Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 88. szám

3G8 csekélyebb esetekhez, s bünösségi fokozatokhoz is alkalmazhatni. 3) Az uj brémai Codex-terv a szabadelvű jog kifejlődésben mindenesetre nagy haladást nyilvánit, midőn a birói kiméred hatáskörét nagy mértékben kiterjesztette ; midőn némely esetekben semmi minimumot sem állított fel; midőn sokszor megengedi a bün'etés átváltoztatását, fogság helyett pénzbírság alkalmazhatását; midőn a büntetések becstelenitő kifolyásainak elengedését sokszor szabaddá teszi; s midőn az enyhítő okok számát igen megszaporította. De a haladás kellő fokára még sem emelkedett, miután az átalános enyhitési jogot, a bíróság kiméréd szabadságának valódi fokozatát még sem érte el.4) Minimumot alapított rendesen mindenütt ; kivéve némely kisebb bűneseteket, t. i. némely vétségeket, s csak ez utóbbiaknál engedi meg a minimum alatti büntethetést, vagy pénzbirságrai átváltoztatást. Különben közönséges enyhitési alapokat jelölt ki, melyek minden büntetti esetekben alkalmazhatók, de csak a minimum fokozatáig; és azokon kivül még több különös határozott enyhitési okokat, melyek csak bizonyos bűntetteknél fordulhatnak eiő,(p o. agyonütésnéli leiingerlés, felbőszités, hamis s megfontolatlan eskünél, ha a való nyilvánítása által öubünösségét igazolta volna sat. testi sérelmeknek előleges megbántás általi előidézése sat); csekélyebb büntetti esetekre pedig határozatlan különös enyhitési okokat alapított meg; de mindig csakugyan azon jogi hatállyal, t. i. a minimumig való leszállithatással. — És valamint a bajor s több más német codiGcatiók, ugy a brémai is végmenedékül a fejdelmi kegyelmet állította fel, melyre köteles a biróság hivatkozni, ha daczára mindazon körülményeknek, mégis oly eset adta elő magát, melyben különös viszonyok folytáu még a minimum fokozata is igen szigorú büntetésnek mutatkoznék. Az uj p o r t u g a 11 i Codex-terv a franczia jogrendszer szellemében s alapelvei szerint készült ugyan ; de az enyhitési jogra nézve igen hátramaradott irányt követett. Nemcsak megtartotta a minimumot, mi már magábanis nagy korlátja a birói kimérés szabadságának; hanem a maximum s minimum közti válaszfalt is igen szűkre szorította, midőn csak 6 — 8 évi, 9 — 11 évi és 12—15 évi fogság fokozatok közt enged választhatást. — A birói kimérést azonfelül tetemes korlátok közé szoritotta, midőn az 56. cz. kijelöli az összes enyhítő és súlyosító körülményeket, melyeken kivül egyebet a bírónak használni nem szabad. És azokat összetalálkozásuknál a biró mérlegezni tartozik bizonyos skála szerint, melyben azok 3 osztályba soroltatnak, és pedig ugy, hogy az 1-ső osztálybeliek — mint legfontosabbak — 3-at — a másod osztályúak 2-őt s a harmad rendűek l et számítanak ; (99. 100. art.) és az, mi mellett ez uton legtöbb szám jőn elő, bír a kimérésnél túlsúllyal. Ezen gépies számitásra fektetett kimérési tan átalános roszalást idézett elő. Ennek ellenében a Svéd 1861-i codificatió a birói kimérést s enyhitési jogot annyira kit<rjeszté, mikép azt még a gyilkosságnál is érvényesíti, enyhítő okoknál halál helyett fogságot engedvén alkalmaztatni.5) 3) Motive. Einleitung. pag. 94. - Ezen okok ellenében azon • ban kitűnő szakértők által helyesen jegyeztetett ineg, mikép a franczia büntetési szigor hiányát, s ezzel a szabadabb enyhitési jog feleslegességét nem lehet alaposan emlegetni, mig maga az uj bajor codificatió is átalános hatályú büntetéseket, igen magas büntetési maximumot és minimumot is tartalmaz ; és mig a bűnösség combinatiói valóban kiszámithatlanok, melyekre nézve az önkényszerü kegyelmi eljárás biztosságot épen nem Ígérhet. — Igazolásul, hogy a minimum a bajor uj codexben is még mindig szigorú, szolgáljon, mikép azaiablásnál 8évi fegy ház (301. §.)., nőerőszaknál 12 év, agyonütés'iél 8-12 év ; felség bántalmazásnál 16 év, a 102—105. cz. politikai bűnesetekben 8 év sat. absolut büntetések is rendeltetnek, és pedig felségsértesnél, honárulásnál, gyujtogatásnál , (347. cz.) gyilkosságnál halál, a rokon agyonütésnél örökös fogság sat. ') Indokolása kiválóan az: hogy e joggyakorlat bizonyiték hélkülözhetlensége mellett annak, hogy « birói kimérés korlátok közé vétenék. Ezek akkép felállitandók, hogy egyrészt az önkény elháritassék, másrészt a biró ne gátoltassék a concret esetekben az igazságot kielégíthetni sat Motive I B. p a g. 310. s) Mindezen bár legiijabb — a jeleu évekre eső törvényhozások irányában a mi már egy negyed század előtt keletkezett 1944 - i CodexAz uj baj o r Codex a rendkivüli enyhitési körülményekhez sorolja a tényleges jóvátételleli megbánást is (art. 74.) oly bűntetteknél, melyek a személy sérelmei nélkül csak vagyoni hátrányokra vezetnek, és ha a jóvátétel, kármentesités, mielőtt hatóságilag üldözőbe vétetett, elfogatott, vagy feleletre vonatott volna; azon sikerrel, hogy a bíróság feljogo=iitatiL: a minimumnak felérei való leszállítására A tudomány s törvényhozási politika azt tanácsolja, hogy a büntetéstőli mentesség ily esetekben minél inkább biztositassék. — Erről mint a p o r o s z, ugy az uj brémai Codex 1 is hallgat.6) — A hollandi szinte rendkivüli büntetési leszállítást enged.— A portugali emberöléseknél rendkívüli enyhítést enged, a házasságtörési tetten kapatás, s a háznál létező kiskorú leány elcsábításának ténye folytán (art. 189.) A bajor mint a badeni, braunschweigi enyhitésül használtatja — kellő beszámitatás által azon vizsgálati fogságot is, mely 1 hón tul a vádlott hibáján kivül terjesztetett (art. 83 ) 7) A brémai — a porosz példájára — azt elvetette. Jogeset. Eskütételrei bocsátatás chartabiancánál pénzleszámolás tagadásának esetében. Póka Antal felp. Aradvárosa törvényszékéhez 1865. nov. 28-án 7773. sz. a. beadott keresetlevelében előterjeszti, mikép alp. Herz Regina az •/. a. elismervény szerint Szalbek Jakabnak illetőleg néh. Pókay Jánosnak a 2/. a. engedmény alapján még 1844. jul. 25-én 700 frtokat tartozott volna lefizetni, mit azonban neai tevén, kéri őt a tőkében, s a fentebbi időtől jaró 6°/0 kamatokban s perköltségekben sommás uton elmarasztalni. Alperes el 1 e n b e s z é d i 1 e g előterjeszti, hogy a mennyiben felp. e tárgyban a 2|. szerint más biróság előtt is keresetet támasztott, a Htk. II. R. 70. cz. szerint perpatvarkodást követett el, miért is őt az ügy örökös elvesztése mellett 200 frt birságban s az okozott költségekben marasztaltatni kéri. Az ügy érdemét illetőleg határozottan tagadja, hogy ő Szalbek Jakabtól valaha pénzt kölcsönzött volna, s igy az aláirás vagy hamis, vagy pedig puszta aláírása hire és tudta nélkül, és igy csalással párosulva használtatott fel a kereseti kötvény kiállítására. Tagadja továbbá, hogy a kereseti követelés lefizetésére Szalbek Jakab vagy engedményese által valaha felszólhatott volna, már pedig azt nem lehet feltenni, hogy egyrészről Szalbek Jakab által, kinek zilált vagyoni állapota köztudomásn, másrészről Póka János által, ki szintén nem a legkedvezőbb annyagi helyzetben van, 20 év leforgása alati eme. tartozás lefizetésére ne figyelmeztetett volna. Midőn tehát be van szerinte igazolva, hogy a kereseti okirat hamis, önként következik, hogy annak átruházása által az engedményes mi jogot sem nyerhetett. Ezek szerint alperesnő a felperes által eszközölt, de nem igazolt előjegyzés kitörültetését, s a póthitnek azon körülményre, hogy a kereseti okiratra soha egy krtsem kapott, sannak létezéséről soha nem értesíttetett — leendő megítélését tervünk kitűnően magas állást foglal el. Mert nemcsak nem szorította az enyhítés kiterjesztését bizonyos bűntettekre, s nem korlátolta bizonyos enyhitési körülmények kijelölése által ; sőt megszüntetett minden büntetési minimumot , a biró enyhitési, kimérési szabadságát teljessé, korlátlanná lette. Es ezzel nemcsak messze túlhaladta a német codificatiókat, de az l"*32-i reformok alapján szabadelvű franczia codificatió felett is kitűnő elönynyel bir. °) Azonban részint büntelenséget, részint tetemes enyhitést rendel számos esetekben p. o. gyuj tógatásnál (498), mérgezésnél (339), pénzhamisításnál sat. ha a tettes a veszély előállta előtt vissza lépett. ') Csak kegyelem utján teszi lehetővé annak orvosoltatását, hanem azon elv mellett „Erst Recht durch den Richter, dann Gnade durch die GnadengeTvalt." Motive l. pag. 329.