is Kocsi ni/omdájában\ Ilal-piacz. és al-dunasor Jfc^£* Mai számunkhoz mellékelve van: (Értesités) ökrös Bálint szerkesztése alatt Heckenast Gusztáv kiadó hivatalában megjelent „URSZÁGIOS WAPTÁft" iránt 1866-ik évre.